Berta Sándor
Visszaél a hatalmával a felhőpiacon a Microsoft?
Több cég fordult közös keresettel az Európai Bizottsághoz, mondván a Microsoft az üzleti szoftverek piacán lévő 86 százalékos monopolisztikus uralmával próbálja kiszorítani vetélytársait a felhőpiacon.
A Bloomberg azt írta, hogy a redmondi konszernnel szemben az a vád merült fel, hogy az elmúlt évtizedekben az operációs rendszerek és az irodai szoftvercsomagok területén megszerzett piaci hatalmát arra használta fel, hogy a felhőszolgáltatások piacán lévő pozícióját kiépítse, és ezt a gyakorlatot elsősorban az Amazon és a Google kárára követte el.
Az OVH Groupe SAS francia felhőszolgáltató még márciusban nyújtotta be más vállalatokkal közösen a versenyhivatali beadványát a társaság ellen az Európai Bizottsághoz. Az OVH SAS szóvivője akkor azt nyilatkozta, hogy azáltal, hogy a Microsoft visszaél a piaci hatalmával, aláássa a tisztességes piaci versenyt és korlátozza a felhasználók választási lehetőségeit ezen a területen.
A Microsoft 2019-ben változtatta meg a licencfeltételeit, azóta sokkal több pénzt kér azokért a szoftverekért, amelyekre az embereknek és a cégeknek általában a leginkább szükségük van, vagyis a Windows operációs rendszerekért és az Office irodai programcsomagért, különösen, ha azokat rivális felhőszolgáltatásokban akarják használni. Számos esetben pedig egyenesen megtiltották a konkurens felhőkben való futtatásukat. A licencmegállapodások tartalmazzák az auditálások végrehajtását és a felhasználókkal kapcsolatos bizalmas információk Microsoft általi kezelését is.
A lépés hatása csak most, több év után jött elő, amikor a nagyobb vásárlók megújítják a régi szerződéseiket vagy lecserélik a régebbi programjaikat. A Bloomberg idézett egy vállalati tanácsadót, aki azt mondta, hogy az Azure integrálását tervezte a Google felhőkörnyezetébe. Amennyiben sikerült volna megvalósítani az elképzelését, akkor csak a Windows-licencek 50 millió dollárral kerültek volna többe. Az Amazon Web Services és a Google egyébként szintén továbbította ügyfelei panaszait az Európai Bizottságnak. Brad Smith, a Microsoft elnöke elismerte, hogy a felmerült aggályok közül néhány jogos és rámutatott, hogy nagyon fontos a számukra, hogy többet tudjanak meg a dologról azért, hogy néhány változtatást eszközölhessenek.
A probléma mind a kisvállalatokat, mind a nagyobb szervezeteket érinti. Például a Microsoft szabályaival ellentétes Office programokat Amazon felhőben futtatni, és Windowst egy rivális szerverére telepíteni. Egy tanácsadó segített volna egy multinacionális ügyfelének Google Cloudra áttelepülni, de az ügyfél meggondolta magát, miután kiderült, hogy a Windows licencek öt év során 50 millió dollárral dobnák meg a költségeket. A vevők, tanácsadók és a forgalmazók csak névtelenül nyilatkoznak a problémákról, mivel egyrészt bizalmas licencszerződésekről nem beszélhetnek, másrészt tartanak a Microsoft befolyásától.
A Bloomberg azt írta, hogy a redmondi konszernnel szemben az a vád merült fel, hogy az elmúlt évtizedekben az operációs rendszerek és az irodai szoftvercsomagok területén megszerzett piaci hatalmát arra használta fel, hogy a felhőszolgáltatások piacán lévő pozícióját kiépítse, és ezt a gyakorlatot elsősorban az Amazon és a Google kárára követte el.
Az OVH Groupe SAS francia felhőszolgáltató még márciusban nyújtotta be más vállalatokkal közösen a versenyhivatali beadványát a társaság ellen az Európai Bizottsághoz. Az OVH SAS szóvivője akkor azt nyilatkozta, hogy azáltal, hogy a Microsoft visszaél a piaci hatalmával, aláássa a tisztességes piaci versenyt és korlátozza a felhasználók választási lehetőségeit ezen a területen.
A Microsoft 2019-ben változtatta meg a licencfeltételeit, azóta sokkal több pénzt kér azokért a szoftverekért, amelyekre az embereknek és a cégeknek általában a leginkább szükségük van, vagyis a Windows operációs rendszerekért és az Office irodai programcsomagért, különösen, ha azokat rivális felhőszolgáltatásokban akarják használni. Számos esetben pedig egyenesen megtiltották a konkurens felhőkben való futtatásukat. A licencmegállapodások tartalmazzák az auditálások végrehajtását és a felhasználókkal kapcsolatos bizalmas információk Microsoft általi kezelését is.
A lépés hatása csak most, több év után jött elő, amikor a nagyobb vásárlók megújítják a régi szerződéseiket vagy lecserélik a régebbi programjaikat. A Bloomberg idézett egy vállalati tanácsadót, aki azt mondta, hogy az Azure integrálását tervezte a Google felhőkörnyezetébe. Amennyiben sikerült volna megvalósítani az elképzelését, akkor csak a Windows-licencek 50 millió dollárral kerültek volna többe. Az Amazon Web Services és a Google egyébként szintén továbbította ügyfelei panaszait az Európai Bizottságnak. Brad Smith, a Microsoft elnöke elismerte, hogy a felmerült aggályok közül néhány jogos és rámutatott, hogy nagyon fontos a számukra, hogy többet tudjanak meg a dologról azért, hogy néhány változtatást eszközölhessenek.
A probléma mind a kisvállalatokat, mind a nagyobb szervezeteket érinti. Például a Microsoft szabályaival ellentétes Office programokat Amazon felhőben futtatni, és Windowst egy rivális szerverére telepíteni. Egy tanácsadó segített volna egy multinacionális ügyfelének Google Cloudra áttelepülni, de az ügyfél meggondolta magát, miután kiderült, hogy a Windows licencek öt év során 50 millió dollárral dobnák meg a költségeket. A vevők, tanácsadók és a forgalmazók csak névtelenül nyilatkoznak a problémákról, mivel egyrészt bizalmas licencszerződésekről nem beszélhetnek, másrészt tartanak a Microsoft befolyásától.