Berta Sándor
Egyre drágábbak a nyersanyagok
Az árak folyamatosan emelkednek és egyelőre megjósolhatatlan, hogy a folyamatnak mikor lesz vége. A lítium ára a tavalyi hatszorosa.
Míg 2016 áprilisában egy tonna kobalt közel 23 000 amerikai dollárba került, addig 2018 júliusában már több mint 90 000 dollárba. Az áremelkedés elsődleges oka a kereslet növekedése volt, de abban közrejátszott a jövőbeli ellátási nehézségektől való félelem is. Márciusban az ukrán-orosz háború miatt drasztikusan drágult a nikkel, amelyből egy tonna ára több mint 50 százalékkal nőtt és időlegesen meghaladta a 100 000 dollárt. Véget ért az olcsó nyersanyagok kora, az ukrán-orosz háború tartós drágulást hozott és a piacot alaposan felkavarta. A koronavírus-járvány hatásait a mostani konfliktus tovább erősítette, az Oroszország elleni nemzetközi szankciók pedig hozzájárultak egy példátlan áremelkedéshez.
A Bajor Gazdasági Egyesülés (VBW) nyersanyag-árindexe 42 nyersanyagfajta világpiaci árát tartalmazza dollárban. Az árindex legfrissebb adatai alapján a lítium ára 2022 első negyedévéhez képest csaknem 67 százalékkal, az előző év azonos negyedévéhez képest pedig több mint 640(!) százalékkal emelkedett. A kobalt ára egy év alatt mintegy 53 százalékkal nőtt, míg az alumínium (21 százalékkal), a króm (38 százalékkal), a nikkel (68 százalékkal) vagy a titán (169 százalékkal) ára szintén jelentősen emelkedett egy év alatt. "Összességében az árupiacok valamelyest megnyugodtak az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk után. Jelenleg azonban néhány különösen fontos árucikk esetében árrobbanást tapasztalunk" - jelentette ki Bertram Brossardt, a vbw vezérigazgatója.
"A lítium és a kobalt kulcsfontosságú nyersanyagok az akkumulátorcellák gyártásához, például az elektromos járművekhez. A globális kereslet óriási, és egyre magasabbra hajtja az árakat. A magas energiaárak mellett az emelkedő nyersanyagárak is komoly terhet jelentenek" - magyarázta a szakember. A magas árak miatt a vbw a nyersanyagok sokkal diverzifikáltabb beszerzését szorgalmazza. "Egyrészt csökkentenünk kell a függőségünket az egyes nyersanyag-beszállítóktól és országoktól. Másrészt célzott kutatással elő kell mozdítanunk a nyersanyagok hatékonyságát, és a holisztikus körforgásos gazdaság révén meg kell erősítenünk a másodlagos nyersanyagok kitermelését" - szögezte le Brossardt.
Az ipari fémek árai júniusban átlagosan 3,6 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. Különösen a kobalt (-17,6 százalékkal) és a magnézium (-15,6 százalékkal) ára mérséklődött. A titán (-12,5 százalék), az ón (-11,3 százalék) és a ródium (-11,3 százalék) ára szintén érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nemesfémek árai 2022 júniusában szintén mérséklődtek. Az előző hónaphoz képest a palládium ára esett a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal. Az ezüst ára 1,9 százalékkal, az aranyé 0,9 százalékkal, míg a platináé 0,7 százalékkal csökkent júniushoz viszonyítva. A ritkaföldfémek ára az előző hónapban nagyjából változatlan maradt. Csak a gadolínium és a neodímium ára emelkedett kissé (1,5, illetve 0,9 százalékkal), míg a diszprózium ára 2,3 százalékkal csökkent.
Míg 2016 áprilisában egy tonna kobalt közel 23 000 amerikai dollárba került, addig 2018 júliusában már több mint 90 000 dollárba. Az áremelkedés elsődleges oka a kereslet növekedése volt, de abban közrejátszott a jövőbeli ellátási nehézségektől való félelem is. Márciusban az ukrán-orosz háború miatt drasztikusan drágult a nikkel, amelyből egy tonna ára több mint 50 százalékkal nőtt és időlegesen meghaladta a 100 000 dollárt. Véget ért az olcsó nyersanyagok kora, az ukrán-orosz háború tartós drágulást hozott és a piacot alaposan felkavarta. A koronavírus-járvány hatásait a mostani konfliktus tovább erősítette, az Oroszország elleni nemzetközi szankciók pedig hozzájárultak egy példátlan áremelkedéshez.
A Bajor Gazdasági Egyesülés (VBW) nyersanyag-árindexe 42 nyersanyagfajta világpiaci árát tartalmazza dollárban. Az árindex legfrissebb adatai alapján a lítium ára 2022 első negyedévéhez képest csaknem 67 százalékkal, az előző év azonos negyedévéhez képest pedig több mint 640(!) százalékkal emelkedett. A kobalt ára egy év alatt mintegy 53 százalékkal nőtt, míg az alumínium (21 százalékkal), a króm (38 százalékkal), a nikkel (68 százalékkal) vagy a titán (169 százalékkal) ára szintén jelentősen emelkedett egy év alatt. "Összességében az árupiacok valamelyest megnyugodtak az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk után. Jelenleg azonban néhány különösen fontos árucikk esetében árrobbanást tapasztalunk" - jelentette ki Bertram Brossardt, a vbw vezérigazgatója.
"A lítium és a kobalt kulcsfontosságú nyersanyagok az akkumulátorcellák gyártásához, például az elektromos járművekhez. A globális kereslet óriási, és egyre magasabbra hajtja az árakat. A magas energiaárak mellett az emelkedő nyersanyagárak is komoly terhet jelentenek" - magyarázta a szakember. A magas árak miatt a vbw a nyersanyagok sokkal diverzifikáltabb beszerzését szorgalmazza. "Egyrészt csökkentenünk kell a függőségünket az egyes nyersanyag-beszállítóktól és országoktól. Másrészt célzott kutatással elő kell mozdítanunk a nyersanyagok hatékonyságát, és a holisztikus körforgásos gazdaság révén meg kell erősítenünk a másodlagos nyersanyagok kitermelését" - szögezte le Brossardt.
Az ipari fémek árai júniusban átlagosan 3,6 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. Különösen a kobalt (-17,6 százalékkal) és a magnézium (-15,6 százalékkal) ára mérséklődött. A titán (-12,5 százalék), az ón (-11,3 százalék) és a ródium (-11,3 százalék) ára szintén érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nemesfémek árai 2022 júniusában szintén mérséklődtek. Az előző hónaphoz képest a palládium ára esett a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal. Az ezüst ára 1,9 százalékkal, az aranyé 0,9 százalékkal, míg a platináé 0,7 százalékkal csökkent júniushoz viszonyítva. A ritkaföldfémek ára az előző hónapban nagyjából változatlan maradt. Csak a gadolínium és a neodímium ára emelkedett kissé (1,5, illetve 0,9 százalékkal), míg a diszprózium ára 2,3 százalékkal csökkent.