SG.hu·
Özönlenek a szakszervezetekbe az ír IT-dolgozók
Írország jövedelmező IT-ágazatát az MI-hez kapcsolódó elbocsátási hullámok sújtják, ezért az ország fiatal technológiai szakszervezeténél ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma. A munkavállalók aggódnak a jövőjük miatt.
Az ír főváros - amely egyben Európa nem hivatalos technológiai fővárosának is számít - az elmúlt héten két, egymástól jelentősen eltérő MI-csúcstalálkozónak adott otthont. A legtöbb figyelem a Nemzetközi MI-csúcstalálkozóra irányult, amely Írország hat hónapos, az Európai Unió Tanácsának elnöksége idején megrendezett kiemelt technológiai eseménye volt. A világ legnagyobb technológiai vállalatainak vezető tisztségviselői itt arról tárgyaltak, hogyan lehetne kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és miként lehetne minimalizálni a biztonsági kockázatokat. Az ezt megelőző hétvégén azonban egészen más jellegű eszmecsere zajlott a Munkavállalók MI-ellenes ellen-csúcstalálkozóján. Írország technológiai dolgozói azt követelték, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítja át a munkahelyeket és a társadalmat ez a gyorsan fejlődő technológia.
Írország jövedelmező technológiai ágazatát megrázták az MI által vezérelt elbocsátási hullámok, az ország fiatal technológiai szakszervezeténél pedig ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma. Olyan munkavállalók csatlakoznak, akik aggódnak a jövőjük miatt. „Ébredés” zajlik jelenleg az ír technológiai ágazat dolgozóinak körében, és egyre többen ismerik fel, hogy „velük sem történhet meg bármi következmények nélkül” - mondta Sinéad Gibney szociáldemokrata parlamenti képviselő, aki korábban a Google-nél dolgozott. „Úgy gondolom, azt fogjuk látni, hogy bizonyos munkakörök egyes részeit automatizálják, ami azt jelenti, hogy az embereknek egyre élesebb versenyben kell majd megküzdeniük ugyanazokért az állásokért” - mondta. „Nem lesz akkora érdekérvényesítő erejük a munkaerőpiacon, ezért a munka minőségének romlását fogjuk tapasztalni, és egyre több helyen jelennek majd meg a nulla garantált munkaórával járó szerződések, még több helyen, mint ahol már most is elterjedtek.”
Az Írországban kibontakozó munkavállalói mozgalom, amelynek az ország számos globális technológiai óriásvállalat uniós központjának ad otthont, egy szélesebb körű, világszerte megfigyelhető tendencia része. A technológiai dolgozók munkáját mindenütt megzavarja a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia. Az ír technológiai dolgozók saját szakszervezete, a Digital and Techworker Alliance (DATA) tagsága az alapítása, vagyis 2023 óta ötszörösére nőtt. A szervezet fennállásának első másfél évében a taglétszám körülbelül 270 fő körül mozgott. Az elmúlt másfél évben azonban több mint 1350-re emelkedett - mondta John Bohan, a DATA szervezője. Hozzátette, hogy a taglétszám rendszerint az elbocsátások és más hasonló intézkedések idején ugrik meg.
„A technológiai iparág arra az elképzelésre épült, hogy soha nem lesznek benne szakszervezetek, mert az emberek meggazdagodnak, és rendkívül jól bánnak velük” - mondta Bohan. „A Covid után azonban újra és újra átszervezték a munkaerő-állományt, elbocsátásokra került sor, és romlottak az ágazatban uralkodó munkakörülmények. Egyre többen akartak szervezetten fellépni az elbocsátásokkal szemben.” A jelentkezők számának megugrása egybeesik az ír technológiai szektorban, illetve a globális technológiai iparágban zajló elbocsátási hullámmal. A vállalatok korrigálják a világjárvány idején végrehajtott túlzott munkaerő-felvételt, és beruházásaik egyre nagyobb részét irányítják a mesterséges intelligenciára.
Írországban található a világ legnagyobb technológiai vállalatai közül a legtöbbnek az uniós központja. Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a technológiai ágazatban több mint 170 ezer ember dolgozik. A Meta közösségimédia-óriás a világjárvány óta nagyjából megfelezte írországi munkaerő-állományát, és jóval több mint ezer munkahelyet szüntetett meg, hogy ellensúlyozza az MI-be irányuló beruházások költségeit és növelje a hatékonyságot. Ettől különálló fejleményként a Meta alvállalkozója, a Covalen az idei év elején szintén tömeges elbocsátásokat jelentett be, több mint 700 embertől vált meg. A TikTok videómegosztó platform idén bejelentette, hogy körülbelül 300 írországi munkahelyet szüntet meg. Az állások többsége a bizalmi és biztonsági csapathoz tartozott. Az érintett feladatokat más országokba helyezik át, kiszervezett szolgáltatókkal végeztetik el, vagy automatizált MI-megoldásokra bízzák.
A Nemzetközi Valutaalap az év elején közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Írország munkaerőpiaca „viszonylag nagyobb mértékben ki van téve” a mesterséges intelligencia hatásainak, mint számos más fejlett gazdaságé. Ennek egyik oka, hogy az országban nagy arányban dolgoznak a technológiai ágazatban. Az MI-verseny ugyanakkor új munkahelyeket is teremt az ír piacon. Az olyan MI-vállalatok, mint az Anthropic és az OpenAI, ír központokat hoznak létre, és a nagy technológiai vállalatoknál dolgozó szakembereket igyekeznek még magasabb fizetésekkel magukhoz csábítani. Az MI-boomot övező bizonytalanság és ingadozás közepette a technológiai dolgozók most először fordulnak szakszervezetekhez, hogy biztonsági hálót találjanak.
Egy olyan technológiai dolgozó, aki korábban egy nagy technológiai vállalat bizalmi és biztonsági részlegénél dolgozott elmondta, hogy korábban létezett egy olyan felfogás, miszerint a „kényeztetett” technológiai dolgozók „nem kérhetik a jogaikat, hiszen már így is sokkal jobb helyzetben vannak”. Az elbocsátások folytatódásával és a csapatok létszámának csökkenésével azonban a bizalmi és biztonsági területen dolgozóknak „egyre kevesebb erőforrással kell megküzdeniük ezekkel a problémákkal”, miközben „folyamatosan fenyegeti őket az elbocsátás veszélye” - mondta a munkavállaló. Ez „megingatja azt a képet, amelyet korábban a technológiai ágazat dolgozóiként magunkról kialakítottunk” - tette hozzá -, „mert a tagadhatatlan tapasztalatok olyan helyzetekbe sodornak minket, amelyekben egyértelműen látjuk, hogy megsértik a jogainkat, még akkor is, ha sokkal vagy valamivel jobb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb ember”.
Egy másik technológiai dolgozó, aki jelenleg a Covalen alkalmazásában áll, azt mondta, hogy az a benyomása, miszerint „ha úgy gondolják, hogy MI-vel helyettesíthetnek téged, akkor meg is fogják tenni”. „Ezeket a nagy technológiai vállalatokat kizárólag a profit érdekli, és arra jutottam, hogy az ír kormány inkább a tőkét védi, nem pedig a munkavállalókat” - mondta a Covalen dolgozója. „De felmerül a kérdés, hogy mit fog tenni a kormány, ha a technológiai nagyágyúk meggondolják magukat, és máshová költöznek?”
Az e heti MI-csúcstalálkozó előadói névsora jól érzékeltette, milyen erős Írország technológiai központként betöltött szerepe. A világ legnagyobb vállalatainak vezető képviselői, köztük a Google és a Microsoft szakemberei is színpadra léptek. Fionnuala Ní Bhrógáin, az ír Kommunikációs Dolgozók Szakszervezetének szervezési és kampánytevékenységért felelős vezetője volt az egyetlen szakszervezeti képviselő a programban. Ez a szervezet a DATA anyaszakszervezete. „Az, hogy a programban 36 vállalatvezető és iparági vezető szerepelt, miközben mindössze egyetlen szakszervezeti előadót hívtak meg, ráadásul csak azután, hogy felhívták a figyelmet a munkavállalói hangok hiányára, sokat elárul arról, mennyire értékeli az ír kormány az MI munkavállalókra gyakorolt hatását”.
„A valóság az, hogy az MI jövőjéről csak akkor lehet érdemi párbeszédet folytatni, ha valódi egyeztetés zajlik a munkavállalókkal, és kollektív tárgyalásokra kerül sor” - tette hozzá Ní Bhrógáin. „E hang nélkül azt kockáztatjuk, hogy tovább mélyül a bizalmatlanság és az ellenállás, ahelyett, hogy megteremtenénk annak feltételeit, hogy a munkavállalók közösen alakíthassák ezeket a változásokat.” A DATA az előző hétvégén szervezte meg MI-ellenes ellen-csúcstalálkozóját azzal a céllal, hogy „a munkavállalók kerüljenek a hatalomról, a mesterséges intelligenciáról, a technológiáról és a munka jövőjéről szóló vita középpontjába”. Az esemény a politikusok és az iparági szereplők „felhajtásán és jövőbe vetített elképzelésein átlépve a hétköznapi munkavállalókat és közösségeket jelenleg érő valós károkra összpontosított” - mondta a DATA szervezője, Bohan.
A szakszervezet erősebb jogi védelmet követel azoknak az ír technológiai dolgozóknak, akik az MI által vezérelt elbocsátások áldozataivá válnak. Követelései között szerepel, hogy a munkáltatók számára tegyék kötelezővé a szakszervezetek elismerését a kollektív tárgyalások során. A szervezet emellett a lehűlési időszakot előíró kikötések betiltását is szorgalmazza. Ezek a rendelkezések megakadályozzák az elbocsátott dolgozókat abban, hogy a nagy technológiai vállalatok alvállalkozói között munkahelyet váltsanak.
Az ír vállalkozásügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy a kormány „elkötelezett a kollektív tárgyalások és a munkaügyi kapcsolatok megerősítése mellett”, és ennek érdekében 2030-ig szóló cselekvési tervet tett közzé. A szóvivő szerint a munkáltatóknak már most is be kell tartaniuk az ír munkajog előírásait, beleértve a csoportos létszámleépítések esetén kötelező konzultációs és bejelentési eljárásokat. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy ezeket a szabályokat megsértették, panaszt tehetnek a Munkaügyi Kapcsolatok Bizottságánál.
Naoise Ó Cearúil, a jobbközép Fianna Fáil párt képviselője, aki az MI-vel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke, rámutatott, hogy bár az ír technológiai ágazatban nagy visszhangot kiváltó elbocsátásokra került sor, „összességében a munkahelyek száma nőtt, különösen az elmúlt egy évben, de az elmúlt öt évben is”. Az ír központi statisztikai hivatal adatai szerint a technológiai és kapcsolódó ágazatokban foglalkoztatottak teljes száma az idei év második negyedévében meghaladta a 177 ezret. Ez emelkedést jelent a 2021 azonos időszakában mért, hozzávetőleg 144 ezres létszámhoz képest. Ó Cearúil arra is felhívta a figyelmet, hogy számos munkahely megszűnése a bizalmi és biztonsági területeket, például a tartalommoderálást érintette. Ezek a munkák „mentálisan rendkívül megterhelők”, a technológiai vállalatok pedig most már „MI-t és szoftvereket használhatnak számos feladat felismerésére és kiszűrésére, ahelyett, hogy emberekre támaszkodnának”. A képviselő egy országos program létrehozását szorgalmazta azoknak a munkavállalóknak a támogatására, akiknek az állása a mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt veszélybe kerülhet.
Az ír vállalkozásügyi minisztérium szóvivője elismerte, hogy az ország technológiai ágazata „az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül”, ugyanakkor kijelentette, hogy a változások általában a szélesebb körű globális szerkezetátalakítás részei voltak, „nem pedig valamiféle kifejezetten Írországra jellemző gyengeséget tükröztek”. A szóvivő szerint az ír kormány jelenleg arra összpontosít, hogy „a munkavállalók és a vállalkozások oktatásba, képzésbe, egész életen át tartó tanulásba és digitális készségekbe történő beruházások révén felkészüljenek a technológiai változásokhoz való alkalmazkodásra”.
Az ír főváros - amely egyben Európa nem hivatalos technológiai fővárosának is számít - az elmúlt héten két, egymástól jelentősen eltérő MI-csúcstalálkozónak adott otthont. A legtöbb figyelem a Nemzetközi MI-csúcstalálkozóra irányult, amely Írország hat hónapos, az Európai Unió Tanácsának elnöksége idején megrendezett kiemelt technológiai eseménye volt. A világ legnagyobb technológiai vállalatainak vezető tisztségviselői itt arról tárgyaltak, hogyan lehetne kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és miként lehetne minimalizálni a biztonsági kockázatokat. Az ezt megelőző hétvégén azonban egészen más jellegű eszmecsere zajlott a Munkavállalók MI-ellenes ellen-csúcstalálkozóján. Írország technológiai dolgozói azt követelték, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítja át a munkahelyeket és a társadalmat ez a gyorsan fejlődő technológia.
Írország jövedelmező technológiai ágazatát megrázták az MI által vezérelt elbocsátási hullámok, az ország fiatal technológiai szakszervezeténél pedig ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma. Olyan munkavállalók csatlakoznak, akik aggódnak a jövőjük miatt. „Ébredés” zajlik jelenleg az ír technológiai ágazat dolgozóinak körében, és egyre többen ismerik fel, hogy „velük sem történhet meg bármi következmények nélkül” - mondta Sinéad Gibney szociáldemokrata parlamenti képviselő, aki korábban a Google-nél dolgozott. „Úgy gondolom, azt fogjuk látni, hogy bizonyos munkakörök egyes részeit automatizálják, ami azt jelenti, hogy az embereknek egyre élesebb versenyben kell majd megküzdeniük ugyanazokért az állásokért” - mondta. „Nem lesz akkora érdekérvényesítő erejük a munkaerőpiacon, ezért a munka minőségének romlását fogjuk tapasztalni, és egyre több helyen jelennek majd meg a nulla garantált munkaórával járó szerződések, még több helyen, mint ahol már most is elterjedtek.”
Az Írországban kibontakozó munkavállalói mozgalom, amelynek az ország számos globális technológiai óriásvállalat uniós központjának ad otthont, egy szélesebb körű, világszerte megfigyelhető tendencia része. A technológiai dolgozók munkáját mindenütt megzavarja a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia. Az ír technológiai dolgozók saját szakszervezete, a Digital and Techworker Alliance (DATA) tagsága az alapítása, vagyis 2023 óta ötszörösére nőtt. A szervezet fennállásának első másfél évében a taglétszám körülbelül 270 fő körül mozgott. Az elmúlt másfél évben azonban több mint 1350-re emelkedett - mondta John Bohan, a DATA szervezője. Hozzátette, hogy a taglétszám rendszerint az elbocsátások és más hasonló intézkedések idején ugrik meg.
„A technológiai iparág arra az elképzelésre épült, hogy soha nem lesznek benne szakszervezetek, mert az emberek meggazdagodnak, és rendkívül jól bánnak velük” - mondta Bohan. „A Covid után azonban újra és újra átszervezték a munkaerő-állományt, elbocsátásokra került sor, és romlottak az ágazatban uralkodó munkakörülmények. Egyre többen akartak szervezetten fellépni az elbocsátásokkal szemben.” A jelentkezők számának megugrása egybeesik az ír technológiai szektorban, illetve a globális technológiai iparágban zajló elbocsátási hullámmal. A vállalatok korrigálják a világjárvány idején végrehajtott túlzott munkaerő-felvételt, és beruházásaik egyre nagyobb részét irányítják a mesterséges intelligenciára.
Írországban található a világ legnagyobb technológiai vállalatai közül a legtöbbnek az uniós központja. Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a technológiai ágazatban több mint 170 ezer ember dolgozik. A Meta közösségimédia-óriás a világjárvány óta nagyjából megfelezte írországi munkaerő-állományát, és jóval több mint ezer munkahelyet szüntetett meg, hogy ellensúlyozza az MI-be irányuló beruházások költségeit és növelje a hatékonyságot. Ettől különálló fejleményként a Meta alvállalkozója, a Covalen az idei év elején szintén tömeges elbocsátásokat jelentett be, több mint 700 embertől vált meg. A TikTok videómegosztó platform idén bejelentette, hogy körülbelül 300 írországi munkahelyet szüntet meg. Az állások többsége a bizalmi és biztonsági csapathoz tartozott. Az érintett feladatokat más országokba helyezik át, kiszervezett szolgáltatókkal végeztetik el, vagy automatizált MI-megoldásokra bízzák.
A Nemzetközi Valutaalap az év elején közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Írország munkaerőpiaca „viszonylag nagyobb mértékben ki van téve” a mesterséges intelligencia hatásainak, mint számos más fejlett gazdaságé. Ennek egyik oka, hogy az országban nagy arányban dolgoznak a technológiai ágazatban. Az MI-verseny ugyanakkor új munkahelyeket is teremt az ír piacon. Az olyan MI-vállalatok, mint az Anthropic és az OpenAI, ír központokat hoznak létre, és a nagy technológiai vállalatoknál dolgozó szakembereket igyekeznek még magasabb fizetésekkel magukhoz csábítani. Az MI-boomot övező bizonytalanság és ingadozás közepette a technológiai dolgozók most először fordulnak szakszervezetekhez, hogy biztonsági hálót találjanak.
Egy olyan technológiai dolgozó, aki korábban egy nagy technológiai vállalat bizalmi és biztonsági részlegénél dolgozott elmondta, hogy korábban létezett egy olyan felfogás, miszerint a „kényeztetett” technológiai dolgozók „nem kérhetik a jogaikat, hiszen már így is sokkal jobb helyzetben vannak”. Az elbocsátások folytatódásával és a csapatok létszámának csökkenésével azonban a bizalmi és biztonsági területen dolgozóknak „egyre kevesebb erőforrással kell megküzdeniük ezekkel a problémákkal”, miközben „folyamatosan fenyegeti őket az elbocsátás veszélye” - mondta a munkavállaló. Ez „megingatja azt a képet, amelyet korábban a technológiai ágazat dolgozóiként magunkról kialakítottunk” - tette hozzá -, „mert a tagadhatatlan tapasztalatok olyan helyzetekbe sodornak minket, amelyekben egyértelműen látjuk, hogy megsértik a jogainkat, még akkor is, ha sokkal vagy valamivel jobb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb ember”.
Egy másik technológiai dolgozó, aki jelenleg a Covalen alkalmazásában áll, azt mondta, hogy az a benyomása, miszerint „ha úgy gondolják, hogy MI-vel helyettesíthetnek téged, akkor meg is fogják tenni”. „Ezeket a nagy technológiai vállalatokat kizárólag a profit érdekli, és arra jutottam, hogy az ír kormány inkább a tőkét védi, nem pedig a munkavállalókat” - mondta a Covalen dolgozója. „De felmerül a kérdés, hogy mit fog tenni a kormány, ha a technológiai nagyágyúk meggondolják magukat, és máshová költöznek?”
Az e heti MI-csúcstalálkozó előadói névsora jól érzékeltette, milyen erős Írország technológiai központként betöltött szerepe. A világ legnagyobb vállalatainak vezető képviselői, köztük a Google és a Microsoft szakemberei is színpadra léptek. Fionnuala Ní Bhrógáin, az ír Kommunikációs Dolgozók Szakszervezetének szervezési és kampánytevékenységért felelős vezetője volt az egyetlen szakszervezeti képviselő a programban. Ez a szervezet a DATA anyaszakszervezete. „Az, hogy a programban 36 vállalatvezető és iparági vezető szerepelt, miközben mindössze egyetlen szakszervezeti előadót hívtak meg, ráadásul csak azután, hogy felhívták a figyelmet a munkavállalói hangok hiányára, sokat elárul arról, mennyire értékeli az ír kormány az MI munkavállalókra gyakorolt hatását”.
„A valóság az, hogy az MI jövőjéről csak akkor lehet érdemi párbeszédet folytatni, ha valódi egyeztetés zajlik a munkavállalókkal, és kollektív tárgyalásokra kerül sor” - tette hozzá Ní Bhrógáin. „E hang nélkül azt kockáztatjuk, hogy tovább mélyül a bizalmatlanság és az ellenállás, ahelyett, hogy megteremtenénk annak feltételeit, hogy a munkavállalók közösen alakíthassák ezeket a változásokat.” A DATA az előző hétvégén szervezte meg MI-ellenes ellen-csúcstalálkozóját azzal a céllal, hogy „a munkavállalók kerüljenek a hatalomról, a mesterséges intelligenciáról, a technológiáról és a munka jövőjéről szóló vita középpontjába”. Az esemény a politikusok és az iparági szereplők „felhajtásán és jövőbe vetített elképzelésein átlépve a hétköznapi munkavállalókat és közösségeket jelenleg érő valós károkra összpontosított” - mondta a DATA szervezője, Bohan.
A szakszervezet erősebb jogi védelmet követel azoknak az ír technológiai dolgozóknak, akik az MI által vezérelt elbocsátások áldozataivá válnak. Követelései között szerepel, hogy a munkáltatók számára tegyék kötelezővé a szakszervezetek elismerését a kollektív tárgyalások során. A szervezet emellett a lehűlési időszakot előíró kikötések betiltását is szorgalmazza. Ezek a rendelkezések megakadályozzák az elbocsátott dolgozókat abban, hogy a nagy technológiai vállalatok alvállalkozói között munkahelyet váltsanak.
Az ír vállalkozásügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy a kormány „elkötelezett a kollektív tárgyalások és a munkaügyi kapcsolatok megerősítése mellett”, és ennek érdekében 2030-ig szóló cselekvési tervet tett közzé. A szóvivő szerint a munkáltatóknak már most is be kell tartaniuk az ír munkajog előírásait, beleértve a csoportos létszámleépítések esetén kötelező konzultációs és bejelentési eljárásokat. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy ezeket a szabályokat megsértették, panaszt tehetnek a Munkaügyi Kapcsolatok Bizottságánál.
Naoise Ó Cearúil, a jobbközép Fianna Fáil párt képviselője, aki az MI-vel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke, rámutatott, hogy bár az ír technológiai ágazatban nagy visszhangot kiváltó elbocsátásokra került sor, „összességében a munkahelyek száma nőtt, különösen az elmúlt egy évben, de az elmúlt öt évben is”. Az ír központi statisztikai hivatal adatai szerint a technológiai és kapcsolódó ágazatokban foglalkoztatottak teljes száma az idei év második negyedévében meghaladta a 177 ezret. Ez emelkedést jelent a 2021 azonos időszakában mért, hozzávetőleg 144 ezres létszámhoz képest. Ó Cearúil arra is felhívta a figyelmet, hogy számos munkahely megszűnése a bizalmi és biztonsági területeket, például a tartalommoderálást érintette. Ezek a munkák „mentálisan rendkívül megterhelők”, a technológiai vállalatok pedig most már „MI-t és szoftvereket használhatnak számos feladat felismerésére és kiszűrésére, ahelyett, hogy emberekre támaszkodnának”. A képviselő egy országos program létrehozását szorgalmazta azoknak a munkavállalóknak a támogatására, akiknek az állása a mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt veszélybe kerülhet.
Az ír vállalkozásügyi minisztérium szóvivője elismerte, hogy az ország technológiai ágazata „az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül”, ugyanakkor kijelentette, hogy a változások általában a szélesebb körű globális szerkezetátalakítás részei voltak, „nem pedig valamiféle kifejezetten Írországra jellemző gyengeséget tükröztek”. A szóvivő szerint az ír kormány jelenleg arra összpontosít, hogy „a munkavállalók és a vállalkozások oktatásba, képzésbe, egész életen át tartó tanulásba és digitális készségekbe történő beruházások révén felkészüljenek a technológiai változásokhoz való alkalmazkodásra”.