Gépi tanulással keresik a meghibásodást okozó mintákat, és mesterséges intelligencia végzi az átirányítást. Az első próbaüzem sikeres volt.

Kínában egy olyan megoldást alkottak meg és teszteltek, amelynél a használt mesterséges intelligencia három másodperc alatt megszünteti az áramkimaradásokat. Az új rendszer keretében automatikus hibaérzékelés és -elkülönítés valósul meg a berendezések meghibásodása esetén. Egy 200 családi házas lakónegyedben végzett első próbaüzem sikeres volt. Az új fejlesztés úgy működik, hogy ha a hálózatban meghibásodik egy berendezés, akkor a mesterséges intelligenciának másodperceken belül át kell irányítania az áramot azért, hogy az ellátás percek helyett mindössze három másodperc alatt helyreálljon.

Számos ok vezethet áramszünetekhez. A hálózati feszültségproblémák, a napviharok, az időjárás okozta károk és a hackertámadások mellett az egyik elképzelhető veszély a berendezések meghibásodása az egyre forróbb nyarak idején. De ahelyett, hogy órákig kellene várni az áramkimaradások elhárítására, a jövőben lehetővé akarják tenni, hogy az áramellátás három másodpercen belül helyreálljon.

Természetesen egy ilyen "öngyógyító" megoldás felállítása nem lehetséges komoly fejlesztések nélkül. A tesztüzemhez a hszincsiangi Qitailu város helyi elektromos hálózatát széles körben felszerelték érzékelőkkel. Ezeket arra kell használni, hogy valós időben és emberi beavatkozás nélkül meghatározzák, hogy az energiaellátás milyen útvonalakon haladjon. Amennyiben a kisfeszültségű elosztórendszerben lévő eszközök vagy alkatrészek meghibásodnak, akkor a mesterséges intelligenciának automatikusan meg kell határoznia, hogy hol van a probléma és úgy kell megváltoztatnia az útvonalat, hogy a hiba forrása elszigetelődjön, és az áramellátás helyreálljon. A rendszert egy hónapig tesztelték Qitailuban és már bizonyított. A helyi hatóságok ezért a fejlesztést most más helyi áramhálózatokra is ki akarják terjeszteni.


A kínai villamosenergia-hálózat évek óta alkalmaz mesterséges intelligenciát mindennapi működése során, különösen a szélerőművek és a napelemes erőművek tömeges építése óta, amelyek energiatermelése instabil. Ezek az alkalmazások azonban többnyire a gerinchálózatokra korlátozódtak, vagy az ipari felhasználók kimaradásainak megakadályozására. "Egy lakóközösségben a hálózat nagyszámú végfelhasználóhoz csatlakozik. A környezet meglehetősen összetett. Sokféle probléma fordulhat elő. A legtöbb problémát manuálisan kell megtalálni és azonosítani” – mondta egy neve elhallgatását kérő mérnök, akinek nem volt felhatalmazása arra, hogy a médiával beszéljen. Kínában ritkán fordul elő áramszünet, különösen a városokban. „A kínai villamosenergia-hálózatban dolgozók valószínűleg a leghatékonyabbak a világon. De ha ez megtörténik, még mindig órákba telhet a probléma megoldása” – mondta.

A mérnök szerint az AI másként működik, mint az elektromos hálózatban meglévő automatizált rendszerek. Egy hagyományos áramhálózat-kezelő számítógép áramkimaradás esetén nagyszámú hibakódot generál. Egy emberi üzemeltetőnek kell értékelést végeznie az információk alapján, és ki kell dolgoznia egy megoldást, például egy átirányítási tervet. Az AI természetes nyelvi feldolgozást használ, hogy „megértse” az egyes hibakódok mögött rejlő szöveges magyarázatot. Tanul a számos korábbi áramszünetből, hogy megtalálja a rejtett mintákat, amelyek segíthetnek megoldani a problémát. A mérnök szerint azonban a pontosság javításához az AI-hoz hatalmas mennyiségű adatra van szükség, amelyet az érzékelők széles köre gyűjt össze. „Régebben ezek az érzékelők és a hozzájuk kapcsolódó adatátviteli technológia csak a nagyfeszültségű vezetékekhez volt elérhető. Most utat törnek a lakóközösségekbe” – mondta.