Gyurkity Péter
14 nanométerre váltanak a kínai gyártók
Ezzel komoly lemaradást hoznak be, bár jelentős akadályokból sincs hiány.
A kínai félvezetőgyártók hagyományosan nagy lemaradásban vannak nyugati vetélytársaiktól, ami annak köszönhető, hogy az ázsiai óriás nagyjából 2 évtizeddel ezelőtt kezdte meg igazán az ágazat felfuttatását. Arról a napokban mi is írtunk, hogy a TSMC szerint még idén befuthatnak a 4 nanométeres chipek, eközben azonban a kínai cégek egy régebbi technológia adaptálásán dolgoznak.
Az országon belül számos különböző cég fókuszál erre a területre, a mezőnyből azonban igazán csak a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC) és a Hua Hong Semiconductor emelkedik ki. Előbbi nemrég tette közzé saját első negyedéves jelentését, amelyet az ilyenkor szokásos bejelentés előzött meg, ezen dokumentumokból pedig kiderül, hogy az év végéig szeretnének egy igencsak jelentős váltást végrehajtani, reményeik szerint ugyanis a jelenleg használt, valamint a bevételek túlnyomó részéért felelős, alaposan beérett technológia helyett egy jóval fejlettebb megoldást alkalmaznának, ennek aránya pedig gyors ütemben növekedne. A 28 nanométeres gyártástechnológia helyét fokozatosan a 14 (esetleg 12) nanométeres csíkszélesség foglalná el, az új módszerrel legyártott komponensek pedig a belépő szintű 5G-telefonok, valamint akár a hagyományos PC-k chipjeiként jelennének meg a piacon.
A kínai szereplők számára komoly problémát jelent a jóval fejlettebb FinFET-technológia átvétele, erre viszont mindenképpen szükség van az 5G és az AI elterjedése, széles körben elérhetővé válása miatt. Az elkövetkező néhány negyedévben fokozatosan futtatnák fel ennek alkalmazását, viszont a planár-kapacitás az év végéig teljes mértékben kihasználva marad, így a bevételek terén is komoly növekedésre számítanak. A 14 nanométeres chipek sorozatgyártása csak az ünnepi szezonban fut majd igazán fel, a technikai jellegű akadályok továbbra is jelen vannak, viszont komoly reményre is látnak indokot, bár azzal mindenki tisztában van, hogy a még fejlettebb, 10 nanométeres csíkszélesség alkalmazására házon belül (egyelőre) esélyük sincs.
Emiatt a dizájnra és a csomagolásra helyeznek nagyobb hangsúlyt, időt nyerve a csíkszélesség további leszorítására, amelyre az elkövetkező években kerülne sor – addig is marad a 28 és a 14 nanométeres technológia együttes használata.
A kínai félvezetőgyártók hagyományosan nagy lemaradásban vannak nyugati vetélytársaiktól, ami annak köszönhető, hogy az ázsiai óriás nagyjából 2 évtizeddel ezelőtt kezdte meg igazán az ágazat felfuttatását. Arról a napokban mi is írtunk, hogy a TSMC szerint még idén befuthatnak a 4 nanométeres chipek, eközben azonban a kínai cégek egy régebbi technológia adaptálásán dolgoznak.
Az országon belül számos különböző cég fókuszál erre a területre, a mezőnyből azonban igazán csak a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC) és a Hua Hong Semiconductor emelkedik ki. Előbbi nemrég tette közzé saját első negyedéves jelentését, amelyet az ilyenkor szokásos bejelentés előzött meg, ezen dokumentumokból pedig kiderül, hogy az év végéig szeretnének egy igencsak jelentős váltást végrehajtani, reményeik szerint ugyanis a jelenleg használt, valamint a bevételek túlnyomó részéért felelős, alaposan beérett technológia helyett egy jóval fejlettebb megoldást alkalmaznának, ennek aránya pedig gyors ütemben növekedne. A 28 nanométeres gyártástechnológia helyét fokozatosan a 14 (esetleg 12) nanométeres csíkszélesség foglalná el, az új módszerrel legyártott komponensek pedig a belépő szintű 5G-telefonok, valamint akár a hagyományos PC-k chipjeiként jelennének meg a piacon.
A kínai szereplők számára komoly problémát jelent a jóval fejlettebb FinFET-technológia átvétele, erre viszont mindenképpen szükség van az 5G és az AI elterjedése, széles körben elérhetővé válása miatt. Az elkövetkező néhány negyedévben fokozatosan futtatnák fel ennek alkalmazását, viszont a planár-kapacitás az év végéig teljes mértékben kihasználva marad, így a bevételek terén is komoly növekedésre számítanak. A 14 nanométeres chipek sorozatgyártása csak az ünnepi szezonban fut majd igazán fel, a technikai jellegű akadályok továbbra is jelen vannak, viszont komoly reményre is látnak indokot, bár azzal mindenki tisztában van, hogy a még fejlettebb, 10 nanométeres csíkszélesség alkalmazására házon belül (egyelőre) esélyük sincs.
Emiatt a dizájnra és a csomagolásra helyeznek nagyobb hangsúlyt, időt nyerve a csíkszélesség további leszorítására, amelyre az elkövetkező években kerülne sor – addig is marad a 28 és a 14 nanométeres technológia együttes használata.