8
-
mortep #8 De jó. A legnagyobb és a legidegesítőbb hiba melyik kategóriába tartozik és mikor javítják ki végre? Gondolok itt a ramként használt a merevlemezre, mert ha netán elköveted azt a galádságot, hogy HDD-vel próbálod hasznáni a PC-t, megőszülsz mellette.
Utoljára szerkesztette: mortep, 2020.04.20. 11:46:20 -
#7
Olcsó? 100 ezer $ feletti éves fizukkal? -
esdideki #6 A szintaktikai hibákat a világ első fordítóprogramja is kiszúrta, ugyanis ha ilyen van a forrásszövegben, azt nem lehet lefordítani. Inkább a mai integrált fejlesztői környezetek (IDE) csinálnak ilyet. Ha a "programstuktura beli hibak" alatt a logikai hibákat érted, azok ellen semmiféle programnyelv nem véd meg. A többi (talán) stimmel :) -
kvp #5 Ha eleve biztonsagosra tervezik, biztonsagosra irjak a prgramot akkor a lent emlitett elso ket hibakategoria nem is jon elo. Az a koder aki nem igy fejleszt csak kart okoz a cegnek. Tovabba bizonyos komplexitasi szint folott nehezen elohozhato hibakat okoz, amiket a teszteles csak kis valoszinuseggel tud megfogni. Az eredmeny tobbnyire egy ritka, de sulyos hiba lesz.
A nem stresstelunk a hibakon hozzaallas onnan jon, hogy a kodolo olcso, ha sok a hiba felveszunk meg egy tucatot. Az eredmeny a kinai tomegtermek minosegu szoftver. Jo pelda a boeing 737-esek szoftvere. Eles tesztnel mar ketszer is elojott. Most mar viszonylag pontosan definialt a hiba es olcsobb is igy javitani mintha megelozik... azaz nem. Ettol akar csodbe is mehet a ceg.
ps: Olyan embert felvenni aki nem is probal a leheto legjobban es legpontosabban dolgozni nagyon veszelyes a cegre. Lehet epitomernok, gepesz, szoftverfejleszto vagy csak egy sima gazszerelo... -
gombabácsi #4 nyilvánvaló, hogy úgy kell dolgozni, hogy az ember ne stresszeljen azon hogy bugos. a teszterek olcsók, sokkal hatékonyabb ha ők találják meg és pontosan definiálják a hibát.
ezt nem értik sokan itthon, a sok kókler cégvezető... aztán végül több pénzbe kerül amit csinálnak, és még gagyibb is lesz XD -
kvp #3 Tobbfajta szamitogepes hiba letezik. Vannak a szintaktikai hibak, ezeket ma mar a forditok kiszurjak. Vannak programstuktura beli hibak, ezeket megfelelo programnyelvek hasznalataval ki lehet(ne) vedeni. Jelenleg biztonsagi szempontbol ezek jelentik a legtobb veszelyes hibat. Es a harmadik az elmeleti hiba, amikor az algoritmusok implementacioja jo, de az elmelet hibas. Ilyenek pl. a kriptografiai kodokban levo gyengesegek, a hibas matematikai kepletek, jellemzoen amikor mar maga az alapotlet hibas volt.
Egyebkent lehet annyira defenziven programozni, hogy a masodik kategoria ne johessen elo, de a harmadik ellen jelenleg semmilyen technologia nem ved. A fo ok, amiert nem igy fejleszt senki, az az ido kerdese. A legtobb mai komplex programnal a teljesen hibatlan fejlesztes annyira lassu lenne, hogy a program elavulna mielott elkeszul. Ezert van az, hogy a programozok tobbsege csak osszedob valamit ami mukodik es majd kijavitja a hibakat amikor elojonnek. Aztan van ami soha nem jon elo, kiveve akkor amikor kritikus lenne, hogy ne legyen hiba. De addigra joreszt mar reg atadtak a programot, kifizettek a fejlesztoket es mar bottal sem uthetik a nyomukat. -
gombabácsi #2 a magyar fejlesztők megoldották már ezt a bug problémát: egyszerűen az a megoldás, hogy ha nem csinálsz hibát, akkor nem lesz hiba, és tesztereket se kell alkalmazni!
XD -
T_I #1 A fejlesztés során az a legnehezebb lelkileg, hogy nagyon soká jön el az az időpont, amikor a hiba- és fejlesztési lista hossza elkezd csökkenni, addig csak növekszik, növekszik. Sőt az elején egy részfeladat megoldása, hiba kijavítása újabb tételekkel növeli a listát