Berta Sándor

Nagyon sokba kerülnek az internet­es blokkolások

A módszer rendkívül népszerű világszerte, az áruk azonban nem áll egyenes arányban a hatékonyságukkal.

A Top 10 VPN nevű oldal elemzést készített arról, hogy mennyibe kerülnek a világszerte alkalmazott internetblokádok. A platform figyelembe vette, hogy a bevezetett intézkedés hány embert érintett és mennyi ideig tartott. A legbrutálisabb módszer a teljes blokkolás, amikor arra kényszerítik az internet- és a mobil távközlési szolgáltatókat, hogy tegyék elérhetetlenné a hálózatukat. Ennél finomabb módszer az IP-szintű tiltás, ilyenkor a szolgáltatók csak azokat a címeket blokkolják, amelyek összefüggésben vannak a bűnös alkalmazással.

Az internet lekapcsolása mindenfajta üzleti kapcsolatot érint, mivel a szállítók nem tudják elérni az ügyfeleket, megszakad az üzleti partnerek közötti kommunikáció, legyen az nemzetközi vagy helyi, és a jövendőbeli vásárlókat sem lehet megszólítani. Persze a diktatórikus rezsimek számára ennél sokkal fontosabb az információáramlás feletti hatalom, különösen tüntetések vagy egyéb tiltakozások esetén.

A károkozási lista élén Oroszország található, amely 113 millió személy számára tette lehetetlenné 543 óra időtartamra a különböző tartalmak elérését és erre a célra nem sajnált 1,2 milliárd amerikai dollárt. A második helyre Kazahsztán került, amely 16,1 millió lakosát zárta ki a világhálóról az év elején a növekvő üzemanyagárak elleni tüntetések idején. A bevezetett rendszer működése 430 millió dollárt emésztett fel.

Az elemzés harmadik helyére Myanmar tornászta fel magát 1,6 millió blokád alá vont felhasználóval és a kereken 3800 órán át 198 millió dollárért működtetett internetblokáddal. Ehhez képest Nigéria 83 millió dollárból megvalósította 104,4 millió személy kizárását a világhálóról. Az intézkedés alapvetően a Twitter elérése ellen irányult. A listán szerepel még Etiópia, ahol 30 millió dollárból oldották meg az egymillió embert érintő blokádot, amely közel 2000 órán keresztül tartott. Az intézkedések megvalósítását a földrajzi helyzet is nehezítette. Szintén bekerült az anyagba Burkina Faso, Szudán és Zimbabwe is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #4
    Joreszt igen, bar nem mindent. Viszont a fenti koltsegek nem a tenyleges koltsegek, hanem az elvesztett uzleti lehetoseg becsult osszege a vilaggazdasag szamara. A korlatozo orszagoknak altalaban szinte semmibe nem kerul es ok uzletet sem nagyon vesztenek miatta. Tehat pl. a nagy kinai tuzfal csak a nyugati cegeket karositja meg jelentosen, a kinai cegeknek viszont konkret uzleti elonyuk van belole. Ugyanez igaz kisebb mertekben az oroszokra is, lasd pl. a helyi kozossegi oldalak eloretoroeset, mivel mast ugysem lehet elerni.
  • zola2000 #3
    En úgy tudom hogy nyugatról el lehet érni mind a kínai, mind az orosz oldalakat is.
  • Tetsuo #2
    Kína kimaradt, az költhet legtöbbet a nyers blokkolásra, de összességében a nyugati cenzúra többe kerülhet, de azt nem lehet országok költségeire bontani.
  • kvp #1
    A cikk nem foglalkozik csak a teljes internet tiltassal, mig az Europaban is hasznalt ip blokkolason kivul van meg egy megoldas, a feher lista hasznalata, amikor nem letiltasra kerulnek oldalak, hanem engedelyezesre azok amiket a lakossag hasznalhat. Ez lehetove teszi a megkerulo technikak (pl. vpn-ek) nagyreszenek blokkolasat a megbizhato cegek uzleti celu oldalainak blokkolasa nelkul. Ilyen megoldast hasznal Eszak Korea is a megbizhato lakosok internet hozzaferesenek biztositasara, ami gyakorlatilag lehetove teszi a kulkereskedelmuket Kinaval es a tobbi barati orszaggal. (Eszak Korea raadasul a kereskedelmi feluletei iranyabol bent van a nagy kinai tuzfal mogott is)