Berta Sándor
Negatívan hathat a mesterséges intelligencia a kreatív ágazatra
Aa mesterséges intelligencia kreatív iparágakra gyakorolt hatására figyelmeztetett és jelentős változásokat vár a munkaerőpiacon Michael Spence, a Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2001-es elnyerője. Szerinte nagyon sok jelenleg fontos készségre a jövőben már nem lesz szükség, de a technológia nem minden területen fog változásokat hozni.
Új információs korszakba lépünk, az OpenAI a ChatGPT képében egy olyan nyelvi modellt dobott piacra, amely egyszerű bevitellel verseket ír, üzleti modelleket tervez vagy akár számítógépes programokat ír. A Microsoft a mögötte álló technológiát most több millió ügyfélhez juttatja el a Bing keresőmotorján keresztül. Más mesterséges intelligencia-rendszerek hangbevitel alapján készítenek fényképeket, vagy másodpercek alatt átírnak egy szöveget. Az új korszak pontos gazdasági következményeit ebben a korai szakaszban nem lehet előre látni, mondja Michael Spence, a Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2001-es elnyerője, a Stanford Graduate School of Business korábbi dékánja, de felszólít azoknak az embereknek a védelmére, akiknek az állását az AI-programok veszélyeztetik. A szakember a Handelsblatt gazdasági újságnak arról beszélt, hogy a technológia drasztikusan megváltoztathatja a munkánkat, ezért nagyon könnyen előfordulhat, hogy azokra a készségekre, amelyekre most van szükség, a jövőben talán már nem lesz szükség.
Spence véleménye szerint az átalakulás lassú lesz. "Számíthatunk arra, hogy a ChatGPT kihívást jelent majd mindenki számára, aki tartalmat készít. Gondolok itt a zene és filmiparra is" - mondta Spence. A Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett szakértő kiemelte, hogy leginkább a kreatívan dolgozó és tartalmat előállító emberek miatt aggódik, mert elképzelhető, hogy öt-tíz év múlva a digitális tartalmak nagy részét a ChatGPT és utódai fogják írni. Emiatt szabályozási és jogi kiigazításokra lesz szükség a mesterséges intelligenciát segítő eszközökkel szemben, s e kiigazításoknak segíteniük kell a tartalomkészítőket. Alapvető dolog lenne például kötelezően nyilvánosságra kell hozni, hogy mely szövegeket hozták létre a technológia segítségével.
Spence ugyanakkor a mesterséges intelligencia felhasználására két hasznos felhasználási lehetőséget látott: az egyiket az orvostudományban, a másikat a kutatásban. "A programok segíthetnének a kórházi vizitek naplózásában. Ez az orvosok idejének körülbelül egyharmadát megtakaríthatná és nem hiszem, hogy bárki is bánná" - mutatott rá. Emellett az egykori dékán szerint a biotechnológiai ágazatban a mesterséges intelligencia szoftverek segíthetnének kiválasztani a számukra lényeges tanulmányokat. Ez segíthetne az orvosoknak, akiknek mindig naprakésznek kell lenniük, így több idejük maradna más dolgokra.
A munkanélküliség növekedése miatt Spence nem aggódik, még akkor sem, ha ez a dolog nincs kizárva, de nem jelent komoly problémát. "Jelenleg inkább a munkaerőhiánnyal van dolgunk. Rengeteg olyan iparág van, ahol az emberek már nem akarnak dolgozni, mert a munka túl unalmas, veszélyes vagy túl stresszes - vagy mindezek együttesen" - szögezte le Spence. A szakember hozzátette, hogy emellett még nem tudni, hogy a technológia be tud-e hatolni olyan területekre, ahol alacsonyak a bérek és a termelékenység. Ez összességében növelheti a jövedelmeket és csökkentheti a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A nagy változások és átalakulások mindig időbe telnek, és az odavezető út fontosabb, mint a pillanatnyi végeredmény. A végén azonban a munkahelyek megváltoznak, és lesznek olyan emberek, akiknek a képességeire már nincs szükség.
Új információs korszakba lépünk, az OpenAI a ChatGPT képében egy olyan nyelvi modellt dobott piacra, amely egyszerű bevitellel verseket ír, üzleti modelleket tervez vagy akár számítógépes programokat ír. A Microsoft a mögötte álló technológiát most több millió ügyfélhez juttatja el a Bing keresőmotorján keresztül. Más mesterséges intelligencia-rendszerek hangbevitel alapján készítenek fényképeket, vagy másodpercek alatt átírnak egy szöveget. Az új korszak pontos gazdasági következményeit ebben a korai szakaszban nem lehet előre látni, mondja Michael Spence, a Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2001-es elnyerője, a Stanford Graduate School of Business korábbi dékánja, de felszólít azoknak az embereknek a védelmére, akiknek az állását az AI-programok veszélyeztetik. A szakember a Handelsblatt gazdasági újságnak arról beszélt, hogy a technológia drasztikusan megváltoztathatja a munkánkat, ezért nagyon könnyen előfordulhat, hogy azokra a készségekre, amelyekre most van szükség, a jövőben talán már nem lesz szükség.
Spence véleménye szerint az átalakulás lassú lesz. "Számíthatunk arra, hogy a ChatGPT kihívást jelent majd mindenki számára, aki tartalmat készít. Gondolok itt a zene és filmiparra is" - mondta Spence. A Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett szakértő kiemelte, hogy leginkább a kreatívan dolgozó és tartalmat előállító emberek miatt aggódik, mert elképzelhető, hogy öt-tíz év múlva a digitális tartalmak nagy részét a ChatGPT és utódai fogják írni. Emiatt szabályozási és jogi kiigazításokra lesz szükség a mesterséges intelligenciát segítő eszközökkel szemben, s e kiigazításoknak segíteniük kell a tartalomkészítőket. Alapvető dolog lenne például kötelezően nyilvánosságra kell hozni, hogy mely szövegeket hozták létre a technológia segítségével.
Spence ugyanakkor a mesterséges intelligencia felhasználására két hasznos felhasználási lehetőséget látott: az egyiket az orvostudományban, a másikat a kutatásban. "A programok segíthetnének a kórházi vizitek naplózásában. Ez az orvosok idejének körülbelül egyharmadát megtakaríthatná és nem hiszem, hogy bárki is bánná" - mutatott rá. Emellett az egykori dékán szerint a biotechnológiai ágazatban a mesterséges intelligencia szoftverek segíthetnének kiválasztani a számukra lényeges tanulmányokat. Ez segíthetne az orvosoknak, akiknek mindig naprakésznek kell lenniük, így több idejük maradna más dolgokra.
A munkanélküliség növekedése miatt Spence nem aggódik, még akkor sem, ha ez a dolog nincs kizárva, de nem jelent komoly problémát. "Jelenleg inkább a munkaerőhiánnyal van dolgunk. Rengeteg olyan iparág van, ahol az emberek már nem akarnak dolgozni, mert a munka túl unalmas, veszélyes vagy túl stresszes - vagy mindezek együttesen" - szögezte le Spence. A szakember hozzátette, hogy emellett még nem tudni, hogy a technológia be tud-e hatolni olyan területekre, ahol alacsonyak a bérek és a termelékenység. Ez összességében növelheti a jövedelmeket és csökkentheti a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A nagy változások és átalakulások mindig időbe telnek, és az odavezető út fontosabb, mint a pillanatnyi végeredmény. A végén azonban a munkahelyek megváltoznak, és lesznek olyan emberek, akiknek a képességeire már nincs szükség.