Berta Sándor
Saját GPS-re van szüksége Dél-Koreának?
Az ázsiai állam 2035-ig valósítja meg a programot.
Kim Ji-chan, a LIG Nex1 vezető dél-koreai hadiipari konszern vezérigazgatója egy űrfejlesztési elképzelésekkel kapcsolatos egyeztetésen felvetette, hogy Dél-Koreának előbb vagy utóbb szüksége lesz egy saját GPS-rendszerre. A menedzser hozzátette, hogy a helymeghatározó rendszer neve KPS lenne és annak megalkotására, valamint alkalmazására mind nemzetbiztonsági szempontból, mind a helyi űripar fejlesztése szempontjából szükség van. A tanácskozásra Goheungban került sor, hiszen ott található a Naro Űrközpont, amely 2008-ban készült el és amelyet a Koreai Repüléskutató Intézet üzemeltet.
Kim Ji-chan rámutatott, hogy amíg a KPS-t nem helyezik üzembe, addig az ország az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesztett GPS-re van utalva. Amennyiben a rendszer vészhelyzetben leáll, akkor Dél-Koreában könnyen pánik törhet ki, hiszen megbénulnának a mobiltelefonok, a navigációs rendszerek és a pénzügyi tranzakciók. A LIG Nex1 képes lenne megalkotni az új hálózatot, hiszen rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal, így szintetikus apertúrájú rádiólokátorokat, katonai célú műholdas kommunikációs eszközöket, illetve elektrooptikai és infravörös érzékelőket egyaránt ki tudna fejleszteni.
Dél-Korea már korábban úgy döntött, hogy 2035-ig megalkotja a KPS-t, de a kapcsolódó egyeztetések még nagyon korai szakaszban vannak. Kim Ji-chan szerint, ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, műholdak és ellenőrzőközpontok is kellenek. A program 60 000 új munkahelyet teremthet és több mint 7 billió won hasznot hozhat a helyi gazdaságnak.
Kim Ji-chan, a LIG Nex1 vezető dél-koreai hadiipari konszern vezérigazgatója egy űrfejlesztési elképzelésekkel kapcsolatos egyeztetésen felvetette, hogy Dél-Koreának előbb vagy utóbb szüksége lesz egy saját GPS-rendszerre. A menedzser hozzátette, hogy a helymeghatározó rendszer neve KPS lenne és annak megalkotására, valamint alkalmazására mind nemzetbiztonsági szempontból, mind a helyi űripar fejlesztése szempontjából szükség van. A tanácskozásra Goheungban került sor, hiszen ott található a Naro Űrközpont, amely 2008-ban készült el és amelyet a Koreai Repüléskutató Intézet üzemeltet.
Kim Ji-chan rámutatott, hogy amíg a KPS-t nem helyezik üzembe, addig az ország az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesztett GPS-re van utalva. Amennyiben a rendszer vészhelyzetben leáll, akkor Dél-Koreában könnyen pánik törhet ki, hiszen megbénulnának a mobiltelefonok, a navigációs rendszerek és a pénzügyi tranzakciók. A LIG Nex1 képes lenne megalkotni az új hálózatot, hiszen rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal, így szintetikus apertúrájú rádiólokátorokat, katonai célú műholdas kommunikációs eszközöket, illetve elektrooptikai és infravörös érzékelőket egyaránt ki tudna fejleszteni.
Dél-Korea már korábban úgy döntött, hogy 2035-ig megalkotja a KPS-t, de a kapcsolódó egyeztetések még nagyon korai szakaszban vannak. Kim Ji-chan szerint, ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, műholdak és ellenőrzőközpontok is kellenek. A program 60 000 új munkahelyet teremthet és több mint 7 billió won hasznot hozhat a helyi gazdaságnak.