Kód tanulása helyett emberi nyelvi utasításokból jöhet létre egy szoftver.

Eddig az embereknek kellett megtanulniuk programozni, ahelyett, hogy az okos gépek próbálták volna megérteni amit mondunk, de ez most megfordulhat. A szoftverfejlesztés az egyik olyan terület, amelyet a mesterséges intelligencia térnyerése teljesen átalakíthat. Az elkövetkező néhány évben a mesterséges intelligencia a számítógépes programozást ritka, magasan fizetett szakmából széles körben elérhető készséggé változtathatja, amelyet az emberek könnyen elsajátíthatnak és a legkülönbözőbb területeken alkalmazhatnak munkájuk részeként. Ez nem feltétlenül lesz szörnyű a számítógépes programozók számára - a világnak továbbra is szüksége lesz fejlett kódolási készségekkel rendelkező emberekre -, de a többiek számára nagyszerű lesz. Olyan számítógépek jöhetnek, amelyeket mindannyian "programozhatunk", amelyek nem igényelnek speciális képzést a funkcióik beállításához és javításához, és amelyek nem érthetetlen üzeneteket dobnak ki: ez a jövő gyorsan a jelenné válhat.

A nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligencia eszközök - mint az OpenAI Codex vagy a Google DeepMind részlege által készített AlphaCode - már elkezdték megváltoztatni a programozók munkáját. Jelenleg ezek az eszközök főként asszisztensként működnek: képesek hibákat találni, magyarázatokat írni a rosszul dokumentált kódrészletekhez és javaslatokat tenni a rutinfeladatok elvégzéséhez szükséges kódra. Az MI-kódolók azonban gyorsan elég okosak lesznek ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az emberekkel. A DeepMind a Science című folyóiratban arról számolt be, hogy amikor az AlphaCode programjait a kódolási versenyeken részt vevő emberek által adott válaszokkal összevetve értékelték, teljesítménye "nagyjából megfelel egy kezdő programozó teljesítményének, aki néhány hónaptól egy évig tartó képzésben részesült".

"A programozás elavulttá válik" - jósolta nemrég Matt Welsh, a Google és az Apple egykori mérnöke. Welsh most egy MI-startupot vezet, de jóslata, bár talán öncélú, nem hangzik valószínűtlennek. A programírás hagyományos elképzelése a kihalás felé tart, és a nagyon speciális alkalmazások kivételével a legtöbb szoftvert, ahogyan mi ismerjük, olyan mesterséges intelligencia rendszerek fogják felváltani, amelyeket inkább betanítanak, mint programoznak. Welsh érvelése - amely az Association for Computing Machinery orgánumban jelent meg - a "Programozás vége" címet viseli, de az MI egy újfajta programozás kezdetét is jelentheti - egy olyanét, amely nem igényli, hogy kódot tanuljunk, hanem az emberi nyelvi utasításokat alakítja át szoftverré.


"Egy MI-t "nem érdekli, hogyan programozzuk - megpróbálja megérteni, hogy mire gondolunk" - mondta Jensen Huang, az Nvidia chipgyártó vállalat vezérigazgatója a tajvani Computex konferencián tartott beszédében. "Lezártuk a digitális szakadékot. Most már mindenki programozó - csak mondani kell valamit a számítógépnek". Ez hatalmas változást jelent ahhoz képest, hogy nemrég mindenki azt állította, hogy a kódolás a digitális korszak egyik kihagyhatatlan karrierje lesz! A számítógépes programozás néhány évtized alatt kocka hobbiból komoly szakmává vált, egyfajta "jövőálló" készséggé. Az elbocsátott szénbányászoktól kezdve a kirúgott újságírókon át a gyerekekig éveken át mindenki azt a tanácsot kapta, hogy tanuljon meg kódolni!

Persze a programozást még mindig érdemes lehet megtanulni, mint intellektuális gyakorlatot, de butaság úgy gondolni rá, mint egy olyan tevékenységre, amely el van szigetelve attól az automatizálástól, amit lehetővé tesz. A számítástechnika történelmének nagy részében a kódolás az egyre egyszerűbbé válás útján haladt. Valaha csak a tudósok szűk papsága tudta kezelni a számítógépeket, akik értettek az 1-ekből és 0-kból álló bináris bitekhez. Idővel, az assembly nyelv kifejlesztésétől kezdve, és az olyan ember számára is érthetőbb nyelveken keresztül, mint a C, a Python és a Java, a programozás növekvő absztrakciós szinteken haladt. Minden egyes lépéssel egyre távolabb került a számítástechnika elektronikus beleitől és egyre közelebb került a programokat használó emberekhez.

A programozók is egyetértenek azzal, hogy az MI megváltoztatja a munkájukat. A GitHub tavaly 2000 programozót kérdezett meg arról, hogyan használják a cég mesterséges intelligencia alapú kódolási asszisztensét, a Copilotot. A többség azt mondta, hogy a Copilot segített neki abban, hogy kevésbé frusztráltnak és teljesebbnek érezzék magukat a munkájukban, 88 százalékuk szerint pedig javította a termelékenységüket. A Google kutatói azt találták, hogy a vállalat programozói körében az MI 6 százalékkal csökkentette a "kódolási iterációs időt".

Az MI csupán csak lehetővé az absztrakció utolsó szintjét: amikor a számítógépnek ugyanúgy meg lehet mondani, hogy csináljon valamit, mint ahogyan azt az ember egy másik embernek mondaná. És talán mire a mai gyerekek felnőnek és elindul a karrierjük a kódolás talán már csak egy elavult készség lesz.