Gyurkity Péter
Saját rendszerébe veti hitét a Huawei
Ez globális szintén is egyre több készüléken elérhető, a cél a teljes ökoszisztéma kiépítése.
A Huawei elleni szankciók bevezetése óta meglehetősen izgalmas kérdés, hogy a gyártó miként próbálja megkerülni a komoly korlátozásokat, itt ugyanis az alternatívák között egy harmadik mobilos platform kiépítése is felmerült. A nyár folyamán még arról írtunk, hogy a kínai cég mégsem fejleszt saját operációs rendszert, ezt akkor több forrás szimpla blöffként értékelte, amely végül nem hatotta meg az amerikai illetékeseket, a jelek szerint azonban megtalálták az ideálisnak vélt ellenlépést. Ennek részleteiről számoltunk most be, hogy tisztábban lássunk a kérdésben.
A napokban amerikai lapok egyértelművé tették, hogy a Huawei Mate 30 Pro esetében már nem volt szükség tengerentúli alkatrészekre (és ezzel az ottani beszállítókra), a gyártó tehát a hardveres téren már megtalálta a megoldást. Ami a szoftveres kínálatot illeti, itt az évek óta meglévő, lassan és fokozatosan kiterjesztett Huawei Mobile Services további bővítése mellett döntöttek, ami viszont nyilván keményebb dió, hiszen itt felhasználók százmillióit kellene meggyőzni arról, hogy van értelme sutba dobni (esetleg párhuzamosan használni) a Google ökoszisztémáját, amely manapság már 1 milliárd tag felett jár. Jellemző, hogy a platform maga szintén elérhető a Play Store kínálatában, enélkül nyilván nem sikerült volna a lassú terjeszkedés, bár a 2010-es indulás után az első években jól látható módon Kínára koncentráltak.
A HMS persze nem jelenti az Android leváltását, hiszen az új okostelefonok, így például a Mate 30-széria, valamint a következő nagy dobásként beharangozott P40, továbbra is a Google operációs rendszerére épülnek, ehhez pedig az EMUI kezelőfelület társul (ahogy eddig is), a Play Store helyett azonban már a HMS megtalálható a készülékeken, hiszen a szankciók miatt a szoftverboltot itt nem alkalmazhatták. A konkrét eredmény tehát a Google ökoszisztémájának és az online bolt kínálatának kiváltása, illetve részbeni helyettesítése, arról ugyanis egyelőre nem is álmodhatnak, hogy ugyanazon széles tárházat teszik majd elérhetővé. A hosszú távú cél azonban ez lehet, így nem lenne meglepő, ha a jelenleg (igazából már 2017 óta) zajló globális nyitás részeként a szankciók feloldását követően is megmaradnának a saját platform mellett.
Ezzel gyakorlatilag ismét megjelenhet egy harmadik szereplő, amely valós alternatívaként szállhat versenybe a Google és az Apple mellett, azok ellenében. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen itt annak idején a Nokia és a Microsoft is kudarcot vallott, a Huawei viszont ma már mintegy 1 millió fejlesztőre és Kínán kívül is nagyjából 100 millió meglévő készülékre építhet, ami mindenképpen komoly lehetőséget kínál az addig többnyire Androidra fejlesztő külsős appkészítők számára. A teljes tábor körülbelül 570 millió felhasználóra rúg, legalábbis ők havonta legalább egyszer használják a platformot. Érdemes tehát gyorsan végigfutni a főbb részleteken, hogy jobban megismerjük a rendszert.
A főbb alkalmazások listáját természetesen az AppGallery vezeti, hiszen itt elérhetők a további szoftverek. Ez először 2018 elején bukkant fel előre telepítve egy készüléken, akkor a P20-széria tagjai támogatták ezt a lehetőséget, mindenféle felhasználói beavatkozás nélkül. Kínán kívül mintegy 11 ezer app elérhető a kínálatban, ezek között már magyar fejlesztések is megtalálhatók, itt pedig igyekeznek mindig az adott régióban relevánsnak tűnő appokat ajánlani, korhatárok alapján szűrve. Idén egészül ki a rendszer a Quick Apps funkcióval, amelynek révén a támogatott alkalmazásokat már a felhőből futtathatjuk, telepítés nélkül.
A beépített böngésző felhasználóinak száma viszonylag alacsony, ez alig haladja meg az 1 millió főt, de jól látszik a törekvés, hogy ezen javítsanak. Itt optimalizált hírcsatornával, valamint a releváns szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférés számít új lépésnek, a gyártó szerint itt havonta megduplázódik a felhasználók száma. A felhőszolgáltatás az eszközök közötti szinkronizációt, biztonsági mentést, illetve 5 GB-ig ingyenes tárhelyet kínál, ez utóbbi azonban több száz GB-ra bővíthető, természetesen a megfelelő díj megfizetésével. A tábor ezen app esetében 140 millió főre rúg, ez azonban csak tavaly megnégyszereződött.
A Témák segítségével háttérképeket és színbeállításokat szerezhetünk be (ingyen vagy pénzbefizetéssel), az egyelőre néhány európai országban elérhető streamingszolgáltatás pedig videós és zenei tartalmak streamelését és letöltését teszi lehetővé, olyan partnerekkel, mint a Sony, a Disney, a Sohu, valamint a Youku, környékünkön jelenleg Spanyolországban és Olaszországban, az elkövetkező hetekben-hónapokban azonban várható a további bővítés. Az olvasási funkció támogatásáról is gondoskodnak, nagyjából 1 millió különböző publikációval, ez azonban egyelőre csak Kínában van jelen, de van digitális asszisztens is, amely viszont csak januártól bukkan fel Európában, az új típusokon már előre telepítve, amúgy a szoftverboltból. Példaként említik itt a hírek válogatását, a fontos személyes eseményekre való figyelmeztetéseket, tőzsdei információk megjelenítését, valamint számos további, többnyire szokásos opció elérhetőségét.
Fontos megemlíteni továbbá a Huawei Pay szoftvert is, amely nyilván a mobilos fizetéseket hivatott megkönnyíteni, a nagy riválisok (Google, Apple, Samsung, stb.) példájára, viszont egyelőre csak Kína, Hongkong, valamint Oroszország területén, egy tucat készüléken, ennél is kevesebb bank bevonásával. Ez később nyilván változni fog, hiszen itt kínálkozik nagy lehetőség a profit növelésére. Addig azonban a tábort kell tovább bővíteni, ezt a külső fejlesztők számára igyekeznek megkönnyíteni, az androidos appok viszonylag gyors és egyszerű átültetésének lehetőségével. Meglátjuk, mire lesz ez elég jövőre, illetve a következő évtizedben.
A Huawei elleni szankciók bevezetése óta meglehetősen izgalmas kérdés, hogy a gyártó miként próbálja megkerülni a komoly korlátozásokat, itt ugyanis az alternatívák között egy harmadik mobilos platform kiépítése is felmerült. A nyár folyamán még arról írtunk, hogy a kínai cég mégsem fejleszt saját operációs rendszert, ezt akkor több forrás szimpla blöffként értékelte, amely végül nem hatotta meg az amerikai illetékeseket, a jelek szerint azonban megtalálták az ideálisnak vélt ellenlépést. Ennek részleteiről számoltunk most be, hogy tisztábban lássunk a kérdésben.
A napokban amerikai lapok egyértelművé tették, hogy a Huawei Mate 30 Pro esetében már nem volt szükség tengerentúli alkatrészekre (és ezzel az ottani beszállítókra), a gyártó tehát a hardveres téren már megtalálta a megoldást. Ami a szoftveres kínálatot illeti, itt az évek óta meglévő, lassan és fokozatosan kiterjesztett Huawei Mobile Services további bővítése mellett döntöttek, ami viszont nyilván keményebb dió, hiszen itt felhasználók százmillióit kellene meggyőzni arról, hogy van értelme sutba dobni (esetleg párhuzamosan használni) a Google ökoszisztémáját, amely manapság már 1 milliárd tag felett jár. Jellemző, hogy a platform maga szintén elérhető a Play Store kínálatában, enélkül nyilván nem sikerült volna a lassú terjeszkedés, bár a 2010-es indulás után az első években jól látható módon Kínára koncentráltak.
A HMS persze nem jelenti az Android leváltását, hiszen az új okostelefonok, így például a Mate 30-széria, valamint a következő nagy dobásként beharangozott P40, továbbra is a Google operációs rendszerére épülnek, ehhez pedig az EMUI kezelőfelület társul (ahogy eddig is), a Play Store helyett azonban már a HMS megtalálható a készülékeken, hiszen a szankciók miatt a szoftverboltot itt nem alkalmazhatták. A konkrét eredmény tehát a Google ökoszisztémájának és az online bolt kínálatának kiváltása, illetve részbeni helyettesítése, arról ugyanis egyelőre nem is álmodhatnak, hogy ugyanazon széles tárházat teszik majd elérhetővé. A hosszú távú cél azonban ez lehet, így nem lenne meglepő, ha a jelenleg (igazából már 2017 óta) zajló globális nyitás részeként a szankciók feloldását követően is megmaradnának a saját platform mellett.
Ezzel gyakorlatilag ismét megjelenhet egy harmadik szereplő, amely valós alternatívaként szállhat versenybe a Google és az Apple mellett, azok ellenében. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen itt annak idején a Nokia és a Microsoft is kudarcot vallott, a Huawei viszont ma már mintegy 1 millió fejlesztőre és Kínán kívül is nagyjából 100 millió meglévő készülékre építhet, ami mindenképpen komoly lehetőséget kínál az addig többnyire Androidra fejlesztő külsős appkészítők számára. A teljes tábor körülbelül 570 millió felhasználóra rúg, legalábbis ők havonta legalább egyszer használják a platformot. Érdemes tehát gyorsan végigfutni a főbb részleteken, hogy jobban megismerjük a rendszert.
A főbb alkalmazások listáját természetesen az AppGallery vezeti, hiszen itt elérhetők a további szoftverek. Ez először 2018 elején bukkant fel előre telepítve egy készüléken, akkor a P20-széria tagjai támogatták ezt a lehetőséget, mindenféle felhasználói beavatkozás nélkül. Kínán kívül mintegy 11 ezer app elérhető a kínálatban, ezek között már magyar fejlesztések is megtalálhatók, itt pedig igyekeznek mindig az adott régióban relevánsnak tűnő appokat ajánlani, korhatárok alapján szűrve. Idén egészül ki a rendszer a Quick Apps funkcióval, amelynek révén a támogatott alkalmazásokat már a felhőből futtathatjuk, telepítés nélkül.
A beépített böngésző felhasználóinak száma viszonylag alacsony, ez alig haladja meg az 1 millió főt, de jól látszik a törekvés, hogy ezen javítsanak. Itt optimalizált hírcsatornával, valamint a releváns szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférés számít új lépésnek, a gyártó szerint itt havonta megduplázódik a felhasználók száma. A felhőszolgáltatás az eszközök közötti szinkronizációt, biztonsági mentést, illetve 5 GB-ig ingyenes tárhelyet kínál, ez utóbbi azonban több száz GB-ra bővíthető, természetesen a megfelelő díj megfizetésével. A tábor ezen app esetében 140 millió főre rúg, ez azonban csak tavaly megnégyszereződött.
A Témák segítségével háttérképeket és színbeállításokat szerezhetünk be (ingyen vagy pénzbefizetéssel), az egyelőre néhány európai országban elérhető streamingszolgáltatás pedig videós és zenei tartalmak streamelését és letöltését teszi lehetővé, olyan partnerekkel, mint a Sony, a Disney, a Sohu, valamint a Youku, környékünkön jelenleg Spanyolországban és Olaszországban, az elkövetkező hetekben-hónapokban azonban várható a további bővítés. Az olvasási funkció támogatásáról is gondoskodnak, nagyjából 1 millió különböző publikációval, ez azonban egyelőre csak Kínában van jelen, de van digitális asszisztens is, amely viszont csak januártól bukkan fel Európában, az új típusokon már előre telepítve, amúgy a szoftverboltból. Példaként említik itt a hírek válogatását, a fontos személyes eseményekre való figyelmeztetéseket, tőzsdei információk megjelenítését, valamint számos további, többnyire szokásos opció elérhetőségét.
Fontos megemlíteni továbbá a Huawei Pay szoftvert is, amely nyilván a mobilos fizetéseket hivatott megkönnyíteni, a nagy riválisok (Google, Apple, Samsung, stb.) példájára, viszont egyelőre csak Kína, Hongkong, valamint Oroszország területén, egy tucat készüléken, ennél is kevesebb bank bevonásával. Ez később nyilván változni fog, hiszen itt kínálkozik nagy lehetőség a profit növelésére. Addig azonban a tábort kell tovább bővíteni, ezt a külső fejlesztők számára igyekeznek megkönnyíteni, az androidos appok viszonylag gyors és egyszerű átültetésének lehetőségével. Meglátjuk, mire lesz ez elég jövőre, illetve a következő évtizedben.