Berta Sándor
Globális ambíciói vannak a digitális jüan projektnek
A program nem csupán Kína számára fontos és érdekes.
Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan (e-CNY) tesztelése. A valutáról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják a fizetési rendszerek hatékonyságát.
A Reuters azt írta, hogy a kínai digitális valutát már alkalmazták abban a 22 millió dolláros kísérletben, amely a központi banki digitális valutákat (CBDC) használta a határokon átnyúló ügyletek elszámolására. Ez derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által készített jelentésből. A hat héten át tartó teszt a múlt hónap végén ért véget és az m-Bridge nevű projekt része volt. A program a kínai, a hongkongi, a thaiföldi és egyesült arab emírségekbeli központi bankok által kibocsátott digitális valutákban történő, határokon átnyúló fizetéseket valósította meg kísérleti jelleggel.
Peking a növekvő geopolitikai feszültségek közepette igyekszik felgyorsítani a jüan globalizációjára irányuló erőfeszítéseket. "A világ számos országa, köztük Kína is, óvakodik az amerikai pénzügyi szankcióktól. Ez a dolog egy történelmi ablakot biztosít Kína számára a jüan nemzetközivé tételének előmozdítására, miközben az USA fegyverként használja a dollárt" - jelentette ki G. Bin Zhao, a PwC China vezető közgazdásza.
A Standard Chartered által összeállított és a jüan nemzetközivé válását követő mutató júliusban új csúcsot ért el, amit a jüanban denominált kötvények erős hongkongi kibocsátása hajtott - derült ki a legfrissebb adatokból.
A jüan globális használatának előmozdítása érdekében szeptemberben Kína beleegyezett egy jüan-elszámolási központ létrehozásába Kazahsztánban. Oroszországban a nyugati szankciók óta megugrott a jüan használata a globális fizetésekben és egyre több orosz vállalat, köztük a Rosneft, a Rusal és a Polyus is kibocsátott jüankötvényeket.
Peking célja az, hogy megvalósuljon az e-CNY globális, nagykereskedelmi használata. Augusztus 15. és szeptember 23. között összesen 11,8 millió jüan értékben bocsátottak ki e-CNY-t a folyamatban lévő tesztelés során, s a kínai valutát összesen 72 fizetési és devizatranzakcióban használták. A kísérleti projektben Kína öt vezető állami bankja, köztük a Bank of China és a China Construction Bank is részt vett.
A BIS hongkongi innovációs központjának jelentése szerint az e-CNY-kibocsátások viszonylag magas száma "a jüanban denominált tranzakciók iránti nagyobb keresletet tükrözheti", tekintettel az ország magas részesedésére a regionális kereskedelemben.
A BIS centruma és a négy résztvevő központi bank által közösen indított m-Bridge célja egy közös platform létrehozása a hatékony és alacsony költségű digitális fizetésekhez a globális kereskedelem előmozdítása érdekében. A jüan nemzetközivé tétele azonban kihívásokkal néz szembe a lassuló gazdaságban, amelyet a koronavírus-járvány és az ingatlanadósság-válság egyaránt sújtanak. "Akár az e-CNY-ről, akár a jüanról van szó, végső soron Kína nemzeti ereje a döntő tényező. A jüant vagy az e-CNY-t csak Kína szilárd gazdasági fejlődésének jóváhagyásával fogadnák el széles körben" - emelte ki Zhao.
"A romló fundamentumok miatti tartós leértékelődés gyengítheti a valutába vetett bizalmat" - tette hozzá Shuang Ding, a Standard Chartered (HK) Ltd. Nagy-Kínáért és Észak-Ázsiáért felelős vezető közgazdásza.
Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan (e-CNY) tesztelése. A valutáról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják a fizetési rendszerek hatékonyságát.
A Reuters azt írta, hogy a kínai digitális valutát már alkalmazták abban a 22 millió dolláros kísérletben, amely a központi banki digitális valutákat (CBDC) használta a határokon átnyúló ügyletek elszámolására. Ez derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által készített jelentésből. A hat héten át tartó teszt a múlt hónap végén ért véget és az m-Bridge nevű projekt része volt. A program a kínai, a hongkongi, a thaiföldi és egyesült arab emírségekbeli központi bankok által kibocsátott digitális valutákban történő, határokon átnyúló fizetéseket valósította meg kísérleti jelleggel.
Peking a növekvő geopolitikai feszültségek közepette igyekszik felgyorsítani a jüan globalizációjára irányuló erőfeszítéseket. "A világ számos országa, köztük Kína is, óvakodik az amerikai pénzügyi szankcióktól. Ez a dolog egy történelmi ablakot biztosít Kína számára a jüan nemzetközivé tételének előmozdítására, miközben az USA fegyverként használja a dollárt" - jelentette ki G. Bin Zhao, a PwC China vezető közgazdásza.
A Standard Chartered által összeállított és a jüan nemzetközivé válását követő mutató júliusban új csúcsot ért el, amit a jüanban denominált kötvények erős hongkongi kibocsátása hajtott - derült ki a legfrissebb adatokból.
A jüan globális használatának előmozdítása érdekében szeptemberben Kína beleegyezett egy jüan-elszámolási központ létrehozásába Kazahsztánban. Oroszországban a nyugati szankciók óta megugrott a jüan használata a globális fizetésekben és egyre több orosz vállalat, köztük a Rosneft, a Rusal és a Polyus is kibocsátott jüankötvényeket.
Peking célja az, hogy megvalósuljon az e-CNY globális, nagykereskedelmi használata. Augusztus 15. és szeptember 23. között összesen 11,8 millió jüan értékben bocsátottak ki e-CNY-t a folyamatban lévő tesztelés során, s a kínai valutát összesen 72 fizetési és devizatranzakcióban használták. A kísérleti projektben Kína öt vezető állami bankja, köztük a Bank of China és a China Construction Bank is részt vett.
A BIS hongkongi innovációs központjának jelentése szerint az e-CNY-kibocsátások viszonylag magas száma "a jüanban denominált tranzakciók iránti nagyobb keresletet tükrözheti", tekintettel az ország magas részesedésére a regionális kereskedelemben.
A BIS centruma és a négy résztvevő központi bank által közösen indított m-Bridge célja egy közös platform létrehozása a hatékony és alacsony költségű digitális fizetésekhez a globális kereskedelem előmozdítása érdekében. A jüan nemzetközivé tétele azonban kihívásokkal néz szembe a lassuló gazdaságban, amelyet a koronavírus-járvány és az ingatlanadósság-válság egyaránt sújtanak. "Akár az e-CNY-ről, akár a jüanról van szó, végső soron Kína nemzeti ereje a döntő tényező. A jüant vagy az e-CNY-t csak Kína szilárd gazdasági fejlődésének jóváhagyásával fogadnák el széles körben" - emelte ki Zhao.
"A romló fundamentumok miatti tartós leértékelődés gyengítheti a valutába vetett bizalmat" - tette hozzá Shuang Ding, a Standard Chartered (HK) Ltd. Nagy-Kínáért és Észak-Ázsiáért felelős vezető közgazdásza.