Berta Sándor

Űrszemét-eltávolító cégbe fektet be az Európai Űrügynökség

A műholdak nap, mint nap olyan létfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak, mint a navigáció, a banki szolgáltatások és a kommunikáció. Az ESA minél gyorsabban meg akarja tisztítani a hulladékoktól a világűrt.

2018 áprilisában elindult a RemoveDebris nevű európai űrszemét-begyűjtő küldetés, majd 2020 decemberében az Európai Űrügynökség (ESA) 86 millió eurós szerződést írt alá a ClearSpace nevű svájci startup vezette csoporttal a világ első űrszemét-eltakarító misszióját megrendelve. A tervek szerint 2025-ben induló ClearSpace-1 küldetés az ESA által tervezett Vega hordozórakéta egy méretes darabját fogja elmozdítani a keringési pályájáról, hogy az űrhulladék végül elégjen a légkörben. A későbbi missziókkal még nagyobb kihívást jelentő űrhulladékok eltakarítása lesz a cél. Emellett európai startupok is megoldanák az űrszemét-problémát.

Az Európai Űrügynökség most bejelentette, hogy 14,8 millió eurót ruház be az Astroscale nevű brit vállalatba, amely a OneWeb nevű műholdas internetszolgáltatóval közösen fejleszt ki egy olyan járművet, amelynek a segítségével eltávolíthatók a világűrből a kiszolgált műholdak. Az ELSA-M nevű űrhajó egyetlen misszió során képes lesz több nem működő műholdat eltávolítani a Föld körüli pályájáról. A szakember már építik az első prototípust és az ELSA-M 2024-ben indulhat el az első útjára. Sikeres demonstrációt követően az Astroscale fizetős konstrukció keretében lehetővé teszi az alacsony Föld körüli pályán üzemeltetett műholdkonstellációk eltávolítását.

"Mivel több tízezer műhold kering már a Föld körül, és évente több ezret indítanak, egyre nagyobb jelentősége van az űrszemét-probléma kezelésének, új módszereket kell találni az elpusztult űrhajók és egyéb típusú űrszemét eltávolítására. A műholdak üzemeltetői számára a törmelék okozta károk költségeinek csökkentése, valamint a tér fenntarthatóságának biztosítása létérdek." - mondta George Freeman, az Egyesült Királyság tudományos minisztere.

Az ESA rámutatott, hogy a OneWeb műholdjain van egy olyan rendszer, amelynek köszönhetően megfoghatók és begyűjthetők. A műholdak általában 5-6 éven át működnek és utána muszáj azokat összegyűjteni. A OneWeb a tervezett 650 műholdból 428-at juttatott fel eddig a világűrbe. Elodie Viau, az ESA telekommunikációs és integrációs alkalmazásokért felelős igazgatója kiemelte, hogy döntő jelentőségű az űr felelősségteljes használatának a biztosítása. Az Európai Űrügynökség egyébként úgy becsülte, hogy a kiszolgált rakéták és műholdak 36 000 darab 10 centiméternél nagyobb része van az űrben. Emellett egymillió olyan objektum is megtalálható, amelyek mérete 1 és 10 centiméter között van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #2
    Elő kellene írni minden keringési pályán hagyott űreszközre, hogy egy rászerelt fékező rakétával az üzemideje végén térjen vissza a légkörbe. Ha pedig ez nem sikerül, folyamatosan küldjön egyedi eltávolítási kérést.
  • kvp #1
    Ennel egyszerubb lenne, ha az osszes uj urszemetet ugy terveznek, hogy el tudja tavolitani magat. Pl. a starlink muholdak es falcon 9 felso fokozatok magukat hozzak vissza a legkorbe, iranyitott modon. De minden falcon 9-el fellott nagyobb muhold aljan ott van a megfogasi pont is, ugyanis a spacex fele mechanikus rakomany leoldo rendszer megfogasi pontja a felvitt ureszkoz aljan marad. Ez nem szandekos, egyszeruen annak a mellekhatasa, hogy nem robbano csavarokat hasznalnak a rakomany leoldasara, hanem egy reteszelt kiloko mechanikat. Nem csak megbizhatobb, de meg olcsobb is.