Gyurkity Péter
A közösségi média ellen indít háborút Trump
A platformra erősen támaszkodó elnök nagyobb felelősségvállalásra kényszerítené az óriásokat.
Az elmúlt néhány napban mi is beszámoltunk arról, hogy érik a botrány a Twitter és az amerikai elnök között, miután előbbi az olvasók félrevezetésével vádolta meg az ország vezetőjét, amire utóbbi azzal reagált, hogy a közösségi média jól ismert szereplői tulajdonképpen cenzúrázzák az oldalaikon megjelenő véleményeket és elfojtják a szólásszabadságot. Most egy elnöki rendeletben köteleznék őket nagyobb felelősségvállalásra, visszavonva a korábban élvezett védelmet.
Az első körben hírügynökségi beszámolók bukkantak fel, miszerint a Fehér Ház már előkészítette az elnöki rendeletet, nem sokkal később azonban ennek aláírására is gyorsan sort kerítettek. Az anyagban egészen pontosan az eddig élvezett védelem visszavonásáról van szó, amely korábban felmentette a közösségi platformokat üzemeltető cégeket (vagy éppen a blogírásra vállalkozó magánszemélyeket) az ugyanazon oldalakon megjelenő kommentárokért való felelősség alól, amit persze a mindenki által jól ismert IT-óriások alaposan ki is használtak, hiszen ezzel még durvább online összeütközéseknek adhattak helyet, nagyobb kattintásszámot generálva – ebbe a versenybe pedig a hagyományos média is beszállt, hiszen egyre kedvezőtlenebb helyzetükben más alternatívát nem találtak a lépéstartásra.
Érdekesség, hogy a Section 230 néven emlegetett kitételt eddig eltérő okok miatt kritizálták, a fő vádpont sokak részéről ugyanis éppen az volt, hogy a közösségi média helyet ad a gyűlöletbeszédnek, esetenként helyi villongásokat, két, egymással szemben álló tábor fizikai összeütközését váltva ki. Trump elnök szerint viszont itt inkább a vélemények korlátozásáról, valamint az egyoldalú, a demokratákat támogató magatartásról (és stratégiáról) van szó, amire a Twitter azzal vágott vissza, hogy az elnök saját bejegyzéseiben félrevezeti a választókat. Most éppen a levélben történő szavazásról van szó, ami Trump szerint a csalás gyanúját veti fel, a hangsúly azonban jól látható módon inkább a média elleni háborún van, amelyet az elnök már választási kampánya alatt intenzíven folytatott, helyesen figyelve meg, hogy az átlagpolgár jobban gyűlöli a média képviselőit, mint a politikusokat.
A rendelet egy másik cikkelye szerint egy olyan eszközt kell biztosítani majd a felhasználók számára, amely lehetővé teszi a cenzúrázással kapcsolatos panaszok gyors benyújtását. A cenzúra, a vélemények korlátozása, a különböző tartalmak eltávolításának kérdése amúgy is éles vitát generált a tengerentúlon, ez valószínűleg Trump nélkül is hasonló magasságokba emelkedett volna, így viszont a politika is beszállt a küzdelembe, előre nem látható eredményekkel.
Az elmúlt néhány napban mi is beszámoltunk arról, hogy érik a botrány a Twitter és az amerikai elnök között, miután előbbi az olvasók félrevezetésével vádolta meg az ország vezetőjét, amire utóbbi azzal reagált, hogy a közösségi média jól ismert szereplői tulajdonképpen cenzúrázzák az oldalaikon megjelenő véleményeket és elfojtják a szólásszabadságot. Most egy elnöki rendeletben köteleznék őket nagyobb felelősségvállalásra, visszavonva a korábban élvezett védelmet.
Az első körben hírügynökségi beszámolók bukkantak fel, miszerint a Fehér Ház már előkészítette az elnöki rendeletet, nem sokkal később azonban ennek aláírására is gyorsan sort kerítettek. Az anyagban egészen pontosan az eddig élvezett védelem visszavonásáról van szó, amely korábban felmentette a közösségi platformokat üzemeltető cégeket (vagy éppen a blogírásra vállalkozó magánszemélyeket) az ugyanazon oldalakon megjelenő kommentárokért való felelősség alól, amit persze a mindenki által jól ismert IT-óriások alaposan ki is használtak, hiszen ezzel még durvább online összeütközéseknek adhattak helyet, nagyobb kattintásszámot generálva – ebbe a versenybe pedig a hagyományos média is beszállt, hiszen egyre kedvezőtlenebb helyzetükben más alternatívát nem találtak a lépéstartásra.
Érdekesség, hogy a Section 230 néven emlegetett kitételt eddig eltérő okok miatt kritizálták, a fő vádpont sokak részéről ugyanis éppen az volt, hogy a közösségi média helyet ad a gyűlöletbeszédnek, esetenként helyi villongásokat, két, egymással szemben álló tábor fizikai összeütközését váltva ki. Trump elnök szerint viszont itt inkább a vélemények korlátozásáról, valamint az egyoldalú, a demokratákat támogató magatartásról (és stratégiáról) van szó, amire a Twitter azzal vágott vissza, hogy az elnök saját bejegyzéseiben félrevezeti a választókat. Most éppen a levélben történő szavazásról van szó, ami Trump szerint a csalás gyanúját veti fel, a hangsúly azonban jól látható módon inkább a média elleni háborún van, amelyet az elnök már választási kampánya alatt intenzíven folytatott, helyesen figyelve meg, hogy az átlagpolgár jobban gyűlöli a média képviselőit, mint a politikusokat.
A rendelet egy másik cikkelye szerint egy olyan eszközt kell biztosítani majd a felhasználók számára, amely lehetővé teszi a cenzúrázással kapcsolatos panaszok gyors benyújtását. A cenzúra, a vélemények korlátozása, a különböző tartalmak eltávolításának kérdése amúgy is éles vitát generált a tengerentúlon, ez valószínűleg Trump nélkül is hasonló magasságokba emelkedett volna, így viszont a politika is beszállt a küzdelembe, előre nem látható eredményekkel.