Kiderült, hogy van mit átvenni a két területről.

Leif Ristroph, a New York Egyetem Courant Matematikatudományi Intézetének munkatársa kijelentette, hogy a nagy repülőgépgyártóknak a repülőgépek fejlesztésekor figyelembe kellene venniük a papírrepülők aerodinamikai magatartását. Jane Wang, a Cornell Egyetem kutatója hozzátette, hogy a madarak siklanak a levegőben és a probléma nélkül lebegnek, míg a papírrepülők, ha jól vannak elhajítva, akkor nagy távolságokra juthatnak el. Meglepő módon eddig nem létezett olyan jó matematikai modell, amellyel egy ilyen siklórepülést ki lehetett volna számítani.

Ristroph kiemelte, hogy egy vitorlázó repülőgép siklótulajdonságai szempontjából meghatározó a tömegközéppont helyzete. A tömegközéppontnak egy bizonyos helyen kell lennie. Ezt ő Sweet Spotnak nevezte. A papírrepülőknél mindezt úgy érik el, hogy a repülő elülső szélét többször áthajtják vagy súlyozásként egy papírkapcsot használnak.

A tudósok a kísérleteikben megszerzett tapasztalatokhoz hozzácsatoltak egy matematikai modellt, amely egy virtuális repülési szimulátor alapjait jelentette. A szoftver képes a különböző repülési mozgásokat reprodukálni. Többek között így sikerült megállapítani, hogy miért marad egy papírrepülő a siklás közben stabil.