A nyugati világnak Ázsiától kell tanulnia

Az átállás időbe telik, de csak így lehet a világgazdaság ellenállóbb a krízishelyzetekkel szemben. Az Intel első embere szerint a jelenlegi chipválság vége még nem nagyon látszik, a korábbi becslésekkel ellentétben 2024-ig nem számít a helyzet enyhülésére.

Pat Gelsinger, az Intel vezetője kijelentette, hogy a világnak geopolitikailag kiegyensúlyozott és ellenállóképes szállítóláncokra van szüksége. A nyugati államok ismét olyan helyzetbe kell kerüljenek, hogy a gazdaságaik központi elemeinek ellátását maguk is meg tudják oldani. A menedzser rámutatott, hogy az elmúlt harminc esztendőben mindenki arra összpontosított, hogy a különböző alapanyagokat a teljes Földön elosztva, a lehető leginkább költséghatékony módon dolgozzák fel és a termékek kiszállítása viszonylag rövid raktározási idő után - vagy még inkább anélkül - valósuljon meg.

Ennek meg kell változnia, mert a legutóbbi krízisek megmutatták, hogy bizonyos szállítóláncok a nyersanyaghiány vagy a gyártási kapacitások kiesése miatt már nem annyira robusztusak. Egy olyan rendszerre van szükség, amely a nehéz időkben is stabilan működik, még ha ez drágább is. Az átállásra pedig meg kell hagyni a szükséges időt. Ennek ellenére nem hiszi, hogy vége lenne a globalizációnak, ennek az ellenkezője az igaz: a világ továbbra is hálózatosodik és közelebb kerül egymáshoz.

A világnak nem szabad ennyire függenie Ázsiától, az ő iparága pedig határozottan ezek közé tartozik. Ma a félvezetők körülbelül 80 százaléka néhány ázsiai gyártótól származik. Tavaly a koreai Samsung csoport ledöntötte trónjáról az Intelt, mint a világ legnagyobb félvezetőgyártója, és a tajvani szerződéses gyártó, a TSMC is modernebb gyártási folyamatokat használ náluk. Gelsinger ezen változtatni akar, szerinte az ideális az lenne, ha a globális gyártási és szállítási kapacitások csupán 50 százaléka lenne ázsiai, 30 százaléka amerikai egyesült államokbeli és 20 százaléka európai. Ez alapvetően ellenállóbbá tehetné a világgazdaságot.

E cél elérése érdekében az Intel gigantikus befektetési programot indított, a következő tíz évben összességében 200 milliárd dollár értékben, melyből 80 milliárd dollár európai közpénz. Az oroszlánrész a németektől, Magdeburgból származhat, ahol a kontinens legmodernebb chipgyára épül fel, összesen több mint fél tucat részleggel. A földmunkák várhatóan jövőre kezdődhetnek meg. Ezen kívül a cég kutatási és fejlesztési hálózatot kíván létrehozni Párizs és Gdansk között, egy olaszországi csomagoló- és tesztközpontot alapítanak, valamint bővítik a dublini gyártóüzemet.


Több tízmilliárd eurónyi állami támogatás nélkül nem lesz Európában új chipgyár

A termelés beindulása 2026-ban várható, és a rákövetkező évben lesz teljes kapacitásra felpörgetve. Már most figyelnek a jövőbeli bővítésre, a csoport erre mintegy 20 milliárd eurót irányzott elő. A további lépésekről még nem döntöttek, de a tervek már készen vannak. "Ha ilyen hosszú távú terveket készítünk, akkor azokat valóban meg is akarjuk valósítani" - mondta a menedzser, de ez jórészt attól függ, hogy megvalósul-e a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP). Az Intel főnöke, Gelsinger szerint éppen ennek a kölcsönhatásnak tulajdonítható Ázsia áttörése a chipek világpiacán az elmúlt másfél évtizedben.

Az amerikai szenátorok figyelmét is igyekszik felhívni a PPP-projektek fontosságára, és szerinte Európának is ebben az irányban kell gondolkodnia, tehát milliárdoknak kell kifolynia az adókasszából. Gelsinger a teljes beruházás akár 30 százalékát is elérő arányra gondol, ami Ázsiában elég gyakori. A washingtoni és a brüsszeli hatóságok jelenleg felülvizsgálják erre vonatkozó szabályaikat. Magdeburg számára ez azt jelentené, hogy az Intel több mint 5 milliárd eurós támogatásra számíthat. Ebben nemcsak az új gyárak létrehozásának közvetlen, készpénzbeli támogatásáról van szó, hanem infrastrukturális kérdésekről, a közművek létrehozásáról, az áramellátásról és a szakképzett munkaerő oktatásáról is. Körülbelül 7000 ember dolgozik majd az építkezésen, a gyártáshoz pedig 3000 képzett alkalmazottra lesz majd szükség. Toborzásukban a régió iskoláira és egyetemeire támaszkodnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Akva #4
    Mostanáig hajtották a globalizációt. Most meg sértődöttek, mert globalizálódtunk. Az pont ezt jelenti, ami éppen van. Ezek úgy szeretnének prostiskodni, hogy közben szűzek maradnak. Ez sajnos nem működik.
  • RJoco #3
    A problémát az oldaná meg, ha a "hatalma(sságo)k" nem saját magukra, meg kontinensre gondolnának, hanem a Föld nevű bolygóra.
    De csak emberek lakják ezt a bolygót, nem is lehet tőlük többet várni jelenlegi fejlettségi szintjükön, mint ami van.
    Szomorú.
  • zola2000 #2
    Dél koreai és Tajvani chipgyárakra gondolt.

    Nem lesz egyszerű, mert japán és Kína is növelni akarja a helyi chipgyártást.
  • Ender Wiggin #1
    nem mindegy, hogy melyik ázsiaitól...