SG.hu
A ChatGPT kihalásra ítélte a virtuális asszisztenseket
Aggódhatnak állásukért Siri és Alexa fejlesztői, dobhatják a szemétbe egy évtizede fejlesztett rendszereiket.
Sirit az iPhone ötödik generációjánál mutatta be az Apple. Scott Forstall, az Apple szoftverekért felelős akkori vezetője az iPhone egyik gombját megnyomva megidézte Sirit, és kérdésekkel bíztatta. Kérésére Siri ellenőrizte a párizsi időt ("20:16", válaszolta Siri), definiálta a mitózis szót ("Sejtosztódás, amelynek során a sejtmag azonos számú kromoszómát tartalmazó sejtmagokra oszlik"), és előhívott egy listát 14 menő görög étteremről, amelyek közül öt a kaliforniai Palo Altóban található. Ez 12 évvel ezelőtt volt. Azóta az embereket messze nem ejtette ámulatba a Siri és a konkurens mesterséges intelligenciával működő asszisztensek, például az Amazon Alexa és a Google Assistant. A technológia nagyrészt stagnált.
A technológiai világ most egy másfajta virtuális asszisztensért áradozik: a chatbotokért. Ezek a mesterséges intelligenciával működő szoftverek képesek a beírt kérdésekre válaszokat rögtönözni. Az emberek a ChatGPT-t olyan összetett feladatok elvégzésére használják, mint a szoftverek kódolása, üzleti ajánlatok megfogalmazása vagy akár könyvek írása. És a ChatGPT gyorsan fejlődik: néhány hónappal ezelőtt még nem tudott haikut írni, mostanra viszont már könnyedén megcsinálja. Siri, Alexa és más hangalapú asszisztensek - amelyek egykor hasonló lelkesedést váltottak ki - elvesztették az előnyüket az MI versenyben.
A Siri technológiai akadályokba ütközött, többek között olyan nehézkes kódba, amelyet hetekig tartott frissíteni az alapvető funkciókkal. Az Amazon és a Google rosszul jelezte előre, hogyan fogják használni a hangalapú asszisztenseket, ami arra késztette őket, hogy olyan területekre fektessenek be a technológiával, amelyek ritkán térültek meg, mondták a korábbi alkalmazottak. Amikor ezek a kísérletek kudarcot vallottak, a vállalatoknál alábbhagyott a lelkesedés a technológia iránt. A hangalapú asszisztensek "buták, mint a kő" - mondta nemrég Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója, kijelentve, hogy az újabb MI-k vezetni fogják az utat. A Microsoft szorosan együttműködött az OpenAI-val, 13 milliárd dollárt fektetett be az induló vállalkozásba, és technológiáját beépítette a Bing keresőmotorba, valamint más termékekbe.
Mindezek ellenére a Google még nem adta fel, nyilatkozatuk szerint a cég elkötelezett amellett, hogy egy nagyszerű virtuális asszisztenst biztosítson az embereknek a telefonjukon, az otthonukban és az autójukban; a vállalat külön teszteli a Bard nevű chatbotot. Az Amazon azt mondta, hogy az elmúlt évben világszerte 30 százalékkal nőtt a vásárlói elköteleződés az Alexával, és hogy optimistán tekint a világszínvonalú MI-k létrehozására irányuló küldetésébe.
Az asszisztensek és a chatbotok alapvetően különböznek egymástól. A chatbotokat úgynevezett nagy nyelvi modellek hajtják, amelyek olyan rendszerek, amelyeket arra képeztek ki, hogy hatalmas adathalmazok alapján szövegeket generáljanak. Ezzel szemben a Siri, Alexa és a Google Assistant lényegében úgynevezett parancs- és vezérlőrendszerek. Olyan kérdések és kérések véges listáját értik meg, mint például "Milyen az időjárás New Yorkban?" vagy "Kapcsold fel a hálószoba világítását". Ha a felhasználó olyasmit kér a virtuális asszisztenstől, ami nincs benne a kódjában, az algoritmus egyszerűen azt mondja, hogy nem tud segíteni.
A Siri adatbázisa egy gigantikus szólistát tartalmaz, beleértve zenei előadók és helyek, például éttermek nevét, közel két tucat nyelven. Így a látszólag egyszerű frissítések, például néhány új kifejezés hozzáadása az adathalmazhoz, a teljes adatbázis újraépítését igényelnék, ami akár heteket is igénybe vehet. Az összetettebb funkciók, például új keresőeszközök hozzáadása közel egy évig is eltarthat. Ez azt jelenti, hogy a Siri számára nem áll nyitva út ahhoz, hogy a ChatGPT-hez hasonló kreatív asszisztenssé váljon. Az Alexa és a Google Assistant a Siriéhez hasonló technológiára támaszkodik, de a cégek nehezen tudtak érdemi bevételt generálni az asszisztensekkel. Miután az Amazon 2014-ben kiadta az Echo-t, az Alexa által működtetett intelligens hangszórót, a vállalat azt remélte, hogy a termék segít majd növelni az online áruháza forgalmát azáltal, hogy a fogyasztók Alexával beszélgetve rendeléseket adhatnak le. De míg az emberek jól szórakoztak azzal, hogy Alexa képes válaszolni az időjárás-előrejelzésekre, kevesen kérték termékek rendelésére.
Az Amazon rengeteget fektetett új típusú hardverekbe, mint például az Alexával együttműködő, mára már megszűnt ébresztőórák és mikrohullámú sütők, amelyek az önköltségi áron vagy az alatt fogytak. Mindemellett nem hozott létre olyan ökoszisztémát, amellyel az emberek könnyen bővíthetik az Alexa képességeit, ahogyan az Apple tette az App Store-ral, amely segített felkelteni az érdeklődést az iPhone iránt. Ugyanezen az úton indult el a Google is: a Google mérnökei éveken át kísérleteztek az asszisztenssel, hogy utánozzák azt, amit Alexa tud, beleértve az okos hangszórók és a hangvezérelt táblagépek képernyőinek tervezését, amelyekkel olyan otthoni kiegészítőket lehet irányítani, mint a termosztátok és a villanykapcsolók. A vállalat később hirdetéseket integrált ezekbe az otthoni termékekbe, amelyek azonban nem váltak jelentős bevételi forrássá. Idővel a Google rájött, hogy a legtöbb ember csak korlátozott számú egyszerű feladatra használja a hangalapú asszisztenst, például időzítők indítására és zenelejátszásra.
A nagy technológiai cégek most próbálnak választ találni a ChatGPT-re. A jövőben a chatbotok és a hangalapú asszisztensek technológiái konvergálni fognak, azaz az emberek képesek lesznek beszéddel irányítani a chatbotokat. Azok, akik Apple, Amazon és Google termékeket használnak, megkérhetik majd a virtuális asszisztenseket, hogy segítsenek nekik a munkájukban, nem csak olyan feladatokban, mint például az időjárás ellenőrzése. "Ezek a termékek a múltban soha nem működtek, mert soha nem rendelkeztünk emberi szintű párbeszédképességekkel" - mondta Aravind Srinivas, a Perplexity, egy olyan M.I. start-up alapítója, amely chatbot-alapú keresőmotort kínál. "Most már van."
Sirit az iPhone ötödik generációjánál mutatta be az Apple. Scott Forstall, az Apple szoftverekért felelős akkori vezetője az iPhone egyik gombját megnyomva megidézte Sirit, és kérdésekkel bíztatta. Kérésére Siri ellenőrizte a párizsi időt ("20:16", válaszolta Siri), definiálta a mitózis szót ("Sejtosztódás, amelynek során a sejtmag azonos számú kromoszómát tartalmazó sejtmagokra oszlik"), és előhívott egy listát 14 menő görög étteremről, amelyek közül öt a kaliforniai Palo Altóban található. Ez 12 évvel ezelőtt volt. Azóta az embereket messze nem ejtette ámulatba a Siri és a konkurens mesterséges intelligenciával működő asszisztensek, például az Amazon Alexa és a Google Assistant. A technológia nagyrészt stagnált.
A technológiai világ most egy másfajta virtuális asszisztensért áradozik: a chatbotokért. Ezek a mesterséges intelligenciával működő szoftverek képesek a beírt kérdésekre válaszokat rögtönözni. Az emberek a ChatGPT-t olyan összetett feladatok elvégzésére használják, mint a szoftverek kódolása, üzleti ajánlatok megfogalmazása vagy akár könyvek írása. És a ChatGPT gyorsan fejlődik: néhány hónappal ezelőtt még nem tudott haikut írni, mostanra viszont már könnyedén megcsinálja. Siri, Alexa és más hangalapú asszisztensek - amelyek egykor hasonló lelkesedést váltottak ki - elvesztették az előnyüket az MI versenyben.
A Siri technológiai akadályokba ütközött, többek között olyan nehézkes kódba, amelyet hetekig tartott frissíteni az alapvető funkciókkal. Az Amazon és a Google rosszul jelezte előre, hogyan fogják használni a hangalapú asszisztenseket, ami arra késztette őket, hogy olyan területekre fektessenek be a technológiával, amelyek ritkán térültek meg, mondták a korábbi alkalmazottak. Amikor ezek a kísérletek kudarcot vallottak, a vállalatoknál alábbhagyott a lelkesedés a technológia iránt. A hangalapú asszisztensek "buták, mint a kő" - mondta nemrég Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója, kijelentve, hogy az újabb MI-k vezetni fogják az utat. A Microsoft szorosan együttműködött az OpenAI-val, 13 milliárd dollárt fektetett be az induló vállalkozásba, és technológiáját beépítette a Bing keresőmotorba, valamint más termékekbe.
Mindezek ellenére a Google még nem adta fel, nyilatkozatuk szerint a cég elkötelezett amellett, hogy egy nagyszerű virtuális asszisztenst biztosítson az embereknek a telefonjukon, az otthonukban és az autójukban; a vállalat külön teszteli a Bard nevű chatbotot. Az Amazon azt mondta, hogy az elmúlt évben világszerte 30 százalékkal nőtt a vásárlói elköteleződés az Alexával, és hogy optimistán tekint a világszínvonalú MI-k létrehozására irányuló küldetésébe.
Az asszisztensek és a chatbotok alapvetően különböznek egymástól. A chatbotokat úgynevezett nagy nyelvi modellek hajtják, amelyek olyan rendszerek, amelyeket arra képeztek ki, hogy hatalmas adathalmazok alapján szövegeket generáljanak. Ezzel szemben a Siri, Alexa és a Google Assistant lényegében úgynevezett parancs- és vezérlőrendszerek. Olyan kérdések és kérések véges listáját értik meg, mint például "Milyen az időjárás New Yorkban?" vagy "Kapcsold fel a hálószoba világítását". Ha a felhasználó olyasmit kér a virtuális asszisztenstől, ami nincs benne a kódjában, az algoritmus egyszerűen azt mondja, hogy nem tud segíteni.
A Siri adatbázisa egy gigantikus szólistát tartalmaz, beleértve zenei előadók és helyek, például éttermek nevét, közel két tucat nyelven. Így a látszólag egyszerű frissítések, például néhány új kifejezés hozzáadása az adathalmazhoz, a teljes adatbázis újraépítését igényelnék, ami akár heteket is igénybe vehet. Az összetettebb funkciók, például új keresőeszközök hozzáadása közel egy évig is eltarthat. Ez azt jelenti, hogy a Siri számára nem áll nyitva út ahhoz, hogy a ChatGPT-hez hasonló kreatív asszisztenssé váljon. Az Alexa és a Google Assistant a Siriéhez hasonló technológiára támaszkodik, de a cégek nehezen tudtak érdemi bevételt generálni az asszisztensekkel. Miután az Amazon 2014-ben kiadta az Echo-t, az Alexa által működtetett intelligens hangszórót, a vállalat azt remélte, hogy a termék segít majd növelni az online áruháza forgalmát azáltal, hogy a fogyasztók Alexával beszélgetve rendeléseket adhatnak le. De míg az emberek jól szórakoztak azzal, hogy Alexa képes válaszolni az időjárás-előrejelzésekre, kevesen kérték termékek rendelésére.
Az Amazon rengeteget fektetett új típusú hardverekbe, mint például az Alexával együttműködő, mára már megszűnt ébresztőórák és mikrohullámú sütők, amelyek az önköltségi áron vagy az alatt fogytak. Mindemellett nem hozott létre olyan ökoszisztémát, amellyel az emberek könnyen bővíthetik az Alexa képességeit, ahogyan az Apple tette az App Store-ral, amely segített felkelteni az érdeklődést az iPhone iránt. Ugyanezen az úton indult el a Google is: a Google mérnökei éveken át kísérleteztek az asszisztenssel, hogy utánozzák azt, amit Alexa tud, beleértve az okos hangszórók és a hangvezérelt táblagépek képernyőinek tervezését, amelyekkel olyan otthoni kiegészítőket lehet irányítani, mint a termosztátok és a villanykapcsolók. A vállalat később hirdetéseket integrált ezekbe az otthoni termékekbe, amelyek azonban nem váltak jelentős bevételi forrássá. Idővel a Google rájött, hogy a legtöbb ember csak korlátozott számú egyszerű feladatra használja a hangalapú asszisztenst, például időzítők indítására és zenelejátszásra.
A nagy technológiai cégek most próbálnak választ találni a ChatGPT-re. A jövőben a chatbotok és a hangalapú asszisztensek technológiái konvergálni fognak, azaz az emberek képesek lesznek beszéddel irányítani a chatbotokat. Azok, akik Apple, Amazon és Google termékeket használnak, megkérhetik majd a virtuális asszisztenseket, hogy segítsenek nekik a munkájukban, nem csak olyan feladatokban, mint például az időjárás ellenőrzése. "Ezek a termékek a múltban soha nem működtek, mert soha nem rendelkeztünk emberi szintű párbeszédképességekkel" - mondta Aravind Srinivas, a Perplexity, egy olyan M.I. start-up alapítója, amely chatbot-alapú keresőmotort kínál. "Most már van."