A virtuális valóság segíthet a jobb önérté­kelésben

Tudósok úgy vélik, hogy a test kívülről való megtekintése megváltoztatja a felhasználók önértékelését.

A Barcelonai Egyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichobiológiai Tanszéke Esemény Laboratóriumának, illetve az Idegtudományi Intézetének munkatársai a tanulmányukban azt írták, hogy az emberek alapvetően nem igazán tudják jól megbecsülni, hogy mennyire vonzók, illetve, hogy egyáltalán azok-e.

A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a felhasználók kívülállóként mennyire tudják elfogadni a saját testüket, ezért 11 férfit és 12 nőt kérték fel egy kísérletre. A résztvevőknek ki kellett tölteniük egy evészavarokkal és az alakjuk érzékelésével kapcsolatos kérdőívet. Ezután a csoport a virtuális valóság segítségével három testet készített minden résztvevő számára. Az első avatár az adott személy saját testével kapcsolatos elképzelésein alapult, a második az ideális testformán, míg a harmadik a valódi értékeken.


A virtuális valóságban mindenkinek megmutatták mind a három avatárt és az érintetteknek meg kellett próbálniuk azokat két különböző perspektívából látniuk. Az egyik volt az, ahogy naponta a testüket nézik, míg a másik az, ahogy mások érzékelik azt. Ezt követően a résztvevőknek minden virtuális testet értékelniük kell abból a szempontból, hogy mennyire tartják azt vonzónak.

Solene Neyret, a kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények azt támasztották alá, hogy a perspektíva megváltoztatása módosította a virtuális test vonzóságának megítélését. Amennyiben egy adott virtuális testet egy harmadik személy nézőpontjából szemlélték a résztvevők, akkor sokkal vonzóbbnak találták. Fontos volt az is, hogy az emberek nem igazán olyannak látták belülről a testület, mint amilyen az valójában volt.

A szakértők azt is kimutatták, hogy az önértékelési problémák a saját kinézetről korábban alkotott elképzeléseknek köszönhetők és ez gátolja meg azt, hogy a felhasználók meg tudják ítélni a valódi külsejüket. Az is kiderült, hogy a résztvevők által leírt "ideális test" gyakran hasonlóságot mutatott a mások által leírt testekkel. Ez azt támasztotta alá, hogy az ideális testforma nagymértékben függ a kulturális környezettől. A virtuális valóság segítségével ugyanakkor sikerült megmutatni az embereknek, hogy milyennek látják magukat és milyen valójában a testük. Erre már csak azért is szükség volt, mert a valóság és a saját látásmód közötti különbség felel a testtel kapcsolatos önértékelési zavarokért.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • end3 #1
    Az önértékelés maximálisan belső, ha úgy tetszik lelki tevékenység. Nagyon nincs benne a külső megjelenés. (Mivel mindannyian ismerünk kifejezetten csúnya, az ideálistól messze eső "arcokat", testeket kifejezetten magas önértékelésre utaló jelekkel és világméretű sikerekkel.)