Berta Sándor
Kiterjesztett valósággal a pókiszony ellen
Kutatók olyan digitális terápiarendszert fejlesztettek ki, amely otthoni környezetükben biztosít nagy biztonságérzetet a felhasználóknak.
A pókiszony rendkívül sok ember számára jelent kisebb vagy nagyobb problémát: sokaknak már a pókok látványára vagy közelségére hevesebben ver a szívük, reszketni kezdenek, izzadnak vagy légszomj alakul ki náluk. Gyakori, hogy az érintettek néha annyira szenvednek, hogy kezelésre van szükségük. Eddig leginkább a viselkedésterápiák váltak be, amelyek közül azok voltak a leghatékonyabbak, amikor a betegeket egy vagy több pókkal szembesítették. Sokszor előfordult viszont, hogy a páciensek elutasították az ilyenfajta orvosi segítséget.
A DigiPhobie nevű projekt keretében a Fraunhofer Társaság tudósai a Promotion Software, a Saar-vidéki Egyetem és a Saar-vidéki Egyetemi Klinika szakértőivel közösen próbálnak megoldást találni a problémára. Az új rendszer egy digitális terápia-környezetből, hordozható szenzorokból és egy kiterjesztett valóság szemüvegből áll. Dr. Frank Ihmig, a Fraunhofer Társaság szakembere hangsúlyozta, hogy minden gyakorlatot digitálisan végeznek el. A megoldandó feladatok között van például egy pók befogása egy üvegbe.
A folyamat során a betegek jellemzőit szenzorok segítségével figyelik, így megtudható, hogy mikor vannak érzelmi stresszhelyzetben és mekkora stresszhatás éri őket. Ezen információk felhasználásával edzik a gépi tanulási algoritmust, amellyel levezethetők az egyes páciensek fiziológiai félelmi reakciói és így megpróbálják a félelmeik intenzitását is meghatározni. A félelmi reakciók objektív megítélése rendkívül fontos, mert így lehet a kezeléseket az egyes betegek igényeihez igazítani. A terápiák során dinamikusan beállíthatók az egyes elemek, például a virtuális pókok méretei, a számuk és a köztük lévő távolságok, valamint a mozgásuk módja és sebessége.
Az EKG és a bőr vezetőképességének a mérésére felragasztható elektródákat, míg a légzés követésére szenzorokkal ellátott mellkasi övet alkalmaznak. A jeleket Bluetooth-kapcsolaton keresztül továbbítják a terápiamenedzselő programnak, az összes adat és a terápia lefolyása pedig adatbázisba kerül és elemzési célokra elérhetővé válik. Az elemzési eredmények jelenthetik a később kezelési koncepciók alapjait. Elképzelhető, hogy később a terápiákat kiterjesztik például a kígyóktól félő személyekre és a kutatók remélik, hogy új perspektívák nyílhatnak a különleges fóbiákban szenvedő páciensek kezelésében. A DigiPhobie projekt 2019 végéig tart.
Immenstadtban 2016 márciusa óta működik a virtuális valóság élményhely, ahol bárki szembenézhet a különböző élményekkel és a félelmeivel. A magasságtól és a repüléstől való félelem esetében nagyon jól alkalmazható a virtuális valóság, s akár a szimulációk keretében is megváltoztathatók, befolyásolhatók az emberekben lévő félelemközpontok és fóbiák. Az ilyen helyeken a felhasználóknak elegendő csak feltenniük a virtuális valóság szemüvegeket és máris láthatnak olyan filmfelvételeket vagy animált képeket, amelyek 360 fokban körülveszik őket. Az egyes akciók hatással vannak a környezetre, a hatást pedig felerősítik a felhasználók kezeiben lévő vezérlőegységek.
A pókiszony rendkívül sok ember számára jelent kisebb vagy nagyobb problémát: sokaknak már a pókok látványára vagy közelségére hevesebben ver a szívük, reszketni kezdenek, izzadnak vagy légszomj alakul ki náluk. Gyakori, hogy az érintettek néha annyira szenvednek, hogy kezelésre van szükségük. Eddig leginkább a viselkedésterápiák váltak be, amelyek közül azok voltak a leghatékonyabbak, amikor a betegeket egy vagy több pókkal szembesítették. Sokszor előfordult viszont, hogy a páciensek elutasították az ilyenfajta orvosi segítséget.
A DigiPhobie nevű projekt keretében a Fraunhofer Társaság tudósai a Promotion Software, a Saar-vidéki Egyetem és a Saar-vidéki Egyetemi Klinika szakértőivel közösen próbálnak megoldást találni a problémára. Az új rendszer egy digitális terápia-környezetből, hordozható szenzorokból és egy kiterjesztett valóság szemüvegből áll. Dr. Frank Ihmig, a Fraunhofer Társaság szakembere hangsúlyozta, hogy minden gyakorlatot digitálisan végeznek el. A megoldandó feladatok között van például egy pók befogása egy üvegbe.
A folyamat során a betegek jellemzőit szenzorok segítségével figyelik, így megtudható, hogy mikor vannak érzelmi stresszhelyzetben és mekkora stresszhatás éri őket. Ezen információk felhasználásával edzik a gépi tanulási algoritmust, amellyel levezethetők az egyes páciensek fiziológiai félelmi reakciói és így megpróbálják a félelmeik intenzitását is meghatározni. A félelmi reakciók objektív megítélése rendkívül fontos, mert így lehet a kezeléseket az egyes betegek igényeihez igazítani. A terápiák során dinamikusan beállíthatók az egyes elemek, például a virtuális pókok méretei, a számuk és a köztük lévő távolságok, valamint a mozgásuk módja és sebessége.
Az EKG és a bőr vezetőképességének a mérésére felragasztható elektródákat, míg a légzés követésére szenzorokkal ellátott mellkasi övet alkalmaznak. A jeleket Bluetooth-kapcsolaton keresztül továbbítják a terápiamenedzselő programnak, az összes adat és a terápia lefolyása pedig adatbázisba kerül és elemzési célokra elérhetővé válik. Az elemzési eredmények jelenthetik a később kezelési koncepciók alapjait. Elképzelhető, hogy később a terápiákat kiterjesztik például a kígyóktól félő személyekre és a kutatók remélik, hogy új perspektívák nyílhatnak a különleges fóbiákban szenvedő páciensek kezelésében. A DigiPhobie projekt 2019 végéig tart.
Immenstadtban 2016 márciusa óta működik a virtuális valóság élményhely, ahol bárki szembenézhet a különböző élményekkel és a félelmeivel. A magasságtól és a repüléstől való félelem esetében nagyon jól alkalmazható a virtuális valóság, s akár a szimulációk keretében is megváltoztathatók, befolyásolhatók az emberekben lévő félelemközpontok és fóbiák. Az ilyen helyeken a felhasználóknak elegendő csak feltenniük a virtuális valóság szemüvegeket és máris láthatnak olyan filmfelvételeket vagy animált képeket, amelyek 360 fokban körülveszik őket. Az egyes akciók hatással vannak a környezetre, a hatást pedig felerősítik a felhasználók kezeiben lévő vezérlőegységek.