SG.hu·
Az MI veszélyesen destabilizálja a zenei piacot
A streamingplatformok és kiadók az MI által generált hamis zenék felismerésével és a jogdíjak érvényesítésével küzdenek.
A zeneipar számos forradalmi technológiai változáson ment keresztül, a 19. század végén feltalált fonográftól kezdve a rádión át a streamingig, vagy a már létező felvételekből kivett hangminták, azaz a sample-ek használatáig. Az iparágnak sikerült alkalmazkodnia, miközben meg tudta védeni a szerzői jogokat. De semmi nem garantálja, hogy ez így is marad. A Nemzetközi Szerzői és Zeneszerzői Szervezetek Szövetségének tanulmánya szerint az MI 2028-ra 24%-kal csökkentheti a zeneipar alkotóinak bevételeit.
Ezek a borús előrejelzések egy nem túl biztató megállapításhoz társulnak: a hangfelvételek piaca - bár a streaming térnyerése fellendítette - még mindig nem tudta kiheverni a válság éveit. 2024-ben a piac mérete mindössze 54%-a volt annak, amit 2002-ben, aranykorában képviselt. Eddig azonban az MI veszélyeinek korlátozására tett kísérletek úgy tűnik, hogy csak részlegesek és hatástalanok.
Több millióan követnek olyan zenekarokat, mint a The Velvet Sundown, amelyek dalait generatív mesterséges intelligencia hozza létre. A technológia elősegíti az identitáslopást is: Emily Portman brit énekesnő így fedezett fel Apple- és Spotify-fiókjain egy új albumot, az Orca-t, amelyet soha nem vett fel, a hamis album csak lemásolta valódi zenéjét. A példák száma végtelen, és a Deezer vezérigazgatója, Alexis Lanternier elismerte, hogy „a hetente beérkező egymillió új dalból 280 000 100%-ban generatív mesterséges intelligenciából származik”. A Deezer egyértelműen figyelmezteti a fogyasztót, hogy „nem emberi” zenével van dolga, amelyet MI generált. Ezeket a dalokat ezért eltávolítják a Deezer lejátszási listáiból és ajánlásaiból.
A Spotify, a világ első számú zenei streaming szolgáltatója a DDEX indexet használja a hamis dalok felkutatására és eltávolítására. A platform nem akar stíluscenzorként fellépni és „rendőri szerepet” betölteni, de szintén visszaszorítják a generált tartalmakat. A szerzőknek maguknak kell nyilatkozniuk arról, hogy használnak-e mesterséges intelligenciát, tudva, hogy csak a szellemi alkotások keletkeztetnek szerzői jogokat. Optimistán hangsúlyozzák, hogy a 100%-ban mesterséges intelligenciával generált, meglehetősen alacsony minőségű zenék kevesebb mint 1%-át teszik ki a lejátszásoknak.
A TikTok zenei leányvállalata, ahol bőségesen virágoznak a mesterséges intelligenciával generált zeneszámok, nem használja a DDEX-et. És bár az Amazon, a Google és az Apple csatlakozott ehhez az indexhez, a generatív mesterséges intelligenciába fektetett milliárdos beruházásaik potenciális összeférhetetlenséget okoznak zenei leányvállalataikkal. Az Amazon például saját Alexa hangszóróiba integrálta a Suno webhelyet, egy mesterséges intelligenciával működő zenei generátort, amely a Beatlestől Mariah Carey-ig bármely művészt lemásol.
A generatív mesterséges intelligencia rendszereket több millió zeneművel tanították be, anélkül, hogy ezért egy fillért is fizettek volna a szerzőknek. „Az Open IA, a Suno, az Udio és a Mistral a valaha volt legnagyobb szerzői jogi jogsértést követik el” – állítja John Phelan, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Zenei Kiadók Szövetségének ügyvezető igazgatója. Az átláthatóság hiánya annál is inkább uralkodik, hogy az üzemeltetők üzleti titok mögé bújnak, amint megkérdezik tőlük, hogy milyen repertoárokat használtak gépeik betanításához.
Az összes nagy kiadó ugyanazon az állásponton van: a szerzői jogot alkalmazni kell. Ez magában foglalja a művészek hozzájárulását, valamint pénzügyi kompenzációt műveik felhasználása esetén. Az első lépés már megtörtént: hónapokig tartó eredménytelen tárgyalások után az Universal Music és a Warner Music előrehaladott tárgyalásokat folytat a Google, az ElevenLabs, a Stability AI, a Suno, az Udio és a Klay Vision licencszerződéseinek aláírásáról.
A zeneipar számos forradalmi technológiai változáson ment keresztül, a 19. század végén feltalált fonográftól kezdve a rádión át a streamingig, vagy a már létező felvételekből kivett hangminták, azaz a sample-ek használatáig. Az iparágnak sikerült alkalmazkodnia, miközben meg tudta védeni a szerzői jogokat. De semmi nem garantálja, hogy ez így is marad. A Nemzetközi Szerzői és Zeneszerzői Szervezetek Szövetségének tanulmánya szerint az MI 2028-ra 24%-kal csökkentheti a zeneipar alkotóinak bevételeit.
Ezek a borús előrejelzések egy nem túl biztató megállapításhoz társulnak: a hangfelvételek piaca - bár a streaming térnyerése fellendítette - még mindig nem tudta kiheverni a válság éveit. 2024-ben a piac mérete mindössze 54%-a volt annak, amit 2002-ben, aranykorában képviselt. Eddig azonban az MI veszélyeinek korlátozására tett kísérletek úgy tűnik, hogy csak részlegesek és hatástalanok.
Több millióan követnek olyan zenekarokat, mint a The Velvet Sundown, amelyek dalait generatív mesterséges intelligencia hozza létre. A technológia elősegíti az identitáslopást is: Emily Portman brit énekesnő így fedezett fel Apple- és Spotify-fiókjain egy új albumot, az Orca-t, amelyet soha nem vett fel, a hamis album csak lemásolta valódi zenéjét. A példák száma végtelen, és a Deezer vezérigazgatója, Alexis Lanternier elismerte, hogy „a hetente beérkező egymillió új dalból 280 000 100%-ban generatív mesterséges intelligenciából származik”. A Deezer egyértelműen figyelmezteti a fogyasztót, hogy „nem emberi” zenével van dolga, amelyet MI generált. Ezeket a dalokat ezért eltávolítják a Deezer lejátszási listáiból és ajánlásaiból.
A Spotify, a világ első számú zenei streaming szolgáltatója a DDEX indexet használja a hamis dalok felkutatására és eltávolítására. A platform nem akar stíluscenzorként fellépni és „rendőri szerepet” betölteni, de szintén visszaszorítják a generált tartalmakat. A szerzőknek maguknak kell nyilatkozniuk arról, hogy használnak-e mesterséges intelligenciát, tudva, hogy csak a szellemi alkotások keletkeztetnek szerzői jogokat. Optimistán hangsúlyozzák, hogy a 100%-ban mesterséges intelligenciával generált, meglehetősen alacsony minőségű zenék kevesebb mint 1%-át teszik ki a lejátszásoknak.
A TikTok zenei leányvállalata, ahol bőségesen virágoznak a mesterséges intelligenciával generált zeneszámok, nem használja a DDEX-et. És bár az Amazon, a Google és az Apple csatlakozott ehhez az indexhez, a generatív mesterséges intelligenciába fektetett milliárdos beruházásaik potenciális összeférhetetlenséget okoznak zenei leányvállalataikkal. Az Amazon például saját Alexa hangszóróiba integrálta a Suno webhelyet, egy mesterséges intelligenciával működő zenei generátort, amely a Beatlestől Mariah Carey-ig bármely művészt lemásol.
A generatív mesterséges intelligencia rendszereket több millió zeneművel tanították be, anélkül, hogy ezért egy fillért is fizettek volna a szerzőknek. „Az Open IA, a Suno, az Udio és a Mistral a valaha volt legnagyobb szerzői jogi jogsértést követik el” – állítja John Phelan, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Zenei Kiadók Szövetségének ügyvezető igazgatója. Az átláthatóság hiánya annál is inkább uralkodik, hogy az üzemeltetők üzleti titok mögé bújnak, amint megkérdezik tőlük, hogy milyen repertoárokat használtak gépeik betanításához.
Az összes nagy kiadó ugyanazon az állásponton van: a szerzői jogot alkalmazni kell. Ez magában foglalja a művészek hozzájárulását, valamint pénzügyi kompenzációt műveik felhasználása esetén. Az első lépés már megtörtént: hónapokig tartó eredménytelen tárgyalások után az Universal Music és a Warner Music előrehaladott tárgyalásokat folytat a Google, az ElevenLabs, a Stability AI, a Suno, az Udio és a Klay Vision licencszerződéseinek aláírásáról.