Berta Sándor

Új technológiai alapot hozott létre az EU

A szervezet így akarja felvenni a küzdelmet az amerikai és a kínai startupokkal.

A Sifted magazin cikke alapján az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Alapok (EIF) közösen teremtették meg azt az új technológiai alapot, amelynek segítségével 2020-ban kereken 100 millió eurót akarnak befektetni a kontinensen működő technológiai vállalkozásokba. A beruházásokat két területre összpontosítják: a blokklánc technológiára és a mesterséges intelligenciára. Az Európai Unió tervei szerint további 300-400 millió eurót szereznének hozzá magánbefektetőktől. A végső cél 2 milliárd euró összegyűjtése és invesztálása, azért, hogy az EU megpróbáljon felzárkózni a technológiai beruházások területén az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögé.

Az Atomico által nemrég kiadott State of European Tech jelentés szerint eddig a kontinensen 34 milliárd eurót fektettek be tech-cégekbe és ez minden korábbinál nagyobb összeg. Ugyanakkor Kínában több mint kétszer, míg az USA-ban háromszor ekkora pénzt invesztáltak a vállalatokba. A különbségek különösen a mesterséges intelligencia területén nagyok: a területen végrehajtott összes befektetés kétharmada folyt be az egyesült államokbeli, míg 21 százaléka a kínai társaságokba. Az európai mesterséges intelligencia cégek ezzel szemben csak a teljes összeg kevesebb, mint 10 százalékát kapták meg.

Az Ernst & Young 2019-es európai startup-barométere szerint tavaly a beruházók 21,3 milliárd eurót invesztáltak a kontinens vállalkozásaiba. Ez rekordösszeg, amely 11 százalékkal volt nagyobb a 2017-esnél. Európa startup-fővárosa London, az ottani vállalatok 5 milliárd euróhoz jutottak a befektetőktől, ez 3 százalékos növekedés volt a 2017-es összeghez képest. A második helyet Berlin, míg a harmadikat Párizs szerezte meg. A kontinensen nőtt az unikornis, vagyis az egymilliárd dollárnál többet érő startupok száma. Októberben pedig a McKinsey Globális Intézet (MGI) a legújabb kiadványában azt írta, hogy a kontinens könnyen elveszítheti a fontos technológiák kifejlesztésének területén a Kínához és az Amerikai Egyesült Államokhoz való felzárkózás esélyét. Ennek oka, hogy Európában túl kevés a technológiai befektetés, a világszerte technológiai kutatásokra kiadott összegek csupán nyolc százaléka származott a kontinensről.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #2
    Az MI teruleten meg alapkutatasnal jarunk. Amit MI-nek hivnak az meg nem igazan az, viszont legalabb van ipari felhasznalasa. Cserebe mar nem igazan van rajta mit kutatni. Az alapkutatasokbol meg csak akkor lehet termek, ha van hozza eleg eros es nagy vallalat ami felhasznalja. Ilyen az EU-ban mar nincs.

    A blokklancon meg nem sok kutatni valo van. Az alairaslanc technologiaja kesz van es hasznaljuk, meg a magyar e szemelyis digitalis alairas is mukodik. Az elosztott fokonyv rendszer tul sebezheto, mig a digitalis penzekhez hasznalt proof of work csak a rendszer mesterseges lelassitasara valo, amit pont erdemes kiszurni ha szeleskorben szeretnenk hasznalni. Igazabol az elosztott fokonyv amin lehet csiszolni, de akkor is bizalmi alapu, ami egy valodi a bankrendszerben nem igazan jarhato ut, foleg ha meg kornanyzati felugyeletet is szeretnenek gyakorolni folotte.

    Szoval penzkoltesre jo, bevetel es iparfejlesztes nem lesz belole.
  • Sydra #1
    Az elvtársak nem nagyon akarják megérteni, hogy a gazdaság nem így működik.

    "A beruházásokat két területre összpontosítják: a blokklánc technológiára és a mesterséges intelligenciára."
    Ez meg külön vicc. Ezeken lehet a legtöbb pénzt eltapsolni látszatberuházásokra.