SG.hu
Hálózatba akarja szervezni az ipart az SAP, a Bosch és a Siemens
Egy új digitális platformot hoznak létre közösen, amit a német kormány is 150 millió euróval támogat. A Manufacturing-X kezdeményezés célja a gépgyártási ágazat hálózatba szervezése.
Hogyan lehet előre jelezni a szűk ellátási keresztmetszeteket? Melyik beszállítói tétel volt hibás? És mennyi CO2-t bocsátanak ki egy termék gyártása során? Ezek központi kérdések a német gazdaság olyan vezető ágazatainál, mint az autóipar, a vegyipar, az elektromos és a gépipar, de csak néhány vállalat tud részletesen válaszolni rájuk mert hiányoznak a szükséges adatok. Egy neves gazdasági cégekből álló konzorcium orvosolni szeretné ezt a helyzetet. Manufacturing-X néven olyan vállalatok, mint a Bosch , a Telekom, az SAP és a Siemens, és olyan középvállalatok, mint a DMG Mori és a Trumpf, valamint olyan szövetségek, mint a VDMA, a ZVEI és a Bitkom az ipar ellátási láncainak digitalizálására vonatkozó koncepciót dolgoztak ki és mindezt az állam is támogatja.
A kezdeményezők a Manufacturing-X-et adatszobának nevezik, mely egy közös szabályokon és szabványokon alapuló nyílt adatcsere-környezet. Ez azt jelenti, hogy minden vállalat - legyen szó nagyvállalatokról, középvállalkozásokról vagy induló vállalkozásokról - használhatja a rendszert és saját alkalmazásokat építhet rá. Nincs központi infrastruktúra, mint a nagy felhőszolgáltatók, az Amazon Web Services, a Microsoft vagy a Google esetében: a konzorcium olyan architektúrát kíván kifejleszteni, amely a nyílt forráskód elvének megfelelően nyíltan hozzáférhető. Így minden felhőszolgáltató saját rendszerén keresztül teheti elérhetővé, feltéve, hogy betartja a szabályokat.
Az adatok intelligens felhasználása évek óta téma az iparban. "A vállalatok közötti adatcsere jelenleg csak szelektív és az adatmegosztás az ellátási lánc mentén a gyakorlatban még mindig nehézkes" - indokolta a kezdeményezést Achim Berg, a Bitkom informatikai szövetség elnöke. Hiányoznak a szabványok, az egységes infrastruktúra - és gyakran a hajlandóság is - az adatcserére más szolgáltatókkal. A politikusok ebben lehetőséget látnak az iparág versenyképességének növelésére. "A digitális szuverenitáshoz adatalapú megoldások és üzleti modellek kidolgozására van szükség" - mondta Bernhard Kluttig, a Gazdasági Minisztérium (BMWK) iparpolitikáért felelős vezetője. A szövetségi kormány 150 millió euróval támogatja meg a projektet.
A projekt célja az ellátási láncok digitalizálása és a teljes visszakövethetőség
A Manufacturing-X előtt példaként egy másik projekt lebeg: a Catena-X az autóipar adatcseréjének alapjául szolgál, és egyúttal útmutató más iparágak hálózatba kapcsolásához. A 2021-ben alapított kezdeményezéshez idén jelennek meg az első a technológiát használó, kereskedelmi forgalomban is használható alkalmazások, melyek elvileg a gépgyártásban is alkalmazhatók. Ennek keretében olyan szolgáltatók, mint az SAP és a Siemens olyan programokat fejlesztettek ki, amelyekkel az autógyártók kiszámíthatják az egyes járművek CO2-kibocsátását attól függően, hogy honnan származnak a nyersanyagok, mennyi energiára van szükség a gyártáshoz, vagy mekkora a szállítási igény. A vállalatok a Catena-X-en keresztül cserélnek termelési adatokat és a projekt egységes módszertant is kínál az éghajlati hatások kiszámításához.
A kibocsátások nagy részért természetesen nem a német vállalatok, hanem a beszállítók felleősek, mindazonáltal a Manufacturing-X segíthet ezek nyilvántartásában és egy közelítő becslés megismerésében. Az éghajlati hatás csak akkor számítható ki az ellátási lánc utolsó láncszeméig, ha minden beszállító részt vesz benne, egészen a bányaüzemeltetőig, aki lítiumot szállít az akkumulátorhoz vagy vasércet az autó karosszériájához. A vállalatok még dolgoznak a Manufacturing-X alkalmazásain. Elképzelhető például egy olyan digitális útlevél, amely minden egyes alkatrész gyártási tételét rögzíti, ami nagyban megkönnyítené a termékek célzott visszahívását. Az új infrastruktúra révén a gépi adatgyűjtés is sokkal könnyebbé válhat és így a mesterséges intelligenciával rendelkező algoritmusok betanítása is.
A Manufacturing-X-szel kapcsolatos munka még korai stádiumban van, az adatszoba egyelőre csak egy kicsit több, mint egy koncepció. A résztvevő vállalatoknak az Ipar 4.0 platform égisze alatt kell létrehozniuk a szervezetet és fejleszteniük a technológiát, ami több évet vehet igénybe. A Catena-X-ből mindent, ami újrafelhasználható át akarnak vinni a gyártóágazatba, ide tartozna például a programkód és a szabályzat egyes részei, esetleg még a szövetségi struktúra is. Végül, de nem utolsósorban a gépgyártókat és az ipari vállalatokat is meg kell győzni a platform használatáról. Ha nincs konkrét felhasználási eset, amely pénzt hoz a résztvevő felek számára, akkor nehéz lesz. Ipari körökben ezért egyértelmű, hogy valószínűleg még évekbe telik, amíg a Manufacturing-X-et CO2-kiegyenlítésre vagy alkatrészkövetésre használják.
Hogyan lehet előre jelezni a szűk ellátási keresztmetszeteket? Melyik beszállítói tétel volt hibás? És mennyi CO2-t bocsátanak ki egy termék gyártása során? Ezek központi kérdések a német gazdaság olyan vezető ágazatainál, mint az autóipar, a vegyipar, az elektromos és a gépipar, de csak néhány vállalat tud részletesen válaszolni rájuk mert hiányoznak a szükséges adatok. Egy neves gazdasági cégekből álló konzorcium orvosolni szeretné ezt a helyzetet. Manufacturing-X néven olyan vállalatok, mint a Bosch , a Telekom, az SAP és a Siemens, és olyan középvállalatok, mint a DMG Mori és a Trumpf, valamint olyan szövetségek, mint a VDMA, a ZVEI és a Bitkom az ipar ellátási láncainak digitalizálására vonatkozó koncepciót dolgoztak ki és mindezt az állam is támogatja.
A kezdeményezők a Manufacturing-X-et adatszobának nevezik, mely egy közös szabályokon és szabványokon alapuló nyílt adatcsere-környezet. Ez azt jelenti, hogy minden vállalat - legyen szó nagyvállalatokról, középvállalkozásokról vagy induló vállalkozásokról - használhatja a rendszert és saját alkalmazásokat építhet rá. Nincs központi infrastruktúra, mint a nagy felhőszolgáltatók, az Amazon Web Services, a Microsoft vagy a Google esetében: a konzorcium olyan architektúrát kíván kifejleszteni, amely a nyílt forráskód elvének megfelelően nyíltan hozzáférhető. Így minden felhőszolgáltató saját rendszerén keresztül teheti elérhetővé, feltéve, hogy betartja a szabályokat.
Az adatok intelligens felhasználása évek óta téma az iparban. "A vállalatok közötti adatcsere jelenleg csak szelektív és az adatmegosztás az ellátási lánc mentén a gyakorlatban még mindig nehézkes" - indokolta a kezdeményezést Achim Berg, a Bitkom informatikai szövetség elnöke. Hiányoznak a szabványok, az egységes infrastruktúra - és gyakran a hajlandóság is - az adatcserére más szolgáltatókkal. A politikusok ebben lehetőséget látnak az iparág versenyképességének növelésére. "A digitális szuverenitáshoz adatalapú megoldások és üzleti modellek kidolgozására van szükség" - mondta Bernhard Kluttig, a Gazdasági Minisztérium (BMWK) iparpolitikáért felelős vezetője. A szövetségi kormány 150 millió euróval támogatja meg a projektet.
A projekt célja az ellátási láncok digitalizálása és a teljes visszakövethetőség
A Manufacturing-X előtt példaként egy másik projekt lebeg: a Catena-X az autóipar adatcseréjének alapjául szolgál, és egyúttal útmutató más iparágak hálózatba kapcsolásához. A 2021-ben alapított kezdeményezéshez idén jelennek meg az első a technológiát használó, kereskedelmi forgalomban is használható alkalmazások, melyek elvileg a gépgyártásban is alkalmazhatók. Ennek keretében olyan szolgáltatók, mint az SAP és a Siemens olyan programokat fejlesztettek ki, amelyekkel az autógyártók kiszámíthatják az egyes járművek CO2-kibocsátását attól függően, hogy honnan származnak a nyersanyagok, mennyi energiára van szükség a gyártáshoz, vagy mekkora a szállítási igény. A vállalatok a Catena-X-en keresztül cserélnek termelési adatokat és a projekt egységes módszertant is kínál az éghajlati hatások kiszámításához.
A kibocsátások nagy részért természetesen nem a német vállalatok, hanem a beszállítók felleősek, mindazonáltal a Manufacturing-X segíthet ezek nyilvántartásában és egy közelítő becslés megismerésében. Az éghajlati hatás csak akkor számítható ki az ellátási lánc utolsó láncszeméig, ha minden beszállító részt vesz benne, egészen a bányaüzemeltetőig, aki lítiumot szállít az akkumulátorhoz vagy vasércet az autó karosszériájához. A vállalatok még dolgoznak a Manufacturing-X alkalmazásain. Elképzelhető például egy olyan digitális útlevél, amely minden egyes alkatrész gyártási tételét rögzíti, ami nagyban megkönnyítené a termékek célzott visszahívását. Az új infrastruktúra révén a gépi adatgyűjtés is sokkal könnyebbé válhat és így a mesterséges intelligenciával rendelkező algoritmusok betanítása is.
A Manufacturing-X-szel kapcsolatos munka még korai stádiumban van, az adatszoba egyelőre csak egy kicsit több, mint egy koncepció. A résztvevő vállalatoknak az Ipar 4.0 platform égisze alatt kell létrehozniuk a szervezetet és fejleszteniük a technológiát, ami több évet vehet igénybe. A Catena-X-ből mindent, ami újrafelhasználható át akarnak vinni a gyártóágazatba, ide tartozna például a programkód és a szabályzat egyes részei, esetleg még a szövetségi struktúra is. Végül, de nem utolsósorban a gépgyártókat és az ipari vállalatokat is meg kell győzni a platform használatáról. Ha nincs konkrét felhasználási eset, amely pénzt hoz a résztvevő felek számára, akkor nehéz lesz. Ipari körökben ezért egyértelmű, hogy valószínűleg még évekbe telik, amíg a Manufacturing-X-et CO2-kiegyenlítésre vagy alkatrészkövetésre használják.