SG.hu
Pakisztán lekapcsolta az internetet
Zavargások törtek ki a volt miniszterelnök letartóztatása miatt, a belügyminisztérium ezért elérhetetlenné tette a világhálót. Az Imran Khan támogatói és a nagyhatalmú pakisztáni hadsereg közötti csata ezen a múlt héten két fronton - az utcán és a közösségi médiában - dúlt. Az egyik csatatéren pedig egyértelműen a volt miniszterelnök van fölényben.
A múlt héten Imran Khan letartóztatását követően néhány órával azonnal országos tiltakozások törtek ki. A könnygázfelhőkben kővel dobálózó tüntetők képei a közösségi médiában és a WhatsApp-csoportokban terjedtek. A letartóztatásról készült videó - amelyen Khant félkatonai csapatok veszik körbe egy iszlámábádi bíróság épületében - vírusként terjedt. Pártja, a Pakisztáni Tehrek-e-Insaf (PTI) Twitter-oldalán gyorsjelentéseket tett közzé. Válaszul a pakisztáni kormány lecsapott az ország internetére, hogy elnyomja az ellenállást. Országszerte leálltak a közösségi oldalak - az emberek nehezen tudták betölteni a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert. Egyes helyeken a mobilhálózatokat is blokkolták, ami teljes kapcsolatkimaradást eredményezett, máshol csak az internet sebességét korlátozták.
A kimaradás bekövetkezése a legtöbb pakisztáni számára nem volt váratlan. Akik tehették, VPN-re váltottak - a felhasználók internetes tartózkodási helyét átirányító szolgáltatások iránti kereslet 1300%-kal ugrott meg. A mobil hozzáféréssel rendelkezők WhatsAppon folytatták. Az internet leállítása az utóbbi években - különösen Dél-Ázsiában - a tekintélyelvű kormányok egyik ismert lépése lett. Szakértők szerint a diktatúrák azért szeretik offline állapotban tartani az országot, hogy ellenőrizzék az információáramlást és elnyomjanak minden eltérő véleményt vagy tiltakozást.
Pakisztánban a lépésnek azért van különös hatása, mert az országban a "valós hírek" egyetlen helyének az internetet tekintik. A katonai hatóságok a független újságírók és lapok elleni évtizedes támadásokkal elérték, hogy a mainstream média teljesen a szolgálatukba álljon. Az emberek az interneten tájékozódnak arról, hogy "mi történik valójában", hiszen nem igazán érdemes tévét nézni, mert a hadsereg szabályozza, hogy mit lehet és mit nem lehet elmondani. Így amikor olyan hírekről van szó, mint Khan letartóztatása, az emberek YouTube-csatornák és a közösségi média felé fordulnak. Természetesen a közösségi média híreire való hagyatkozással járó összes szokásos probléma is jelen van. Pakisztán keservesen bonyolult politikai színterén a félretájékoztatás, a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek mind-mind burjánzanak, és gyakran maguk a politikai szereplők terjesztik őket.
Egyértelmű, hogy az online hozzáférés korlátozása az alapvető jogok durva megsértése, a hatóságok általános tilalma sérti a szólásszabadságot, az információhoz való hozzáférést és a gyülekezési jogot, amelyek mindegyike szerepel a pakisztáni alkotmányban. Az internet-hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog. A pakisztániak számára azonban egyre gyakoribbá váltak az internetcenzúra napjai, mióta Khan kormánya tavaly áprilisban megbukott. A karizmatikus politikus azóta konvojjal járja az országot és hangosan állítja, hogy eltávolítása törvénytelen volt, az ellene felhozott vádak pedig hamisak. Ezreket buzdított arra, hogy részt vegyenek a gyűlésein.
A regnáló kormánynak ez nyilván nem tetszik: a Netblocks brit internetfigyelő szervezet legalább három nagyobb, Khan gyűléseihez kapcsolódó internetes fennakadást számolt össze a letartóztatása előtt. "Ez talán a legsúlyosabb cenzúra, amelyet az utóbbi időben Pakisztánban tapasztaltunk" - nyilatkozta Alp Toker, a Netblocks kutatója. "Mértéke és az a tény, hogy a zavarás több formáját is magában foglalja - mind a mobilhálózatok, mind a közösségi platformokat érinti -, a narratíva irányítására irányuló összehangolt erőfeszítésekről tanúskodik." A Netblocks azonosította, hogy a mobilhálózatok Punjab - Khan fellegvára és Pakisztán legnépesebb tartománya - teljes területén leálltak. A távközlési hatóság később megerősítette, hogy a belügyminisztérium utasítására cselekedtek így.
Pakisztán jelenlegi kormánya számára az internet leállítása jelentős eszkaláció, amelyet nem lehet félvállról venni. A kommunikáció ellehetetlenítése elvágja a lakosság hozzáférését az egészségügyi, sürgősségi és pénzügyi szolgáltatásokhoz. Nagy csapást mért az amúgy is bajban lévő gazdaságra, hiszen minden vállalkozást érint. Pakisztániak tízmilliói - a futároktól a távmunkásokig - az internetre támaszkodnak megélhetésükhöz. Tiltakozásul több száz pakisztáni üzleti vezető és polgárjogi képviselő írt alá egy nyílt levelet, és félelmüknek adtak hangot, hogy az negatív hatással lesz az ország IT-szektorára, az egyetlen olyan területre, amely komoly külföldi befektetéseket vonz be.
A 220 milliós dél-ázsiai országban az elmúlt évben megtorpant a növekedés és az infláció a 40 százalékot ostromolja. Mivel a pakisztáni rúpia meredeken leértékelődött és a devizatartalékok egyre fogynak, az országnak még az élelmiszerimport is nehézséget okozott, sokan éheznek, ami halálos tömegverekedésekhez vezetett az elosztóközpontokban. Hónapok óta tartanak attól, hogy Pakisztán államcsődöt jelent be, de a zavargások a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi mentőövének biztosítására irányuló erőfeszítéseket is megnehezítik.
Politikai megfigyelők szerint azonban egyértelmű, hogy a hatóságok hajlandóak mindezt feláldozni azért, hogy elvágják Khan legnagyobb előnyét, az online dominanciáját. Pártja, a PTI szavazóbázisa a riválisoknál jóval fiatalabb, technológiai ismeretekkel bír és közösségi médiagépezete - amelyet a 2018-as győzelme eredményének tulajdonítanak - mérföldekkel a versenytársak előtt jár. A hadsereg és a kormány aggódik amiatt, hogy a párt a közösségi médiát "hadseregellenes politikai mozgósításra" használja. A hadsereg a Twitteren megjelenő retweetek és like-ok mértékét a politikai erő jelének tekinti.
A PTI-nek kilencmillió követője van a Twitteren, őket óránként értesítik az újdonságokról. Magának Khannak több mint 19 millió követője van a Twitteren - a hadseregnek mintegy hatmillió, a jelenlegi miniszterelnöknek, Shehbaz Sharifnak pedig 6,6 millió követője van. De a hadsereg vezetőit még jobban zavarja, hogy Khant árulónak tartják, mert amikor 2018-ban hatalomra került, akkor a tábornokok közösségi jelenlétük kiépítésének feladatát a PTI-re bízták. De amikor Khan és a hadsereg összeveszett, a PTI-nek sikerült eloroznia online követőik nagy részét. A hadsereg azóta visszaszorult az online szférában és küzd a narratíva irányításáért. A YouTube-fiókjukat érő támadások hatására a hadsereg először megpróbálta moderálni Khan támogatóinak kommentjeit, de végül inkább egyszerűen kikapcsolták a hozzászólási lehetőséget.
A közösségi média blokkolása azonban csak az egyik szintje a zavarásnak. A tüntetők szervezési erőfeszítései szempontjából sokkal fontosabb a WhatsApp, mert az üzenetküldő alkalmazás az ország információáramlásának gerince. Mindkét politikai oldal ezen az alkalmazáson keresztül terjeszti üzeneteit, és itt a PTI szintén fölényben van. Rengeteg munkát fektettek abba, hogy létrehozzanak rajta közösségeket és csoportokat, amelyeken keresztül terjeszthetik az információkat. Khant óvadék ellenében szabadon engedték, de arra számít, hogy újra letartóztatják.
A múlt héten Imran Khan letartóztatását követően néhány órával azonnal országos tiltakozások törtek ki. A könnygázfelhőkben kővel dobálózó tüntetők képei a közösségi médiában és a WhatsApp-csoportokban terjedtek. A letartóztatásról készült videó - amelyen Khant félkatonai csapatok veszik körbe egy iszlámábádi bíróság épületében - vírusként terjedt. Pártja, a Pakisztáni Tehrek-e-Insaf (PTI) Twitter-oldalán gyorsjelentéseket tett közzé. Válaszul a pakisztáni kormány lecsapott az ország internetére, hogy elnyomja az ellenállást. Országszerte leálltak a közösségi oldalak - az emberek nehezen tudták betölteni a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert. Egyes helyeken a mobilhálózatokat is blokkolták, ami teljes kapcsolatkimaradást eredményezett, máshol csak az internet sebességét korlátozták.
A kimaradás bekövetkezése a legtöbb pakisztáni számára nem volt váratlan. Akik tehették, VPN-re váltottak - a felhasználók internetes tartózkodási helyét átirányító szolgáltatások iránti kereslet 1300%-kal ugrott meg. A mobil hozzáféréssel rendelkezők WhatsAppon folytatták. Az internet leállítása az utóbbi években - különösen Dél-Ázsiában - a tekintélyelvű kormányok egyik ismert lépése lett. Szakértők szerint a diktatúrák azért szeretik offline állapotban tartani az országot, hogy ellenőrizzék az információáramlást és elnyomjanak minden eltérő véleményt vagy tiltakozást.
Pakisztánban a lépésnek azért van különös hatása, mert az országban a "valós hírek" egyetlen helyének az internetet tekintik. A katonai hatóságok a független újságírók és lapok elleni évtizedes támadásokkal elérték, hogy a mainstream média teljesen a szolgálatukba álljon. Az emberek az interneten tájékozódnak arról, hogy "mi történik valójában", hiszen nem igazán érdemes tévét nézni, mert a hadsereg szabályozza, hogy mit lehet és mit nem lehet elmondani. Így amikor olyan hírekről van szó, mint Khan letartóztatása, az emberek YouTube-csatornák és a közösségi média felé fordulnak. Természetesen a közösségi média híreire való hagyatkozással járó összes szokásos probléma is jelen van. Pakisztán keservesen bonyolult politikai színterén a félretájékoztatás, a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek mind-mind burjánzanak, és gyakran maguk a politikai szereplők terjesztik őket.
Egyértelmű, hogy az online hozzáférés korlátozása az alapvető jogok durva megsértése, a hatóságok általános tilalma sérti a szólásszabadságot, az információhoz való hozzáférést és a gyülekezési jogot, amelyek mindegyike szerepel a pakisztáni alkotmányban. Az internet-hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog. A pakisztániak számára azonban egyre gyakoribbá váltak az internetcenzúra napjai, mióta Khan kormánya tavaly áprilisban megbukott. A karizmatikus politikus azóta konvojjal járja az országot és hangosan állítja, hogy eltávolítása törvénytelen volt, az ellene felhozott vádak pedig hamisak. Ezreket buzdított arra, hogy részt vegyenek a gyűlésein.
A regnáló kormánynak ez nyilván nem tetszik: a Netblocks brit internetfigyelő szervezet legalább három nagyobb, Khan gyűléseihez kapcsolódó internetes fennakadást számolt össze a letartóztatása előtt. "Ez talán a legsúlyosabb cenzúra, amelyet az utóbbi időben Pakisztánban tapasztaltunk" - nyilatkozta Alp Toker, a Netblocks kutatója. "Mértéke és az a tény, hogy a zavarás több formáját is magában foglalja - mind a mobilhálózatok, mind a közösségi platformokat érinti -, a narratíva irányítására irányuló összehangolt erőfeszítésekről tanúskodik." A Netblocks azonosította, hogy a mobilhálózatok Punjab - Khan fellegvára és Pakisztán legnépesebb tartománya - teljes területén leálltak. A távközlési hatóság később megerősítette, hogy a belügyminisztérium utasítására cselekedtek így.
?? Update: Metrics show internet blackouts and social media restrictions remain in place in #Pakistan; the measures were imposed on Tuesday amid the arrest of former PM Imran Khan and continue to limit the public's right to stay informed ??
— NetBlocks (@netblocks) May 10, 2023
?? Report: https://t.co/BCs5hPpTsU pic.twitter.com/X9FICEAIyy
Pakisztán jelenlegi kormánya számára az internet leállítása jelentős eszkaláció, amelyet nem lehet félvállról venni. A kommunikáció ellehetetlenítése elvágja a lakosság hozzáférését az egészségügyi, sürgősségi és pénzügyi szolgáltatásokhoz. Nagy csapást mért az amúgy is bajban lévő gazdaságra, hiszen minden vállalkozást érint. Pakisztániak tízmilliói - a futároktól a távmunkásokig - az internetre támaszkodnak megélhetésükhöz. Tiltakozásul több száz pakisztáni üzleti vezető és polgárjogi képviselő írt alá egy nyílt levelet, és félelmüknek adtak hangot, hogy az negatív hatással lesz az ország IT-szektorára, az egyetlen olyan területre, amely komoly külföldi befektetéseket vonz be.
A 220 milliós dél-ázsiai országban az elmúlt évben megtorpant a növekedés és az infláció a 40 százalékot ostromolja. Mivel a pakisztáni rúpia meredeken leértékelődött és a devizatartalékok egyre fogynak, az országnak még az élelmiszerimport is nehézséget okozott, sokan éheznek, ami halálos tömegverekedésekhez vezetett az elosztóközpontokban. Hónapok óta tartanak attól, hogy Pakisztán államcsődöt jelent be, de a zavargások a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi mentőövének biztosítására irányuló erőfeszítéseket is megnehezítik.
Politikai megfigyelők szerint azonban egyértelmű, hogy a hatóságok hajlandóak mindezt feláldozni azért, hogy elvágják Khan legnagyobb előnyét, az online dominanciáját. Pártja, a PTI szavazóbázisa a riválisoknál jóval fiatalabb, technológiai ismeretekkel bír és közösségi médiagépezete - amelyet a 2018-as győzelme eredményének tulajdonítanak - mérföldekkel a versenytársak előtt jár. A hadsereg és a kormány aggódik amiatt, hogy a párt a közösségi médiát "hadseregellenes politikai mozgósításra" használja. A hadsereg a Twitteren megjelenő retweetek és like-ok mértékét a politikai erő jelének tekinti.
A PTI-nek kilencmillió követője van a Twitteren, őket óránként értesítik az újdonságokról. Magának Khannak több mint 19 millió követője van a Twitteren - a hadseregnek mintegy hatmillió, a jelenlegi miniszterelnöknek, Shehbaz Sharifnak pedig 6,6 millió követője van. De a hadsereg vezetőit még jobban zavarja, hogy Khant árulónak tartják, mert amikor 2018-ban hatalomra került, akkor a tábornokok közösségi jelenlétük kiépítésének feladatát a PTI-re bízták. De amikor Khan és a hadsereg összeveszett, a PTI-nek sikerült eloroznia online követőik nagy részét. A hadsereg azóta visszaszorult az online szférában és küzd a narratíva irányításáért. A YouTube-fiókjukat érő támadások hatására a hadsereg először megpróbálta moderálni Khan támogatóinak kommentjeit, de végül inkább egyszerűen kikapcsolták a hozzászólási lehetőséget.
A közösségi média blokkolása azonban csak az egyik szintje a zavarásnak. A tüntetők szervezési erőfeszítései szempontjából sokkal fontosabb a WhatsApp, mert az üzenetküldő alkalmazás az ország információáramlásának gerince. Mindkét politikai oldal ezen az alkalmazáson keresztül terjeszti üzeneteit, és itt a PTI szintén fölényben van. Rengeteg munkát fektettek abba, hogy létrehozzanak rajta közösségeket és csoportokat, amelyeken keresztül terjeszthetik az információkat. Khant óvadék ellenében szabadon engedték, de arra számít, hogy újra letartóztatják.