Berta Sándor
Elveszítheti vezető pozícióját a kritikus anyagok területén Ausztrália
Ausztrália azt kockáztatja, hogy elveszíti előnyét a kritikus ásványi anyagok feldolgozásában, mivel még nem dolgozott ki nemzeti stratégiát, miközben más kormányok ösztönzőket adnak ki a piaci részesedés megszerzésére és a biztonság megerősítésére.
Ausztrália a világ lítiumtermelésének közel felét adja, emellett a világ harmadik legnagyobb kobalt-exportőre, valamint a ritkaföldfémek, a réz, a grafit, a mangán és más, a globális energiaátalakítás szempontjából kulcsfontosságú ásványi anyagok jelentős termelője. Ezeket az ásványokat azonban nagyrészt Kínában dolgozzák fel, többek között az akkumulátorokban és mágnesekben nélkülözhetetlen anyagokká, amelyek az elektromos járművektől a rakétákig terjedő termékekben használatosak. A nyugati nemzetek enyhíteni akarnak a terméklánc kínai kézben tartásán, miután a koronavírus-világjárvány idején megszakadt az ellátás.
Szakemberek szerint Ausztráliának legalább a cellagyártáshoz szükséges vegyi és akkumulátor-aktív anyagok előállításával foglalkoznia kellene. "Rengeteg vita és beszélgetés folyik arról, hogy különböző telephelyeket kiválasztanak, de végső soron minden a tetteken múlik" - emelte ki Dale Henderson, a Pilbara Minerals vezérigazgatója. A Grattan Institute nevű agytröszt becslése alapján a kritikus ásványi anyagokkal foglalkozó iparág 2050-re több mint 400 milliárd dollárral járulhat hozzá a gazdasághoz, ami nagyobb hozzájárulás lenne, mint a széniparé. A szén napjainkban Ausztrália második számú exportcikke.
Az iparág vezetői nemzeti stratégiát sürgettek a fejlődés felgyorsítására, többek között az engedélyezés egyszerűsítésével, az ipari területekhez való kedvezményes hozzáféréssel és támogatásokkal. Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió által támasztott új verseny fényében, amelyek kritikus ásványkincsekre vonatkozó stratégiákat dolgoztak ki, beleértve a több milliárd dolláros ösztönzőket is, gyors cselekvést szeretnének.
Mike Henry, a BHP Group vezető globális bányászati vállalat vezérigazgatója a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy Ausztráliát az a veszély fenyegeti, hogy más országok "megeszik az ebédjét". Ausztráliának ki kell használnia erősségeit, amelyek közé tartozik, hogy bőséges megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, és megbízható beszállítója globális partnereinek. A kormány több mint 250 millió ausztrál dollár támogatást nyújtott a Pilbara Minerals részére, az ország legnagyobb független lítiumbányász cégének, amely a héten jóváhagyta lítiumtermelési kapacitása bővítését Nyugat-Ausztráliában.
Henderson elmondta, hogy bátorítóak a szövetségi és állami erőfeszítések, de hozzátette: "Természetesen a kormány mindig tehetne többet". A kritikus ásványkincsek stratégiájáról három év óta először tartott miniszteri kerekasztal-beszélgetésen az állami és szövetségi miniszterek megállapodtak abban, hogy az ágazat fejlesztése nemzeti prioritás, megvitatták, hogyan lehet támogatni a növekedést, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy rendszeresen tartanak kerekasztal-beszélgetéseket. Madeleine King erőforrás-miniszter elmondta, hogy "hamarosan" közzéteszik a kritikus ásványi anyagokra vonatkozó stratégiát, a kormány azonban nem közölte, hogy mikor készül a nemzeti akkumulátor-stratégia.
"Van lehetőség arra, hogy az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú szereplőjévé váljunk és nem hagyhatjuk, hogy ez a lehetőség bezáruljon" - hangsúlyozta Ed Husic ipari miniszter. Ausztrália sokat tesz azért, hogy leküzdje a gyártásra való alkalmatlanságát, ami a magas munkaerőköltségekből és a nagy piacoktól való jelentős távolságából adódik. Míg a nagyobb szereplők, köztük a BHP, a Tianqi Lithium Corp és az Albemarle Corp, olyan üzemeket építenek ki, amelyek az ércet akkumulátorokban felhasználható anyagokká alakítják, a kisebb szereplők számára a legfontosabb akadály a finanszírozás.
A megfelelő termékminőség következetes előállítása szintén kihívást jelent, ráadásul a bankok is óvakodnak attól, hogy új technológiákat fejlesztő tőkeéhes ágazatnak nyújtsanak hitelt, különösen az ágazatra jellemző csekély tőkével rendelkező vállalatoknak. "A Cobalt Blue Holdings Ltd, amelynek piaci értéke 140 millió ausztrál dollár, nyert egy kisebb támogatást és gyorsított engedélyezési státuszt, de még mindig finanszírozási hiányosságokkal küzd és kormányzati segítséget kért az 560 millió ausztrál dolláros projektje finomítói telephelyének biztosításához. Az egyik legnagyobb problémánk a projekt finanszírozása" - mutatott rá Joel Crane befektetői kapcsolatokért felelős menedzser.
Az 1,1 milliárd ausztrál dolláros tőkével rendelkező Arafura Rare Earths az ausztrál és a német kabinet kölcsönére számít az 1,8 milliárd ausztrál dolláros nolans-i bánya és feldolgozóüzemek több mint felének a finanszírozásában. "A hatékony kritikus ásványi anyagokra vonatkozó stratégia elemei megvannak. A kihívás az, hogy összeillesszük és megvalósítsuk őket. Ez egy évszázadban egyszer adódó lehetőség" - állt a Grattan Intézet múlt havi jelentésében.
Ausztrália a világ lítiumtermelésének közel felét adja, emellett a világ harmadik legnagyobb kobalt-exportőre, valamint a ritkaföldfémek, a réz, a grafit, a mangán és más, a globális energiaátalakítás szempontjából kulcsfontosságú ásványi anyagok jelentős termelője. Ezeket az ásványokat azonban nagyrészt Kínában dolgozzák fel, többek között az akkumulátorokban és mágnesekben nélkülözhetetlen anyagokká, amelyek az elektromos járművektől a rakétákig terjedő termékekben használatosak. A nyugati nemzetek enyhíteni akarnak a terméklánc kínai kézben tartásán, miután a koronavírus-világjárvány idején megszakadt az ellátás.
Szakemberek szerint Ausztráliának legalább a cellagyártáshoz szükséges vegyi és akkumulátor-aktív anyagok előállításával foglalkoznia kellene. "Rengeteg vita és beszélgetés folyik arról, hogy különböző telephelyeket kiválasztanak, de végső soron minden a tetteken múlik" - emelte ki Dale Henderson, a Pilbara Minerals vezérigazgatója. A Grattan Institute nevű agytröszt becslése alapján a kritikus ásványi anyagokkal foglalkozó iparág 2050-re több mint 400 milliárd dollárral járulhat hozzá a gazdasághoz, ami nagyobb hozzájárulás lenne, mint a széniparé. A szén napjainkban Ausztrália második számú exportcikke.
Az iparág vezetői nemzeti stratégiát sürgettek a fejlődés felgyorsítására, többek között az engedélyezés egyszerűsítésével, az ipari területekhez való kedvezményes hozzáféréssel és támogatásokkal. Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió által támasztott új verseny fényében, amelyek kritikus ásványkincsekre vonatkozó stratégiákat dolgoztak ki, beleértve a több milliárd dolláros ösztönzőket is, gyors cselekvést szeretnének.
Mike Henry, a BHP Group vezető globális bányászati vállalat vezérigazgatója a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy Ausztráliát az a veszély fenyegeti, hogy más országok "megeszik az ebédjét". Ausztráliának ki kell használnia erősségeit, amelyek közé tartozik, hogy bőséges megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, és megbízható beszállítója globális partnereinek. A kormány több mint 250 millió ausztrál dollár támogatást nyújtott a Pilbara Minerals részére, az ország legnagyobb független lítiumbányász cégének, amely a héten jóváhagyta lítiumtermelési kapacitása bővítését Nyugat-Ausztráliában.
Henderson elmondta, hogy bátorítóak a szövetségi és állami erőfeszítések, de hozzátette: "Természetesen a kormány mindig tehetne többet". A kritikus ásványkincsek stratégiájáról három év óta először tartott miniszteri kerekasztal-beszélgetésen az állami és szövetségi miniszterek megállapodtak abban, hogy az ágazat fejlesztése nemzeti prioritás, megvitatták, hogyan lehet támogatni a növekedést, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy rendszeresen tartanak kerekasztal-beszélgetéseket. Madeleine King erőforrás-miniszter elmondta, hogy "hamarosan" közzéteszik a kritikus ásványi anyagokra vonatkozó stratégiát, a kormány azonban nem közölte, hogy mikor készül a nemzeti akkumulátor-stratégia.
"Van lehetőség arra, hogy az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú szereplőjévé váljunk és nem hagyhatjuk, hogy ez a lehetőség bezáruljon" - hangsúlyozta Ed Husic ipari miniszter. Ausztrália sokat tesz azért, hogy leküzdje a gyártásra való alkalmatlanságát, ami a magas munkaerőköltségekből és a nagy piacoktól való jelentős távolságából adódik. Míg a nagyobb szereplők, köztük a BHP, a Tianqi Lithium Corp és az Albemarle Corp, olyan üzemeket építenek ki, amelyek az ércet akkumulátorokban felhasználható anyagokká alakítják, a kisebb szereplők számára a legfontosabb akadály a finanszírozás.
A megfelelő termékminőség következetes előállítása szintén kihívást jelent, ráadásul a bankok is óvakodnak attól, hogy új technológiákat fejlesztő tőkeéhes ágazatnak nyújtsanak hitelt, különösen az ágazatra jellemző csekély tőkével rendelkező vállalatoknak. "A Cobalt Blue Holdings Ltd, amelynek piaci értéke 140 millió ausztrál dollár, nyert egy kisebb támogatást és gyorsított engedélyezési státuszt, de még mindig finanszírozási hiányosságokkal küzd és kormányzati segítséget kért az 560 millió ausztrál dolláros projektje finomítói telephelyének biztosításához. Az egyik legnagyobb problémánk a projekt finanszírozása" - mutatott rá Joel Crane befektetői kapcsolatokért felelős menedzser.
Az 1,1 milliárd ausztrál dolláros tőkével rendelkező Arafura Rare Earths az ausztrál és a német kabinet kölcsönére számít az 1,8 milliárd ausztrál dolláros nolans-i bánya és feldolgozóüzemek több mint felének a finanszírozásában. "A hatékony kritikus ásványi anyagokra vonatkozó stratégia elemei megvannak. A kihívás az, hogy összeillesszük és megvalósítsuk őket. Ez egy évszázadban egyszer adódó lehetőség" - állt a Grattan Intézet múlt havi jelentésében.