Berta Sándor
Minden platformon van dezinformáció
Az online digitális magánszférával kapcsolatos harcot már elveszítettük.
Philip N. Howard, az Oxfordi Internet Intézet professzora úgy véli, hogy a Facebook és a többi közösségi oldal nagyon jól kézben tartja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos dezinformációk kezelését. A szakember évek óta a területtel foglalkozik és az intézményben a Computational Propaganda nevű projektet vezeti, valamint Lie Machines címmel könyvet is írt a témában.
Howard rámutatott, hogy az elmúlt időszakban az állami propaganda nagyon felerősödött - a demokráciákban is. Már nem csak Oroszország próbálja meg félrevezetni a világot, hanem Kína és az Amerikai Egyesült Államok is. S ez nincsen másként a mostani járványhelyzetben sem, amikor az állami szakértők próbálják meg befolyásolni a világpolitikai véleménykörnyezetet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a dezinformáció sosem véletlenül, viszont mindig szervezetten történik. A tevékenységek mögött álló személyek vagy szervezetek bizonyos érdekeket képviselnek, amelyek lehetnek politikaiak vagy anyagiak. Az oltásellenesek esetében például néhány vállalat profitál a dologból.
Az álhírek és a félrevezetés területén a legnagyobb szerep a közösségi oldalaknak jut. Ugyan ezek a hálózatok nagyon jól felismerik ezeket az információkat és gyorsan törlik is azokat, de a probléma az, hogy a tartalmak törlése vitát generál és emiatt sokkal többen felfigyelnek azokra, mint egyébként.
Az állami szerepvállalásra jó példa, hogy a Russia Today angol és német nyelvű változata elképesztő módon reklámozza a Szputnyik V vakcinát. A honlap nem csupán az orosz lakosokat éri el, hanem gyakorlatilag az egész világot, hiszen nagyon sokan követik és a legnagyobb angol nyelvű tartalmakat gyártó médiaportálok közé tartozik. Howardnak arról ugyanakkor nincs tudomása, hogy az egyes vakcinagyártók egymás és egymás termékei ellen is kampányokat folytatnának.
A szakértő mindenesetre azt javasolta, hogy ha bárki bármelyik platformon álhírekre bukkan, akkor azokat azonnal jelentse. Minél többen jelentik azokat, annál gyorsabban kerülnek törlésre. Míg a koronavírussal kapcsolatban jól reagálnak az oldalak, ez közel sincs így minden téma esetében. Hiányosságok vannak például a választások és a klímaváltozás esetében.
Minden platformon vannak dezinformációk. Ugyan Európában számos olyan gyakorlatot betiltottak, amelyek az USA-ban engedélyezve vannak, de ettől még elegendő vélemény-befolyásolási lehetőség áll rendelkezésre. Ráadásul Európában is egyre több adat van, amelyek elérhetővé válnak az intelligens elemzésekhez. Ezért is fontos megmutatni és elmagyarázni az embereknek, hogy miként használják fel az adataikat arra, hogy manipuláljanak azokkal számos dolgot.
Az oxfordi professzor leszögezte, hogy egy harcot már elveszítettünk, az pedig az internetes digitális magánszférával kapcsolatos. Nem hiszi, hogy azon a területen sikerül helyreállítani az eredeti állapotokat, de gondoskodhatunk arról, hogy az adataink olyan projektekbe kerüljenek, amelyek a civil társadalom és az általános jólét számára jók, ezáltal pedig befolyásolhatjuk a jövőt.
Fontos, hogy csak azután osszunk meg másokkal információkat, ha meggyőződtünk arról, hogy valódiak és több, akár egymással ellentétes forrásból tájékozódjunk, mert így szélesíthetjük a látókörünket.
Philip N. Howard, az Oxfordi Internet Intézet professzora úgy véli, hogy a Facebook és a többi közösségi oldal nagyon jól kézben tartja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos dezinformációk kezelését. A szakember évek óta a területtel foglalkozik és az intézményben a Computational Propaganda nevű projektet vezeti, valamint Lie Machines címmel könyvet is írt a témában.
Howard rámutatott, hogy az elmúlt időszakban az állami propaganda nagyon felerősödött - a demokráciákban is. Már nem csak Oroszország próbálja meg félrevezetni a világot, hanem Kína és az Amerikai Egyesült Államok is. S ez nincsen másként a mostani járványhelyzetben sem, amikor az állami szakértők próbálják meg befolyásolni a világpolitikai véleménykörnyezetet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a dezinformáció sosem véletlenül, viszont mindig szervezetten történik. A tevékenységek mögött álló személyek vagy szervezetek bizonyos érdekeket képviselnek, amelyek lehetnek politikaiak vagy anyagiak. Az oltásellenesek esetében például néhány vállalat profitál a dologból.
Az álhírek és a félrevezetés területén a legnagyobb szerep a közösségi oldalaknak jut. Ugyan ezek a hálózatok nagyon jól felismerik ezeket az információkat és gyorsan törlik is azokat, de a probléma az, hogy a tartalmak törlése vitát generál és emiatt sokkal többen felfigyelnek azokra, mint egyébként.
Az állami szerepvállalásra jó példa, hogy a Russia Today angol és német nyelvű változata elképesztő módon reklámozza a Szputnyik V vakcinát. A honlap nem csupán az orosz lakosokat éri el, hanem gyakorlatilag az egész világot, hiszen nagyon sokan követik és a legnagyobb angol nyelvű tartalmakat gyártó médiaportálok közé tartozik. Howardnak arról ugyanakkor nincs tudomása, hogy az egyes vakcinagyártók egymás és egymás termékei ellen is kampányokat folytatnának.
A szakértő mindenesetre azt javasolta, hogy ha bárki bármelyik platformon álhírekre bukkan, akkor azokat azonnal jelentse. Minél többen jelentik azokat, annál gyorsabban kerülnek törlésre. Míg a koronavírussal kapcsolatban jól reagálnak az oldalak, ez közel sincs így minden téma esetében. Hiányosságok vannak például a választások és a klímaváltozás esetében.
Minden platformon vannak dezinformációk. Ugyan Európában számos olyan gyakorlatot betiltottak, amelyek az USA-ban engedélyezve vannak, de ettől még elegendő vélemény-befolyásolási lehetőség áll rendelkezésre. Ráadásul Európában is egyre több adat van, amelyek elérhetővé válnak az intelligens elemzésekhez. Ezért is fontos megmutatni és elmagyarázni az embereknek, hogy miként használják fel az adataikat arra, hogy manipuláljanak azokkal számos dolgot.
Az oxfordi professzor leszögezte, hogy egy harcot már elveszítettünk, az pedig az internetes digitális magánszférával kapcsolatos. Nem hiszi, hogy azon a területen sikerül helyreállítani az eredeti állapotokat, de gondoskodhatunk arról, hogy az adataink olyan projektekbe kerüljenek, amelyek a civil társadalom és az általános jólét számára jók, ezáltal pedig befolyásolhatjuk a jövőt.
Fontos, hogy csak azután osszunk meg másokkal információkat, ha meggyőződtünk arról, hogy valódiak és több, akár egymással ellentétes forrásból tájékozódjunk, mert így szélesíthetjük a látókörünket.