Berta Sándor
Digitális mérőhálózat épül ki
A mostaninál sokkal olcsóbban és nagyobb lefedettséggel megvalósítható a különböző információk rögzítése.
A müncheni székhelyű Hawa Dawa GmbH alternatívát kínál a jelenleg a városok közlekedési csomópontjain alkalmazott mérőkonténerekhez és egy olyan digitális mérőhálózatot alakít ki, amely ötvözi az időjárási, a közlekedési és a műholdas adatokat. Az első nagyvárosok máris a társaság ügyfelei lettek.
Karim Tarraf, a cég társalapítója közölte, hogy a jelenlegi módszer hátránya az, hogy nagyon sok pénz kifizetése mellett csupán a települések néhány pontján lehet a levegő minőségét meghatározni. Ezzel szemben hatékony alternatívát jelentenek a környezeti információkat valós időben rögzítő szenzorok, amelyek értékeit algoritmusok segítségével ötvözik az időjárási, a közlekedési és a műholdas adatokkal, s azok a várostervezők és a kereskedelmi ügyfelek rendelkezésére állnak. A menedzsernek meggyőződése volt, hogy ezáltal egy teljesen új piac jön létre, amelyben ráadásul hatalmas potenciál rejlik. A konténerek előnye, hogy ugyan nagyon pontos méréseket végeznek, míg a hátrányuk, hogy ezt drágán és csak a települések egyes pontjain teszik meg.
A szenzoros mérőhálózat mögött működő mesterséges intelligencia például prognózisokat készíthet arra vonatkozóan, hogy mikor és miként romolhat a levegő minősége és azok hatására átirányíthatóvá válik a forgalom még a határértékek elérése előtt.
A vállalat már két európai fővárostól is megbízást kapott egy felhőkörnyezeten alapuló, intelligens mérőhálózat kiépítésére. A metropoliszok tudni akarják, hogy hol és mikor lehetnek túlzottan magasak a finomporértékek és milyen a levegő minősége az óvodákban és a játszótereken. A futóknak pedig javasolni lehet majd olyan útvonalakat, amelyeknél tisztább a levegő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján tavaly csak a vizsgált városok 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége. A WHO ajánlása szerint a kis méretű és veszélyes levegőrészecskék koncentrációja nem haladhatja meg a köbméterenkénti 5 mikrogrammot. 93 településen az ajánlott legmagasabb értéknek a tízszeresét mérték.
Tarraf az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi programjának dolgozott, majd a feleségével, valamint Matthew és Birgit Fullertonnal megalapították a vállalkozásukat. A férfi Kairóban nőtt fel, a testvére asztmás, míg a szüleik tüdőgyógyászok.
A mérőállomások globális piaca becslések alapján több milliárd dolláros és olyan nagy konténerszállítók uralják, mint a Thermo Fisher. Egyetlen mérőkonténer akár 150 000 euróba is kerülhet, míg a karbantartással együtt az összeg több millió dollár is lehet. Ennyi pénzből kihozható egy teljes város digitális mérőállomásokkal való felszerelése. Elképzelhetők ugyanakkor hibrid hálózatok is, amelyeknél a konténerek lehetnek a mérési pontosság követendő példái.
A Hawa Dawa jelenleg több ezer mérőállomást üzemeltet, az ügyfelei között van Berlin, Mainz és Ulm. 1500 mérési ponttal már lefedhető a német lakosság körülbelül egyharmada.
Az Európi Unió az év második felében szigorítani fogja a levegő minőségére vonatkozó mérési határértékeket, de Tarraf úgy vélte, hogy azokat az egyes városok egy átfogó mérési hálózat nélkül nem tudják majd betartani.
A müncheni székhelyű Hawa Dawa GmbH alternatívát kínál a jelenleg a városok közlekedési csomópontjain alkalmazott mérőkonténerekhez és egy olyan digitális mérőhálózatot alakít ki, amely ötvözi az időjárási, a közlekedési és a műholdas adatokat. Az első nagyvárosok máris a társaság ügyfelei lettek.
Karim Tarraf, a cég társalapítója közölte, hogy a jelenlegi módszer hátránya az, hogy nagyon sok pénz kifizetése mellett csupán a települések néhány pontján lehet a levegő minőségét meghatározni. Ezzel szemben hatékony alternatívát jelentenek a környezeti információkat valós időben rögzítő szenzorok, amelyek értékeit algoritmusok segítségével ötvözik az időjárási, a közlekedési és a műholdas adatokkal, s azok a várostervezők és a kereskedelmi ügyfelek rendelkezésére állnak. A menedzsernek meggyőződése volt, hogy ezáltal egy teljesen új piac jön létre, amelyben ráadásul hatalmas potenciál rejlik. A konténerek előnye, hogy ugyan nagyon pontos méréseket végeznek, míg a hátrányuk, hogy ezt drágán és csak a települések egyes pontjain teszik meg.
A szenzoros mérőhálózat mögött működő mesterséges intelligencia például prognózisokat készíthet arra vonatkozóan, hogy mikor és miként romolhat a levegő minősége és azok hatására átirányíthatóvá válik a forgalom még a határértékek elérése előtt.
A vállalat már két európai fővárostól is megbízást kapott egy felhőkörnyezeten alapuló, intelligens mérőhálózat kiépítésére. A metropoliszok tudni akarják, hogy hol és mikor lehetnek túlzottan magasak a finomporértékek és milyen a levegő minősége az óvodákban és a játszótereken. A futóknak pedig javasolni lehet majd olyan útvonalakat, amelyeknél tisztább a levegő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján tavaly csak a vizsgált városok 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége. A WHO ajánlása szerint a kis méretű és veszélyes levegőrészecskék koncentrációja nem haladhatja meg a köbméterenkénti 5 mikrogrammot. 93 településen az ajánlott legmagasabb értéknek a tízszeresét mérték.
Tarraf az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi programjának dolgozott, majd a feleségével, valamint Matthew és Birgit Fullertonnal megalapították a vállalkozásukat. A férfi Kairóban nőtt fel, a testvére asztmás, míg a szüleik tüdőgyógyászok.
A mérőállomások globális piaca becslések alapján több milliárd dolláros és olyan nagy konténerszállítók uralják, mint a Thermo Fisher. Egyetlen mérőkonténer akár 150 000 euróba is kerülhet, míg a karbantartással együtt az összeg több millió dollár is lehet. Ennyi pénzből kihozható egy teljes város digitális mérőállomásokkal való felszerelése. Elképzelhetők ugyanakkor hibrid hálózatok is, amelyeknél a konténerek lehetnek a mérési pontosság követendő példái.
A Hawa Dawa jelenleg több ezer mérőállomást üzemeltet, az ügyfelei között van Berlin, Mainz és Ulm. 1500 mérési ponttal már lefedhető a német lakosság körülbelül egyharmada.
Az Európi Unió az év második felében szigorítani fogja a levegő minőségére vonatkozó mérési határértékeket, de Tarraf úgy vélte, hogy azokat az egyes városok egy átfogó mérési hálózat nélkül nem tudják majd betartani.