Berta Sándor
Jobban kell védeni az európai tengeri kábeleket
Az infrastruktúrák nem megfelelően védettek.
Nem sokkal az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázstámadás előtt egy kutatócsoport figyelmeztette az Európai Parlamentet a kritikus víz alatti infrastruktúra védelmének hiányosságaira. A szakemberek - az Európai Parlament biztonsági és védelmi albizottsága által megrendelt tanulmányban - azt írták, hogy az Európai Unió "lemaradásban van" ezen a területen. Ennek egyik fő oka az, hogy a tagállamok különböző mértékben veszik komolyan a kérdést.
Franciaországban vagy Portugáliában a katonai tervezés "kulcskérdés", míg más országokban - például Dániában - gyakran a magánszektor kezében van. Bár a kábelek és más tengeri infrastruktúrák többször is megjelennek az európai uniós stratégiákban, a tanulmány szerzői kritizálták, hogy "alig van olyan intézkedés vagy program, amely közvetlenül foglalkozna a kérdéssel".
A hálózatvédelmi együttműködésekre jó példa, hogy a Telecom Italia tenger alatti kábeleket üzemeltető leányvállalata, a Sparkle júliusban jelentette be, hogy a kábelek védelme érdekében partnerséget kötött az olasz haditengerészettel. Együtt akarnak működni a felderítésben és a megfigyelésben a Sparkle kábelek körüli területeken.
A kritikus infrastruktúrában, különösen az adatkábelekben keletkezett kisebb károkat Európában lehet kezelni. De több "nagyon sebezhető" pont is van - és több olyan állam, amely képes és esetleg szándékában áll megtámadni az uniós adathálózatot. A tudósok a víz alatti infrastruktúra elleni támadások lehetséges fegyvereiként többek között katonai aknákat vagy "tengeri improvizált robbanószerkezeteket" (MIED) említettek.
A június elején nyilvánosságra hozott, de csak most ismertté vált jelentés két lehetséges ellenfélnek szentelt részletesebb figyelmet: Oroszországnak és Kínának. A közlemény készítői rámutattak, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 2015 óta fokozott orosz tengeralattjáró-tevékenységet figyelt meg a fontos kábelútvonalak közelében. Oroszország nyilvánvalóan fokozott érdeklődést mutat a NATO-államok víz alatti infrastruktúrája iránt - idézték a szakemberek a védelmi szövetség egyik magas rangú katonatisztjét.
Nem sokkal az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázstámadás előtt egy kutatócsoport figyelmeztette az Európai Parlamentet a kritikus víz alatti infrastruktúra védelmének hiányosságaira. A szakemberek - az Európai Parlament biztonsági és védelmi albizottsága által megrendelt tanulmányban - azt írták, hogy az Európai Unió "lemaradásban van" ezen a területen. Ennek egyik fő oka az, hogy a tagállamok különböző mértékben veszik komolyan a kérdést.
Franciaországban vagy Portugáliában a katonai tervezés "kulcskérdés", míg más országokban - például Dániában - gyakran a magánszektor kezében van. Bár a kábelek és más tengeri infrastruktúrák többször is megjelennek az európai uniós stratégiákban, a tanulmány szerzői kritizálták, hogy "alig van olyan intézkedés vagy program, amely közvetlenül foglalkozna a kérdéssel".
A hálózatvédelmi együttműködésekre jó példa, hogy a Telecom Italia tenger alatti kábeleket üzemeltető leányvállalata, a Sparkle júliusban jelentette be, hogy a kábelek védelme érdekében partnerséget kötött az olasz haditengerészettel. Együtt akarnak működni a felderítésben és a megfigyelésben a Sparkle kábelek körüli területeken.
A kritikus infrastruktúrában, különösen az adatkábelekben keletkezett kisebb károkat Európában lehet kezelni. De több "nagyon sebezhető" pont is van - és több olyan állam, amely képes és esetleg szándékában áll megtámadni az uniós adathálózatot. A tudósok a víz alatti infrastruktúra elleni támadások lehetséges fegyvereiként többek között katonai aknákat vagy "tengeri improvizált robbanószerkezeteket" (MIED) említettek.
A június elején nyilvánosságra hozott, de csak most ismertté vált jelentés két lehetséges ellenfélnek szentelt részletesebb figyelmet: Oroszországnak és Kínának. A közlemény készítői rámutattak, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 2015 óta fokozott orosz tengeralattjáró-tevékenységet figyelt meg a fontos kábelútvonalak közelében. Oroszország nyilvánvalóan fokozott érdeklődést mutat a NATO-államok víz alatti infrastruktúrája iránt - idézték a szakemberek a védelmi szövetség egyik magas rangú katonatisztjét.