Berta Sándor
Termékfejlesztés kiterjesztett valóság segítségével
Idő és pénz takarítható meg a technológia alkalmazásával.
A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) kutatói fizikai-virtuális modelleket tesznek hozzáférhetővé a mérnökök számára, hogy új lehetőségeket kínáljanak a kifejlesztett termékekkel kapcsolatos munkákhoz. A módszer lehetővé teszi, hogy drága prototípusok megalkotása nélkül, virtuális modellekkel lehessen megálmodni alkatrészeket és termékeket, s felmérni azt, hogy az adott dizájnt vagy megoldást miként fogadnák a vásárlók.
Marc Etri, a KIT Termékfejlesztési Intézete (IPEK) Kiterjesztett Valóság Laboratóriumának vezetője kiemelte, hogy az autógyártásban nem ritkán a teljes fejlesztési költségvetés tíz százalékát is a prototípusok elkészítése teszi ki. Az összeg könnyen néhány millió euróra növekedhet.
A kiterjesztett valóság technológiák minden fejlesztési szakaszban megkönnyítik a termékprofilok megtalálását, illetve a koncepciók létrehozását, pontosítását és megvalósítását, valamint az ügyféligényekhez igazítását. Ezáltal fejlesztési idő és komoly költség takarítható meg. A szakember példaként egy kerékpár alkatrészein szemléltette az előnyöket. A különböző elemek akár egyetlen kattintással módosíthatók és a színek vagy más jellemzők is pillanatok alatt beállíthatók. Sőt, még az is láthatóvá válik, hogy az egyes jellemzők állításakor miként változik meg például a tükröződés.
Albert Albers professzor, az IPEK vezetője kifejtette, hogy sok mérnök nem is tudja, hogy mi minden lehet megvalósítani a virtuális és a kiterjesztett valóság segítségével. A 20. század módszereivel nem lehet kifejleszteni a 21. század megoldásait. Az új technológiákból és módszerekből jelentős mértékben profitálhatnak a mérnökök.
A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) kutatói fizikai-virtuális modelleket tesznek hozzáférhetővé a mérnökök számára, hogy új lehetőségeket kínáljanak a kifejlesztett termékekkel kapcsolatos munkákhoz. A módszer lehetővé teszi, hogy drága prototípusok megalkotása nélkül, virtuális modellekkel lehessen megálmodni alkatrészeket és termékeket, s felmérni azt, hogy az adott dizájnt vagy megoldást miként fogadnák a vásárlók.
Marc Etri, a KIT Termékfejlesztési Intézete (IPEK) Kiterjesztett Valóság Laboratóriumának vezetője kiemelte, hogy az autógyártásban nem ritkán a teljes fejlesztési költségvetés tíz százalékát is a prototípusok elkészítése teszi ki. Az összeg könnyen néhány millió euróra növekedhet.
A kiterjesztett valóság technológiák minden fejlesztési szakaszban megkönnyítik a termékprofilok megtalálását, illetve a koncepciók létrehozását, pontosítását és megvalósítását, valamint az ügyféligényekhez igazítását. Ezáltal fejlesztési idő és komoly költség takarítható meg. A szakember példaként egy kerékpár alkatrészein szemléltette az előnyöket. A különböző elemek akár egyetlen kattintással módosíthatók és a színek vagy más jellemzők is pillanatok alatt beállíthatók. Sőt, még az is láthatóvá válik, hogy az egyes jellemzők állításakor miként változik meg például a tükröződés.
Albert Albers professzor, az IPEK vezetője kifejtette, hogy sok mérnök nem is tudja, hogy mi minden lehet megvalósítani a virtuális és a kiterjesztett valóság segítségével. A 20. század módszereivel nem lehet kifejleszteni a 21. század megoldásait. Az új technológiákból és módszerekből jelentős mértékben profitálhatnak a mérnökök.