Berta Sándor
Csúcstechnikás mellény ellenőrzi a tüdőfunkciókat
Egy új ruhadarab jelentősen megnöveli a tüdőbetegek diagnosztizálási lehetőségeit és javítja az életminőségüket.
A sztetoszkóp több mint 200 éve az orvosok mindennapi munkaeszköze és az orvostudomány szimbólumának számít. A televíziós kórházi sorozatokban az orvosok sztetoszkóppal a nyakukban sietnek végig a folyosókon. Tapasztalt orvosok az eszköz segítségével a szív- és tüdőhangok alapján a betegségek elképesztő pontossággal történő diagnosztizálására képesek.
A súlyos légzőszervi vagy tüdőbetegségben szenvedő betegek intenzív kezelést és a tüdőfunkciók folyamatos ellenőrzését igénylik. A berlini Fraunhofer Institute for Ceramic Technologies and Systems (IKTS) kutatói a Pneumo.Vest projektben olyan technológiát fejlesztettek ki, amelynél egy textilmellény elejébe és hátuljába piezokerámián alapuló akusztikai érzékelőket építettek be. A szenzorok minden olyan hangot regisztrálnak a mellkas körül, függetlenül attól, hogy milyen halk, amelyet a tüdő produkál.
A kapcsolódó szoftver rögzíti a jeleket és elektromosan felerősíti, ezenkívül a tüdő vizuális ábrázolása is megjelenik a kijelzőn. Mivel a szoftver ismeri az egyes érzékelők helyzetét, azonnal a megfelelő helyre helyezi az adatokat. Ez részletes akusztikus és vizuális forgatókönyvet hoz létre az összes tüdőterület működéséről és helyzetéről. A megoldás különlegessége, hogy mivel a rendszer folyamatosan rögzíti és tárolja az adatokat, a vizsgálat bármikor elvégezhető a kórházi személyzet jelenléte nélkül. Sőt, ilyen módon a betegek az intenzív osztályokon kívül is folyamatosan felügyelhetők. A technológia bővíti a diagnosztikai lehetőségeket és javítja az érintettek életminőségét.
A Pneumo.Vest az elmúlt 24 órára visszamenőleg mutatja a tüdő állapotát, de természetesen a klasszikus megfigyelés is lehetséges marad. A sztetoszkóppal történő kézi vizsgálat helyett azonban számos érzékelőt használnak egyszerre, így az nagyszerűen kiegészíti a sztetoszkópot. "A Pneumo.Vest nem akarja feleslegessé tenni a sztetoszkópot, és nem helyettesíti a tapasztalt pneumológusok készségeit sem. De egy vizsgálat vagy akár egy tüdő CT mindig csak egy pillanatfelvételt jelent. Technológiánk hozzáadott értéke az, hogy lehetővé teszi a tüdő folyamatos monitorozását, hasonlóan a hosszú távú EKG-hoz, még akkor is, ha a beteg nincs csatlakoztatva az intenzív osztályon lévő berendezésekhez, hanem egy átlagos kórteremben van elhelyezve" - magyarázta Ralf Schallert, a Fraunhofer IKTS projektvezetője.
Az akusztikus érzékelők mellett a mellény fő eleme a szoftver, amely az adatok tárolásáért, megjelenítéséért és elemzéséért felelős. Segítségével az orvos a kijelzőn kifejezetten az egyes tüdőterületek akusztikus eseményeit tekintheti meg. A digitális jelfeldolgozó algoritmusok használata lehetővé teszi az akusztikus jelek célzott kiértékelését. Lehetőség van például a szívverés kiszűrésére vagy a jellegzetes frekvenciatartományok felerősítésére. A tüdőhangok, például a zörgés ekkor sokkal tisztábban hallhatók. A Fraunhofer IKTS munkatársai gépi tanulási algoritmusokat is fejlesztenek. A jövőben ezek képesek lesznek strukturálni és osztályozni a mellkasban lévő összetett hangtérképet. A végső értékelést és diagnózist ezután a pneumológus fogja felállítani.
A páciensek számára is előnyös a digitális érzékelő alternatívája. A mellényt viselve az egészségügyi személyzet folyamatos megfigyelése nélkül is felépülhetnek. Áthelyezhetők egy normál kórterembe, esetleg haza is küldhetik őket és szabadon mozoghatnak. A tüdejüket mindazonáltal folyamatosan figyelemmel kísérik és minden hirtelen romlásról azonnal jelzést kap az egészségügyi személyzet. A Magdeburgi Egyetem intenzív terápiás klinikájának munkatársaival végzett első tesztek azt mutatják, hogy a koncepció a gyakorlatban is működik. "Az orvosok visszajelzései rendkívül pozitívak. Az akusztikus érzékelők, a vizualizáció és a gépi tanulási algoritmusok kombinációja képes lesz megbízhatóan jellemezni a különböző tüdőhangokat" - jelentette ki Schallert.
Dr. Alexander Uhrig, a Berlini Egyetemi Klinika munkatársa is örömmel várja a technológiát. A neves Charité infektológiai és pneumológiai specialistája az ötlet egyik kezdeményezője. A szakember hangsúlyozta: "A Pneumo.Vest pontosan azt célozza, amire szükségünk van. Olyan eszközt kapunk, amely bővíti a diagnosztikai lehetőségeket, tehermentesíti a kórházi személyzetet, és kellemesebbé teszi a kórházi tartózkodást a betegek számára." A technológiát elsősorban lélegeztetőgépes betegek számára tervezték, de ugyanúgy alkalmas egyz idősotthonban élő emberek számára, vagy akár alváslaborokban való használatra is. Egy másik alkalmazás a fiatal orvosok képzése.
A koronavírus-járvány miatt egyre több légzőszervi vagy tüdőbetegségben szenvedő beteg szorul fekvőbeteg-ellátásra, sokak hosszabb ideig lélegeztetőgépre vannak kötve. De a várható élettartam növekedése miatt is az egészségügyi ágazat arra számít, hogy az idősebb, légzőszervi problémákkal küzdő betegek száma növekedni fog. A technológia segítségével a kórházak és különösen a drága intenzív osztályok tehermentesíthetők lennének, mivel az ágyak nem lennének olyan sokáig foglaltak. Az úgynevezett klinikai minőségű viselhető eszközök (CGW) piaca gyorsan növekszik. Ezek olyan kompakt orvosi eszközök, amelyeket közvetlenül a testen viselnek, és olyan létfontosságú funkciókat mérnek, mint a szívverés, a vér oxigéntelítettsége, a légzésszám vagy a bőrhőmérséklet. Az orvosok azonban a jövőben is használni fogják szeretett sztetoszkópjukat.
A sztetoszkóp több mint 200 éve az orvosok mindennapi munkaeszköze és az orvostudomány szimbólumának számít. A televíziós kórházi sorozatokban az orvosok sztetoszkóppal a nyakukban sietnek végig a folyosókon. Tapasztalt orvosok az eszköz segítségével a szív- és tüdőhangok alapján a betegségek elképesztő pontossággal történő diagnosztizálására képesek.
A súlyos légzőszervi vagy tüdőbetegségben szenvedő betegek intenzív kezelést és a tüdőfunkciók folyamatos ellenőrzését igénylik. A berlini Fraunhofer Institute for Ceramic Technologies and Systems (IKTS) kutatói a Pneumo.Vest projektben olyan technológiát fejlesztettek ki, amelynél egy textilmellény elejébe és hátuljába piezokerámián alapuló akusztikai érzékelőket építettek be. A szenzorok minden olyan hangot regisztrálnak a mellkas körül, függetlenül attól, hogy milyen halk, amelyet a tüdő produkál.
A kapcsolódó szoftver rögzíti a jeleket és elektromosan felerősíti, ezenkívül a tüdő vizuális ábrázolása is megjelenik a kijelzőn. Mivel a szoftver ismeri az egyes érzékelők helyzetét, azonnal a megfelelő helyre helyezi az adatokat. Ez részletes akusztikus és vizuális forgatókönyvet hoz létre az összes tüdőterület működéséről és helyzetéről. A megoldás különlegessége, hogy mivel a rendszer folyamatosan rögzíti és tárolja az adatokat, a vizsgálat bármikor elvégezhető a kórházi személyzet jelenléte nélkül. Sőt, ilyen módon a betegek az intenzív osztályokon kívül is folyamatosan felügyelhetők. A technológia bővíti a diagnosztikai lehetőségeket és javítja az érintettek életminőségét.
A Pneumo.Vest az elmúlt 24 órára visszamenőleg mutatja a tüdő állapotát, de természetesen a klasszikus megfigyelés is lehetséges marad. A sztetoszkóppal történő kézi vizsgálat helyett azonban számos érzékelőt használnak egyszerre, így az nagyszerűen kiegészíti a sztetoszkópot. "A Pneumo.Vest nem akarja feleslegessé tenni a sztetoszkópot, és nem helyettesíti a tapasztalt pneumológusok készségeit sem. De egy vizsgálat vagy akár egy tüdő CT mindig csak egy pillanatfelvételt jelent. Technológiánk hozzáadott értéke az, hogy lehetővé teszi a tüdő folyamatos monitorozását, hasonlóan a hosszú távú EKG-hoz, még akkor is, ha a beteg nincs csatlakoztatva az intenzív osztályon lévő berendezésekhez, hanem egy átlagos kórteremben van elhelyezve" - magyarázta Ralf Schallert, a Fraunhofer IKTS projektvezetője.
Az akusztikus érzékelők mellett a mellény fő eleme a szoftver, amely az adatok tárolásáért, megjelenítéséért és elemzéséért felelős. Segítségével az orvos a kijelzőn kifejezetten az egyes tüdőterületek akusztikus eseményeit tekintheti meg. A digitális jelfeldolgozó algoritmusok használata lehetővé teszi az akusztikus jelek célzott kiértékelését. Lehetőség van például a szívverés kiszűrésére vagy a jellegzetes frekvenciatartományok felerősítésére. A tüdőhangok, például a zörgés ekkor sokkal tisztábban hallhatók. A Fraunhofer IKTS munkatársai gépi tanulási algoritmusokat is fejlesztenek. A jövőben ezek képesek lesznek strukturálni és osztályozni a mellkasban lévő összetett hangtérképet. A végső értékelést és diagnózist ezután a pneumológus fogja felállítani.
A páciensek számára is előnyös a digitális érzékelő alternatívája. A mellényt viselve az egészségügyi személyzet folyamatos megfigyelése nélkül is felépülhetnek. Áthelyezhetők egy normál kórterembe, esetleg haza is küldhetik őket és szabadon mozoghatnak. A tüdejüket mindazonáltal folyamatosan figyelemmel kísérik és minden hirtelen romlásról azonnal jelzést kap az egészségügyi személyzet. A Magdeburgi Egyetem intenzív terápiás klinikájának munkatársaival végzett első tesztek azt mutatják, hogy a koncepció a gyakorlatban is működik. "Az orvosok visszajelzései rendkívül pozitívak. Az akusztikus érzékelők, a vizualizáció és a gépi tanulási algoritmusok kombinációja képes lesz megbízhatóan jellemezni a különböző tüdőhangokat" - jelentette ki Schallert.
Dr. Alexander Uhrig, a Berlini Egyetemi Klinika munkatársa is örömmel várja a technológiát. A neves Charité infektológiai és pneumológiai specialistája az ötlet egyik kezdeményezője. A szakember hangsúlyozta: "A Pneumo.Vest pontosan azt célozza, amire szükségünk van. Olyan eszközt kapunk, amely bővíti a diagnosztikai lehetőségeket, tehermentesíti a kórházi személyzetet, és kellemesebbé teszi a kórházi tartózkodást a betegek számára." A technológiát elsősorban lélegeztetőgépes betegek számára tervezték, de ugyanúgy alkalmas egyz idősotthonban élő emberek számára, vagy akár alváslaborokban való használatra is. Egy másik alkalmazás a fiatal orvosok képzése.
A koronavírus-járvány miatt egyre több légzőszervi vagy tüdőbetegségben szenvedő beteg szorul fekvőbeteg-ellátásra, sokak hosszabb ideig lélegeztetőgépre vannak kötve. De a várható élettartam növekedése miatt is az egészségügyi ágazat arra számít, hogy az idősebb, légzőszervi problémákkal küzdő betegek száma növekedni fog. A technológia segítségével a kórházak és különösen a drága intenzív osztályok tehermentesíthetők lennének, mivel az ágyak nem lennének olyan sokáig foglaltak. Az úgynevezett klinikai minőségű viselhető eszközök (CGW) piaca gyorsan növekszik. Ezek olyan kompakt orvosi eszközök, amelyeket közvetlenül a testen viselnek, és olyan létfontosságú funkciókat mérnek, mint a szívverés, a vér oxigéntelítettsége, a légzésszám vagy a bőrhőmérséklet. Az orvosok azonban a jövőben is használni fogják szeretett sztetoszkópjukat.