SG.hu·
Környezetvédelmi rémálom az újra népszerű bakelitlemez
A trend komoly negatív következményekkel jár.
A bakelitlemezeket először a CD-k, majd a DVD-k, végül a digitális zenei formátumok szorították a háttérbe. De a zenei piac az elmúlt években jelentősen megváltozott és ismét előtérbe került a természetes hangzás , a bakelitlemezek hallgatása, ennek köszönhetően pedig ezek a hanghordozók a reneszánszukat élik. Bizonyos régiókban ma már több pénzt adnak ki a felhasználók bakelitlemezek, mint CD-k megvásárlására. Nagy-Britanniában az eladások több mint tíz éve folyamatosan nőnek, míg az Amerikai Egyesült Államokban annyi bakelitlemezt adnak el, mint CD-t.
A hanghordozók újból népszerűvé válása ugyanakkor nem várt következményekkel járt, amint arra Decomposed című könyvében Kyle Devine, az Oslói Egyetem Zenetudományi Intézetének kutatásvezetője rámutatott. A szakember kifejtette, hogy a zenei stream-szolgáltatások nem csökkentették a lemezkiadás szénlábnyomát, ellenkezőleg: a kétszeresére növelték azt.
Napjainkban a bakelitlemezek készítéséhez műanyag pelleteket használnak. A gyártósorok Thaiföldön vannak, a legnagyobb üzem Bangkokban működik, ahonnan hajókon juttatják el az anyagot az USA-ba. Az alkalmazott műanyag rákkeltő. Ezt támasztja alá, hogy az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) közösen már az 1970-es évek végén fellépett az egyik legnagyobb gyártó ellen, mert az mérgező anyagokat engedett a levegőbe és a szennyvíz kezelésével kapcsolatban is hiányosságok voltak. Ehhez jött még, hogy a műanyag nem bomlik le megfelelően.
Devine úgy vélte, hogy a megoldást az jelenthetné, ha a bakelitlemezeket újrahasznosított műanyagból készítenék. Az ehhez szükséges eljárások már régóta ismertek. Hollandiában számos cég dolgozik azon, hogy megvalósítsa a "zöld" hanghordozókat, de az egyelőre kérdéses, hogy a munkájuknak mikor lesz eredménye.
A bakelitlemezeket először a CD-k, majd a DVD-k, végül a digitális zenei formátumok szorították a háttérbe. De a zenei piac az elmúlt években jelentősen megváltozott és ismét előtérbe került a természetes hangzás , a bakelitlemezek hallgatása, ennek köszönhetően pedig ezek a hanghordozók a reneszánszukat élik. Bizonyos régiókban ma már több pénzt adnak ki a felhasználók bakelitlemezek, mint CD-k megvásárlására. Nagy-Britanniában az eladások több mint tíz éve folyamatosan nőnek, míg az Amerikai Egyesült Államokban annyi bakelitlemezt adnak el, mint CD-t.
A hanghordozók újból népszerűvé válása ugyanakkor nem várt következményekkel járt, amint arra Decomposed című könyvében Kyle Devine, az Oslói Egyetem Zenetudományi Intézetének kutatásvezetője rámutatott. A szakember kifejtette, hogy a zenei stream-szolgáltatások nem csökkentették a lemezkiadás szénlábnyomát, ellenkezőleg: a kétszeresére növelték azt.
Napjainkban a bakelitlemezek készítéséhez műanyag pelleteket használnak. A gyártósorok Thaiföldön vannak, a legnagyobb üzem Bangkokban működik, ahonnan hajókon juttatják el az anyagot az USA-ba. Az alkalmazott műanyag rákkeltő. Ezt támasztja alá, hogy az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) közösen már az 1970-es évek végén fellépett az egyik legnagyobb gyártó ellen, mert az mérgező anyagokat engedett a levegőbe és a szennyvíz kezelésével kapcsolatban is hiányosságok voltak. Ehhez jött még, hogy a műanyag nem bomlik le megfelelően.
Devine úgy vélte, hogy a megoldást az jelenthetné, ha a bakelitlemezeket újrahasznosított műanyagból készítenék. Az ehhez szükséges eljárások már régóta ismertek. Hollandiában számos cég dolgozik azon, hogy megvalósítsa a "zöld" hanghordozókat, de az egyelőre kérdéses, hogy a munkájuknak mikor lesz eredménye.