Második ózonlyukat okozhatnak az új műholdak

Túl sok műhold kering a Föld körül és a mennyiségük a jövőben tovább nő majd, ez pedig komoly problémákat fog okozni.

Aaron Boley, a Brit Columbia Egyetem munkatársa és egy nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány társszerzője kijelentette, hogy a hosszú távon a Föld körüli pályán elhelyezett műholdak károsíthatják az ózonréteget. Ezzel párhuzamosan a légkörben elégő régi berendezések az összetételük miatt kémiai reakciókat válthatnak ki. A szakember rámutatott, hogy naponta 60 tonna olyan meteoritanyag van, amely nekiütközik a bolygónak.

Az első Starlink generáció körülbelül 2,2 tonna "halott műholdat" jelent majd, ez a mennyiség naponta fog belépni a Föld légkörébe. A probléma az, hogy az eszközök elsősorban alumíniumból vannak, miközben a meteoritok nagyrészt oxigénből, magnéziumból és szilíciumból állnak. Az alumínium elégésekor alumíniumoxid keletkezik. Boley amiatt aggódik, hogy nem lehet tudni, hogy e folyamat miatt miként változik meg a bolygó légkörének felső rétege, és az alumínium károsíthatja az ózonréteget.

Erre utaló nyomokat már találtak korábban az Aerospace Corporation tudósai, akik az ózonréteg bizonyos helyein azonosították a rakétaindítások miatt keletkezett károkat. A károk általában ott következtek be, ahol a rakéták áthaladtak az atmoszférán. Boley ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy tudják, hogy alumíniumoxid a rakétaindítások miatt leépíti az ózonréteget, ugyanis kis méretű lyukakat éget abban. Az egyik legnagyobb problémát jelenti, hogy az űrrepülések megváltoztatják a Föld légkörét. A műholdak általában 50-90 kilométeres magasságban égnek el, míg az ózonmolekulákat legfeljebb 30 kilométeres magasságig mérik.

Boley és kollégái felhívták a figyelmet arra is, hogy az 55 000 darab tervezett Starlink műhold jelentős mértékben megnöveli majd az űrszemét mennyiségét. Már az első 1700 berendezés üzembe állítása miatt is 50 százalékkal emelkedett az 1000 kilométeres magasságban lévő aktív és a "'halott" objektumok száma. S ehhez jönnek még az Amazon Kuiper, a kínai Starnet és a OneWeb projektjének várható hatásai. A tudós a jelenséget az óceánok műanyagokkal való szennyezettségéhez hasonlította és kiemelte, hogy az emberek nagyon jók abban, hogy a környezetet módosító képességüket alábecsüljék.

Az az általános elképzelés, hogy a Föld lakói soha nem tudnának annyi műanyagot a tengerekbe dobni, hogy az káros legyen. Most viszont már jelen van ez a probléma és az emberiség tetteinek az eredménye a klímaváltozás. A légkör megváltoztatása hasonló folyamat, mint az óceánok műanyagokkal való szennyezése. A SpaceX által a Starlink programmal kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságához (FCC) eljuttatott kérelemben 30 ezer műhold szerepelt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #11
    "Lehet hogy rosszul gondolom, de szerintem a megfelelo pozicioba, eleg egy pocintes, hogy egy muhold leterjen a foldkoruli palyarol, es a nap fele induljon."

    Vannak a kulonbozo szokesi sebessegek es vannak a kulonbozo orbitalis sebessegek. Egy alacsony foldkoruli palyan keringo muhold egy poccintes hatasara egy kicsivel magassabb alacsony foldkoruli palyan keringene tovabb. Az Apollo kuldetesek eseten egy teljes fokozat kellett ahhoz, hogy foldkoruli palyarol ki tudjanak szabadulni es elinduljanak a Hold fele, ami meg mindig foldkoruli palya csak valamivel feljebb. Ezek kozzul a fokozatok kozzul vegul 4 allt napkoruli palyara a kuldetesek soran, de az Apollo 11 utan mar annyi terhet vittek a Holdig, hogy mar nem maradt bennuk eleg uzemanyag a holdkoruli palya elhagyasara, igy jobb hijan a Holdfelszinnek vezettek oket. Az utolso legyartott fokozat uzemanyagtartalyabol alakitottak ki a skylab urallomast, ami azota is a legnagyobb osszefuggo belso terrel rendelkezett. Hasonlo napkoruli palyara allast hajtott vegre Musk Teslaja, az osszes uzemanyagat elhasznalva (burn to depletion) egy Falcon heavy legfelso fokozatakent es meg az is vissza fog jonni a Foldre par ezer ev mulva, ugyanis csak napkoruli palyara allt, igy nem fog magatol belezuhanni a Napba, hanem a Mars es a Fold palyaja kozott pendlizik amig el nem talalja az egyiket.

    A Fold palyajat elhagyni sokkal tobb uzemanyag kell mint felmenni alacsony foldkoruli palyara, meg tobb ha meg is akarjuk kozeliteni a Napot. Ugyanis barmit elinditunk a Foldrol, az a Fold sebessegevel indul a napkoruli palyajan, tehat le kell lassitani. Foldkoruli palyra allni mar kicsivel tobb mint 11 km/s-dal lehet. Kozben a Fold altal adott napkoruli kezdosebesseg 30 km/s, tehat ezt a 41 km/s-ot kell legyozni ha bele akarunk valamit vezetni a napba. Ez negyszer akkora ertek mint amennyi a felloveshez kell.

    Alacsony foldkoruli palyarol a legkisebb energiaju ut lefele van, a felszin fele es mivel ott meg ervenyesul a legkor hatasa, ha semmilyen uzemanyagot nem kap egy muhold, akkor is vissza fog jonni elobb utobb a legkor surlodasa miatt. Ez igaz az osszes fejlebb keringo urallomasra is. Egyedul a geostacionarius muholdakat nem erinti a legkor erzekelheto mertekben es csak az L4 es L5 lagrange pontokban maradnak meg stabilan az odarakott muholdak, de igazabol meg csak egy japan urszonda ment at rajtuk egyszer probakeppen.
  • duke #10
    "A Nap felé terelni egy műholdat pár nagyságrenddel többe kerülne, mint lehozni a Földre. "

    Lehet hogy rosszul gondolom, de szerintem a megfelelo pozicioba, eleg egy pocintes, hogy egy muhold leterjen a foldkoruli palyarol, es a nap fele induljon.
  • gothmog #9
    Az aluminiumpor az SRB-k üzemanyaga, szóval az STS-nél volt és az SLS-nél lesz jelentősége.
    @Sequoyah: aztán odaírja, hogy a starlinkek főleg aluminiumból állnak, és 2,2tonna fog visszajönni naponta. Nade most ez 2,2tonna műhold vagy 2,2 tonna Alu? Merthogy a szövegkörnyezet arra utal, hogy onnantól utóbbival számol, úgy, hogy az aztán tökéletesen és maradéktalanul alakul aluminium-oxiddá (hisz előtte az srb-kből indult ki) a felsőlégkörben. Aztán beleírja, hogy "nem lehet tudni", és így lesz belőle hír.
    Nem mondom, hogy ne foglalkozzanak a kérsdéssel, de nekem itt kilóg a lóláb.
    Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.06.12. 09:37:14
  • _svd_ #8
    "...em kell pontos szamokat adni, de ha legalabb mar a nagysagrend megvan akkor erdemes vele foglalkozni. "
    Megvan minden eddig fellőtt műholdnak a tömege és a fellövések száma a Starlink információk között. Ezekben csekély mennyiségű üzemanyag van, ami nem tér vissza. Helyben szennyeznek. A maradék vissza tér a légkörbe. A beinduló oxidációs folyamatok megnövelik a szennyeződés tömegét.
    Ha hozzászámolod, hogy a holdak maximális életciklusa 5 év ezért folyamatos a légkör szennyezése. Nem kicsit, nagyon szennyezőek. A műholdak anyaga nem környezetbarát.
  • Sequoyah #7
    Na igen, ilyen hulyesegek a Facebook-on is szegyenleni valoak. Ugyanilyen odakepzelt, nem letezo osszefuggesekbol lesznek az oltaasellenesek, meg a chemtrail hivok...

    Eloszor vizsgaljak meg melyik anyag milyen mennyisegben mekkora valtozast okoz a legkorben, es akkor lesz mirol beszelni. Na nem kell pontos szamokat adni, de ha legalabb mar a nagysagrend megvan akkor erdemes vele foglalkozni.
  • kvp #6
    A Spacex ha akarja akar egyben is vissza tudja hozni a muholdjait, van hozza hopajzs technologiaja, viszont nem biztos, hogy az olyan jo huzas lenne. A masik, hogy amint atallnak legkori szendioxidbol es vizbol eloallitott metan/oxigen alapu meghajtasra (lasd: starship), onnantol a raketak szendioxid semlegesek lesznek. Raadasul nem aluminiumbol, hanem rozsdamentes acelbol vannak, szoval a szennyezes maximum vasoxid, abbol meg mar eleg sok van por formajaban a felszinen. (a jelenlegi Faclon raketaik pedig szenszalas kompozitok, tehat joreszt szenhidrogen molekulakbol vannak, igy a masodik fokozatok majdnem tokeletesen elegnek vizre es szendioxidra)

    Az, hogy ki adott ennyi muholdra engedelyt? Az amerikai repulesugyi hatosag, nekik meg a UN-ITU, tehat az ENSZ telekommunikacios ugyi hatosaga, amit most eppen egy kinai politikus vezet. Egyebkent Kinanak is ok adtak engedelyt. Minden muholdfelloves (meg a kis cubesat-ok is) teljesen legalis es nemzetkozileg elore egyeztetett. (ami nem, azt minden nagyobb atomhatalom ballisztikus raketanak nezne es valoszinuleg azonnal leszednek ha a palyaja athaladna valamelyik orszag felett)
  • wraithLord #5
    A másik meg az, hogy most a globális felmelegedés a veszélyes, nem az ózonlyuk. :D
  • asgh #4
    Pontosan. Tipikus clickbait hangulatkeltés.
    Azt írják, hogy naponta 2.2 tonna égne el a légkörben. Húha, 2.2 tonna az nagyon sok nem?
    A légkör tömege 5.6 ezer billió tonna, viszont ennek csak 1%-a található 30km felett, azaz "csupán" 56 billió. És ebben égne el naponta 2.2.
    Lepkefing a tornádóban.

    Kb. mintha a homeopátiás szerek kártékony kémiai hatása miatt aggódnának. :D

    #3:
    A Nap felé terelni egy műholdat pár nagyságrenddel többe kerülne, mint lehozni a Földre.
  • duke #3
    Mostanra mar tul olcso, es egyszeru muholdakat kiloni, ezert minden hulye szaz-szamra lovoldozi. Ha viszont csak akkor engednenek muholdat felloni, ha garantaljak, hogy egybe le is hozzak, az valoszinuleg lehetetlenul megdragitana muholdazast. A legolcsobb, es legkornyezetbaratabb, talan az lenne, hogy egy ureszkozzel, a nap fele teritenek el a lejart szavatosagu muholdakat, egy menetbol akar tobbet is, es akkor megoszlana a koltseg, es csak a napot szennyeznek.
  • gothmog #2
    Az egész cikk egy csúszós következtetésekkel teli katyvasz. A vége meg az, hogy aszongya: „nem lehet tudni, milyen hatása lesz a légkörre”.
    Hát, köszönjük Emese.