A szimulációk lefuttatásához sokkal nagyobb teljesítményre volt szükség, mint a klímamodellek esetében.

Az ETH Zürich kutatócsoportja azt vizsgálta a Piz Daint nevű szuperszámítógép segítségével, hogy a koromrészecskék miként hatnak a felhőképződésre. Az eredmények azt mutatták, hogy az érintett anyagok mind a felhők kialakulását, mind pedig ezáltal a klímát megváltoztatják. A folyamat a klímát sokkal jobban befolyásolja a korábban gondoltnál.

A fák, a kőolajtermékek vagy más organikus anyagok égetésének köszönhetően koromrészecskék jutnak a légkörbe. Ezek a részecskék főleg szénből állnak és a szén-dioxid mellett a leginkább okolhatók a klímaváltozásért. A koromrészecskék közvetve is hatnak a klímára, mert módosítják a felhők képződését, s ezzel párhuzamosan befolyásolják a felhők tulajdonságait. Ulrike Lohmann, az ETH Zürich Atmoszféra- és Klímaintézetének professzora és számos kollégája először vizsgálta meg, hogy a koromrészecskék miként hatnak a felhőképződésre.

A szakemberek kiderítették, hogy ha a koromrészecskék ózonnal vagy kénsavval keverednek, akkor mind a fizikai, mind a kémiai jellemzőik megváltoznak. A kutatók a Piz Daint szuperszámítógéppel modellezték le a koromrészecskék felhőképződésre gyakorolt hatását. Az ilyen jellegű számítások a hagyományos klímaszimulációkhoz képest sokkal több erőforrást emésztenek fel. A vizsgálatok során figyelembe vették a koromrészecskék öregedését, amely függ a hőmérséklettől és az ózonkoncentrációtól is.

A tudósok a jövőben tanulmányozni akarják, hogy miként hatnak az erdőtüzek, a repülőgépek és az autók motorjainak működése a felhőképződésre. Az eredményeknek köszönhetően új stratégiákat lehetne kidolgozni a károsanyag-kibocsátás hatékonyabb visszaszorítására. David Neubauer tudományos programozó, a csoport egyik tagja úgy vélte, hogy ez nem csupán a klímán és a levegő minőségén javítaná, hanem az emberek egészségén is.