Berta Sándor
Európának biztosítania kell a stratégiai nyersanyag-autonómiáját
A kontinens a kérdésben nem akar függeni sem Kínától, sem más államtól.
Maros Sefcovic, az Európai Unió intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa október elején jelentette be, hogy egy új nyersanyag szövetséget hoznak létre a ritkaföldfémek, elsősorban a bárium, a bizmut, a gallium, a germánium, az indium, a kobalt, a lítium és a niobium, s más fontos nyersanyagok ellátásának hosszú távú biztosítására. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a területen ellátási problémák merüljenek fel.
"Úgy gondolom, hogy most sokkal jobban tisztában vagyunk azzal, hogy milyen kockázatokat jelent a kritikus nyersanyagoktól való függőség. Ez a kérdés ugyanis nem csupán Európa zöld ambícióival függ össze, hanem a digitális stratégiájával is. Szinte minden jövőbeli technológiához, amelyre szükség van a kontinens zöld és digitális növekedéséhez, kellenek ezek a nyersanyagok. Az elektromos autókban és az akkumulátorokban használt lítiumból például 2030-ig a jelenlegi mennyiség 18-szorosára, míg 2050-ig a 60-szorosára lesz szükség."
"Ezek az anyagok minden ágazat számára nélkülözhetetlenek. Pontosan tudjuk azt is, hogy a 2030-as és a 2050-es klímacéljainkat a csúcstechnológiák nélkül nem érhetjük el. Európa háromszor nagyobb összeget fektet be az akkumulátorszektorba, mint Kína. Tavaly ez az összeg 60 milliárd euró volt, míg az ázsiai országban 17 milliárd euró" - hangsúlyozta a politikus.
Zimbabwei bánya, ahol lítiummal teli pegmatit ásványokat termelnek ki
Maros Sefcovic hozzátette, hogy az Európai Unió mindig is a szabad és a tisztességes kereskedelem mellett fog kiállni, de sokkal jobban előtérbe kerülnek majd a közeljövőben a stratégiai célok. Fel fogják mérni, hogy milyen kritikus nyersanyagok vannak jelen a kontinensen. Tudják például, hogy Európa viszonylag komoly lítiumtartalékkal rendelkezik. Jelenleg négy bányászati projektet készítenek elő és ha megkapják a kellő támogatást a lakosságtól és a tagállamoktól, akkor a kontinens 2025-ben már képes lesz a lítiumigénye 80 százalékát saját forrásokból biztosítani.
Számos ritkaföldfém-forrás kiaknázatlan, a kérdéssel Franciaország, Grönland, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svédország is foglalkozik. A termelés mellett szintén fontos az újrahasznosítás. Amennyiben minden régi mobiltelefont sikerül begyűjteni, akkor négymillió autóakkumulátorhoz elegendő kobalt lesz. Évente körülbelül 9,9 millió tonna e-hulladék keletkezik, de ennek csupán a 30 százalékát sikerül újrahasznosítani. A kritikus nyersanyagok kinyerésének aránya viszont csak 1 százalék. Ennek oka, hogy az EU még nem rendelkezik a szükséges technológiákkal és ipari eljárásokkal. Emiatt is finanszíroznak olyan kutatásokat és innovációkat, amelyek az ilyen eljárások kifejlesztését célozzák. A Horizon 2020 programban közel egymilliárd eurót költenek nyersanyag-projektekre.
"Európa kifejleszti egy versenyképes fenntarthatóság koncepcióját. Hisszük, hogy a fenntarthatóság a közeljövőben a legfontosabb értékesítési érv lesz" - szögezte le végül az európai uniós biztos.
Maros Sefcovic, az Európai Unió intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa október elején jelentette be, hogy egy új nyersanyag szövetséget hoznak létre a ritkaföldfémek, elsősorban a bárium, a bizmut, a gallium, a germánium, az indium, a kobalt, a lítium és a niobium, s más fontos nyersanyagok ellátásának hosszú távú biztosítására. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a területen ellátási problémák merüljenek fel.
"Úgy gondolom, hogy most sokkal jobban tisztában vagyunk azzal, hogy milyen kockázatokat jelent a kritikus nyersanyagoktól való függőség. Ez a kérdés ugyanis nem csupán Európa zöld ambícióival függ össze, hanem a digitális stratégiájával is. Szinte minden jövőbeli technológiához, amelyre szükség van a kontinens zöld és digitális növekedéséhez, kellenek ezek a nyersanyagok. Az elektromos autókban és az akkumulátorokban használt lítiumból például 2030-ig a jelenlegi mennyiség 18-szorosára, míg 2050-ig a 60-szorosára lesz szükség."
"Ezek az anyagok minden ágazat számára nélkülözhetetlenek. Pontosan tudjuk azt is, hogy a 2030-as és a 2050-es klímacéljainkat a csúcstechnológiák nélkül nem érhetjük el. Európa háromszor nagyobb összeget fektet be az akkumulátorszektorba, mint Kína. Tavaly ez az összeg 60 milliárd euró volt, míg az ázsiai országban 17 milliárd euró" - hangsúlyozta a politikus.
Zimbabwei bánya, ahol lítiummal teli pegmatit ásványokat termelnek ki
Maros Sefcovic hozzátette, hogy az Európai Unió mindig is a szabad és a tisztességes kereskedelem mellett fog kiállni, de sokkal jobban előtérbe kerülnek majd a közeljövőben a stratégiai célok. Fel fogják mérni, hogy milyen kritikus nyersanyagok vannak jelen a kontinensen. Tudják például, hogy Európa viszonylag komoly lítiumtartalékkal rendelkezik. Jelenleg négy bányászati projektet készítenek elő és ha megkapják a kellő támogatást a lakosságtól és a tagállamoktól, akkor a kontinens 2025-ben már képes lesz a lítiumigénye 80 százalékát saját forrásokból biztosítani.
Számos ritkaföldfém-forrás kiaknázatlan, a kérdéssel Franciaország, Grönland, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svédország is foglalkozik. A termelés mellett szintén fontos az újrahasznosítás. Amennyiben minden régi mobiltelefont sikerül begyűjteni, akkor négymillió autóakkumulátorhoz elegendő kobalt lesz. Évente körülbelül 9,9 millió tonna e-hulladék keletkezik, de ennek csupán a 30 százalékát sikerül újrahasznosítani. A kritikus nyersanyagok kinyerésének aránya viszont csak 1 százalék. Ennek oka, hogy az EU még nem rendelkezik a szükséges technológiákkal és ipari eljárásokkal. Emiatt is finanszíroznak olyan kutatásokat és innovációkat, amelyek az ilyen eljárások kifejlesztését célozzák. A Horizon 2020 programban közel egymilliárd eurót költenek nyersanyag-projektekre.
"Európa kifejleszti egy versenyképes fenntarthatóság koncepcióját. Hisszük, hogy a fenntarthatóság a közeljövőben a legfontosabb értékesítési érv lesz" - szögezte le végül az európai uniós biztos.
