Berta Sándor

Új rendszerrel kategorizálja a szoftver­hibákat a Microsoft

A megoldásnak köszönhetően jelentősen felgyorsulhat a hiányosságok osztályozása.

Közös blogbejegyzésében Scott Christiansen biztonsági programmenedzser és Mayana Pereira tudós jelentette be, hogy az óriáscég egy olyan belső eszközt fejlesztett ki, amely az alkalmazásokban felfedezett hibákat automatikusan különböző kategóriákba sorolja és ezáltal jelentős mértékben felgyorsítja a javítási munka koordinálását. A rendszer hamarosan a nyilvánosság számára is elérhető lesz.

Az új szoftver egy mesterséges intelligencián alapul, amelyet 47 000 fejlesztő 13 millió hibajavításával készítettek fel. A megoldás már képes arra, hogy a programhibák akár 99 százalékát a biztonsági szempontból fontos és nem fontos kategóriákba ossza be. Az eszköz 97 százalékos pontossággal tudja azt meghatározni, hogy melyik problémát kell kritikusnak minősíteni és kellően magas prioritással kezelni. Eleve már az ilyen jellegű osztályozások is rendkívül sokat tehetnek azért, hogy jelentősen hatékonyabbá tegyék a hibák kijavítását. Független vizsgálatok azt mutatták, hogy a programozás során több ezernyi forráskódban átlagosan 70 hiba lelhető fel és ráadásul egy javítás 30-szor hosszabb ideig tart, mint maga a programozás. A hibajavítás nemzetgazdasági értéke csak az Amerikai Egyesült Államokban 113 milliárd dollárt tesz ki.

A Microsoft egy ideje már használja az új fejlesztést és az jó alapokat kínál a javítási munkák hatékonyságának növelésére. A lehetőséggel hamarosan már élhetnek más vállalatok is.

A két szakember anyaga már elérhető a világhálón.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mortep #8
    De jó. A legnagyobb és a legidegesítőbb hiba melyik kategóriába tartozik és mikor javítják ki végre? Gondolok itt a ramként használt a merevlemezre, mert ha netán elköveted azt a galádságot, hogy HDD-vel próbálod hasznáni a PC-t, megőszülsz mellette.
    Utoljára szerkesztette: mortep, 2020.04.20. 11:46:20
  • Palinko #7
    Olcsó? 100 ezer $ feletti éves fizukkal?
  • esdideki #6
    A szintaktikai hibákat a világ első fordítóprogramja is kiszúrta, ugyanis ha ilyen van a forrásszövegben, azt nem lehet lefordítani. Inkább a mai integrált fejlesztői környezetek (IDE) csinálnak ilyet. Ha a "programstuktura beli hibak" alatt a logikai hibákat érted, azok ellen semmiféle programnyelv nem véd meg. A többi (talán) stimmel :)
  • kvp #5
    Ha eleve biztonsagosra tervezik, biztonsagosra irjak a prgramot akkor a lent emlitett elso ket hibakategoria nem is jon elo. Az a koder aki nem igy fejleszt csak kart okoz a cegnek. Tovabba bizonyos komplexitasi szint folott nehezen elohozhato hibakat okoz, amiket a teszteles csak kis valoszinuseggel tud megfogni. Az eredmeny tobbnyire egy ritka, de sulyos hiba lesz.

    A nem stresstelunk a hibakon hozzaallas onnan jon, hogy a kodolo olcso, ha sok a hiba felveszunk meg egy tucatot. Az eredmeny a kinai tomegtermek minosegu szoftver. Jo pelda a boeing 737-esek szoftvere. Eles tesztnel mar ketszer is elojott. Most mar viszonylag pontosan definialt a hiba es olcsobb is igy javitani mintha megelozik... azaz nem. Ettol akar csodbe is mehet a ceg.

    ps: Olyan embert felvenni aki nem is probal a leheto legjobban es legpontosabban dolgozni nagyon veszelyes a cegre. Lehet epitomernok, gepesz, szoftverfejleszto vagy csak egy sima gazszerelo...
  • gombabácsi #4
    nyilvánvaló, hogy úgy kell dolgozni, hogy az ember ne stresszeljen azon hogy bugos. a teszterek olcsók, sokkal hatékonyabb ha ők találják meg és pontosan definiálják a hibát.
    ezt nem értik sokan itthon, a sok kókler cégvezető... aztán végül több pénzbe kerül amit csinálnak, és még gagyibb is lesz XD
  • kvp #3
    Tobbfajta szamitogepes hiba letezik. Vannak a szintaktikai hibak, ezeket ma mar a forditok kiszurjak. Vannak programstuktura beli hibak, ezeket megfelelo programnyelvek hasznalataval ki lehet(ne) vedeni. Jelenleg biztonsagi szempontbol ezek jelentik a legtobb veszelyes hibat. Es a harmadik az elmeleti hiba, amikor az algoritmusok implementacioja jo, de az elmelet hibas. Ilyenek pl. a kriptografiai kodokban levo gyengesegek, a hibas matematikai kepletek, jellemzoen amikor mar maga az alapotlet hibas volt.

    Egyebkent lehet annyira defenziven programozni, hogy a masodik kategoria ne johessen elo, de a harmadik ellen jelenleg semmilyen technologia nem ved. A fo ok, amiert nem igy fejleszt senki, az az ido kerdese. A legtobb mai komplex programnal a teljesen hibatlan fejlesztes annyira lassu lenne, hogy a program elavulna mielott elkeszul. Ezert van az, hogy a programozok tobbsege csak osszedob valamit ami mukodik es majd kijavitja a hibakat amikor elojonnek. Aztan van ami soha nem jon elo, kiveve akkor amikor kritikus lenne, hogy ne legyen hiba. De addigra joreszt mar reg atadtak a programot, kifizettek a fejlesztoket es mar bottal sem uthetik a nyomukat.
  • gombabácsi #2
    a magyar fejlesztők megoldották már ezt a bug problémát: egyszerűen az a megoldás, hogy ha nem csinálsz hibát, akkor nem lesz hiba, és tesztereket se kell alkalmazni!
    XD
  • T_I #1
    A fejlesztés során az a legnehezebb lelkileg, hogy nagyon soká jön el az az időpont, amikor a hiba- és fejlesztési lista hossza elkezd csökkenni, addig csak növekszik, növekszik. Sőt az elején egy részfeladat megoldása, hiba kijavítása újabb tételekkel növeli a listát