Berta Sándor

Erősítenék a javítás jogát az USA-ban

A jövőben nehezebb dolguk lesz azoknak a vállalatoknak, amelyek megtiltják az ügyfeleiknek a készülékeik javítását.

Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának (FTC) tagjai egyhangúlag úgy határoztak, hogy a testület a jövőben fellép minden olyan illegális, javítást korlátozó lépés és gyakorlat ellen, amely megakadályozza, hogy a kisebb cégek, a munkavállalók, a felhasználók és az állami szervek a termékeiket saját maguk vagy egy független szerviz segítségével megjavítsák. A bizottság a javítást megnehezítő praktikákat a hatályos versenyhatósági jogszabályok megsértésének nevezte.

A testület egyúttal elfogadott egy alapelveket tartalmazó nyilatkozatot, amelyben többek között kiemelte, hogy a jövőben az eddiginél sokkal több erőforrást biztosít majd a javítás jogának megvalósításához és az illegális megoldások elleni küzdelemhez. Az FTC a jövőben kivizsgálja a jogellenes javítási korlátozásokat, amelyek megsértik például a Magnuson-Moss Warranty Act nevű jogszabályt és a Federal Trade Commission Act törvény 5. szakaszát.

A nagy gyártók egyértelműen gátolják a termékeik javítását, nemrég egy bizottsági tanúvallomás világított rá erre a gyakorlatra. Kyle Wiens, az iFixit nevű oldal vezetője a Productivity Commission mevű ausztrál bizottság előtt beszélt az általa tapasztalt dolgokról és azokról a módszerekről, amelyek segítségével a technológiai cégek gondoskodnak arról, hogy a különböző készülékeiket a felhasználók ne tudják megjavítani. A szakember a beszámolójában külön kiemelte az Apple-t, a Microsoftot és a Samsungot.


Az összeragasztott alkatrészek a legnagyobb gátjai a javításnak

Wiens közölte, hogy az Apple és a Samsung szerződésekkel gondoskodnak arról, hogy az emberek ne vásárolhassák meg olcsón az alkatrészeket. Az iFixit vezetője az egyik említett példájában a Samsung és a Varta viszonyát említette. A két fél között megkötött szerződés kifejezetten megtiltja a német akkumulátor- és elemgyártó számára, hogy végfelhasználóknak árusítsa a Galaxy Buds vezeték nélküli fülhallgatókba beépített akkumulátorokat,. Ezáltal az érdeklődők nem vásárolhatják meg közvetlenül a Vartától az alkatrészeket.

Egy másik példa szerint az Apple a MacBook Pro készülékeiben egy olyan töltöttségi szintet vezérlő chipet alkalmaz, amelyet úgy módosított, hogy csak egy másik ugyanolyan eszközre lehet kicserélni. A társaság egy újrahasznosítással foglalkozó kaliforniai vállalat bízott meg azzal, hogy semmisítse meg a pótalkatrészeket a 7 éves működési időtartamuk után. Vagyis a cég megtehetné, hogy értékesíti ezeket a termékeket, de inkább megsemmisíti azokat.

Wiens a Microsoft szemére azt vetette, hogy a Surface Laptop akkumulátorát úgy ragasztotta le, hogy azt nem lehet az energiatárolóban való károkozás nélkül eltávolítani. Az eszköz ezért is kapott az iFixit munkatársaitól nulla pontot a javítási lehetőségek kategóriában. Az ausztrál Productivity Commission egy kormányhivatal, amely ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági és a szabályozási döntésekkel kapcsolatban. Wiens véleményét egy nyilvános meghallgatás keretében kérdezték meg.

Legutóbb Steve Wozniak, az Apple társalapítója nyilatkozott a kérdésben és kifejtette, hogy támogatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban bevezessék a javítás jogát, amelynek a segítségével a felhasználók bizonyos esetekben kijavíthatják vagy bővíthetik a különböző készülékeiket. A menedzser hangsúlyozta, hogy mindig teljesen szolidáris volt az elképzelés iránt és azt gondolja, hogy az ötlet mögött álló emberek a megfelelő dolgot teszik. Wozniak egyúttal rámutatott, hogy egykor az Apple is nyitott társaság volt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #8
    Ötletelek néha, amikor ilyeneket olvasok, hogy milyen szabályozások lennének jók... Mert az tény, hogy 10-15 évvel ezelőtthöz képest egy csomó műszaki termék ára pofátlan szintekre szabadult el, miközben a minőség sokszor hulladék szintre süllyedt.

    Aztán rájövök mindig, hogy nagyon nehéz úgy belenyúlni a piaci viszonyokba, hogy az ne üthessen sokszorosan vissza utána. Lásd pl. CO2 téma, annyira döbbenetesen túltolják a piackorlátozó szabályozásokat, hogy azon lennék meglepődve, ha 3-5 év múlva még lesz bármi nyoma az EU létezésének a jelenlegi formájában.

    Ami viszont már sokszor eszembe jutott és működhet, az valamiféle kötelező címkézés, illetve a reklámokban kötelező figyelmeztetés. Pl. "rövid élettartamú termék", ha X összegnél drágább és pl. 5 évnél kevesebb garancia van rá. Vagy ha a konkurencia azonos tudású és minőségű (vállalt garancia időtartama alapján egyszerű kérdés) modelljeihez képest egy műszaki cikk pl. minimum 1,5x drágább, akkor "divatkereslet miatt túlárazott termék", vagy a témánál maradva "nem javítható termék", stb... Minden gyártó azt csinálhatna amit akarna, csak a fogyasztó tudná miért ad ki pénzt. Zavartalanul (sőt, talán még hatékonyabban) működne a kereslet-kínálat egyensúlyrendszere, mindössze mindenkinek világosan fel kéne tüntetnie, hogy a tudatos vásálókat célozza vagy a hülyéket, illetve a fogyasztók is válaszhatnának szabadon, hogy egy tudatos vételt szeretnének, vagy hülyék akarnának lenni, mert épp olyanjuk van (mondom ezt azért, mert néha nekem is olyanom van).
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2021.07.26. 23:06:44
  • dyra #7
    Tudatos fogyasztói döntések kellenek.
    Fairphone
    https://www.fairphone.com/en/

    Javítható, fejleszthető. Drága nagyon. De az érmnek két oldala van, mert közben azt gondolom ez lenne a normális.

    Miért kellenek nekünk szuper vékony notik és laptopok? Agyonintegrálva mindennel?

    Egyszerűen rossz beidegződések miatt. Még ha van is gyakorlati hasznuk milyen árat fizetünk érte (illetve az unokáink)?

    Nem éri meg. Törekedni fogok arra, hogy olyan eszközeim legyenek amik könnyen javíthatók. Ez lesz a választásom fő iránya.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2021.07.26. 21:32:01
  • kvp #6
    Az egesszel az a gond, hogy szinte semmihez nincs potalkatresz. A cegek annyi alkatreszt rendelnek amennyi keszuleket le akarnak gyartani, ezt betarazzak raktarba es amikor az utolso darabot is osszeraktak, akkor altalaban el is fogy minden tartalek. A legyartott keszulekek egy reszet elrakjak garancialis tartaleknak es ennyi. Ha azok elfogynak a raktarbol, akkor az adott tipus tobbet nem cserelheto. Javitani pedig nem is volt mivel.

    Lennenek ugyan utangyartott alkatreszek, de a telefonok integritasat ugy tudjak biztositani, hogy kriptografiailag vedettek a szoftvert erinto modositasok ellen, igy nem nagyon lehet (vagy legalabbis nagyon nehez) az operacios rendszer ala bejuttatni egy szoftvert vagy kicserelni azt (pl. szoftver vagy fizetos media kalozkodas celjabol). A mellekhatas az, hogy a javitott keszulekekben a kicserelt utangyartott komponensek nem tartalmazzak a gyarti kriptografiai kulcsot, igy nem mukodnek. Ez mellekesen megakadalyozza az alkatreszek joreszenek utangyartast.

    Azok a keszulekek javithatoak jol, amikbe off the shelf komponensek kerulnek, mert ezekbol a szervizek is be tudnak vasarolni es ezeket altalaban nem vedik a gyartok sem, szoval javithatoak es mellekesen masik operacios rendszer is telepitheto rajuk. Tipikusan ilyenek a noname kinai termekek, amikbol 12 egy tucat.

    A ragasztas foleg a vizallosag (igazabol inkabb csak csepp- es porallosag) miatt terjedt el. A javitast is neheziti, de nem ez volt a fo cel. Mellekesen olcsobb es konnyebb osszerakni oket a gyarban, tehat jobban megeri ragasztani.

    Amig az emberek nem hajlandoak elore megfizetni a potalkatreszek es a javithatosag arat a keszulekek araban, tehat nincs kereslet, addig nem nagyon lesz kinalat sem. A legtobb javitast nehezito fejlesztes valojaban csak a gyartasi koltsegek (alkatreszarak es osszeszerelesi koltseg) lenyomasat celozza, tehat a cegek profitot akarnak maximalizalni. Mellekesen jon meg be a javitas nehezitese miatti varhato plusz vasarlasi forgalom miatti haszon. Ennek resze tervezett elavulas is, tehat lehetoleg amikor valami tonkremegy egy keszuleken, akkor minden mas is ugyanakkor adja be a kulcsot, igy biztosan nem eri meg javitani es a vasarlo inkabb ujat vesz. Ezt meg a Ford ceg talalta ki anno a T modell idejeben.

    A fentiektol teljesen fuggetlen a javitas joga, tehat az, hogy legalabb joga legyen a vasarloknak megjavitani a keszulekuket, ha kepesek hozza alkatreszt szerezni. Ez szep elkepzeles, de szabvanyositas vagy jelentos potalkatresz tartalek nelkul nem megoldhato. A potalkatreszek legyartasi koltseget termeszetesen elore kellene megfinansziroznia minden gyartonak, tehat 20% potalkatresz legalabb 20%-os elofinanszirozast igenylo novekedest jelentene a gyartasi koltsegekben es akkor meg nem szamoltuk a raktarozasi koltsegeket. Lehet, hogy megerne, de csak ha mindenki egysegesen hajlando fizetni azert, hogy javithato legyen a keszuleke. (vagy torvenybe iktatjak es akkor mindenkinek dragabb lesz ha keri, ha nem)
  • barret #5
    Spéci csavarok? Lemaradtam valamiről? Én eddig még csak az általános torx,és csillag fejű csavarokkal találkoztam.Pedig szedtem már szét pár telefont.Igaz,nem a legújabb modelleket :)
  • morguldae #4
    Jól mondja csulok0000! Azt is meg kéne tiltani hogy mindenbe spéci csavarokat tegyenek, nehogy már szét tudd csavarozni! Faszság! Milliókra büntetném az ilyeneket! Nehogy már valamit is megjavíts, vegyél újat! Ez a rohadt fogyasztói társadalom tévképzet rohasztja meg a világot!
  • csulok0000 #3
    Nem a hely hiánnyal van a gond. Rendkívül könnyen tudnak mini csavarokat, ki/be pattintható elemeket készíteni. De már magukat a telefonokat is szándékosan úgy tervezik, hogy azok szétszedése is csak rendkívül nehezen és csak specális eszközökkel megy. De ahol csavartokat alkalmaznak még ott is csak speciális fej kialakításút, amihez nem kapsz szerszámot a boltban, mert azt csak a márkaszervizek részére biztosít a cég. A ragasztott alkatrészek nagy része szintén csak szívatás, mert nem nincs funkciója. Nem azért ragasztanak, hogy ott maradjon az alkatrész(el sem tud mozdulni ragasztó nélkül sem), hanem, hogy a kivétele mindenképp károsodással(még ha csak felületi is) járjon, hogy ha valaki belepiszkálni akkor elutasíthassák a garanciát. A legtöbb telefon 4-5 elemből épül fel:
    - burkolat
    - kijelző
    - akku
    - alaplap
    - hang/kamera modul(ok)
    Ezek önmagukban már nem bonthatóak tovább vágás/forrasztás nélkül, amihez szakember szükséges, de ezeket önmagukban még egy pici műszaki érzékkel megáldott ember is kitudná cserélni ha kell. Ha nem úgy lenne összerakva, hogy véletlenül se tud őket cserélni.
  • Sequoyah #2
    Itt nem az a lenyeg h attervezzek a telefonokat hogy minden cserelheto/javithato legyen benne. Hanem az hogy bizonyos elemek szandekosan ugy vannak tervezve, hogy nehezen legyenek javithatoak. Raadasul meg ha sikerulne is javitani, akkor a telefonod mindenfele hibajelzeseket kezd el kuldeni neked hogy pl a kijelzo nem a gyari szervizben volt cserelve…
  • barret #1
    A legnagyobb gond a javítással az,hogy a végletekig levékonyítanak mindent,egyszerűen nincs hely a kötőelemeknek.Minden ragasztva van.
    Ha ragaszkodunk a jelenlegi méretekhez,és a javíthatósághoz,nehéz dolguk lesz a gyártóknak...