Hazánkon kívül még hét európai uniós tagállam adós a feladat elvégzésével.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke július közepén közölte, hogy a klímavédelem mellett a mesterséges intelligencia irányelv megalkotását és elfogadását tekinti a második legnagyobb feladatának. A politikus a hivatalában eltöltött első 100 napja során akarja kidolgozni azt a törvénytervezetet, amely úgy teremtené meg a technológia alkalmazásának jogi alapjait, hogy kiemelten figyelembe veszi a folyamat emberi és az etikai hatásait.

Az EUobserver magazin arról számolt be, hogy diplomáciai körökből származó értesülések szerint több európai uniós tagországban is csúszik a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia kidolgozása. Horvátország, Ciprus, Szlovénia, Spanyolország és Magyarország az év közepe helyett csak az év végére készítheti el az anyagokat, Hollandia szeptemberre vagy októberre, Ausztria őszre, míg Írország az esztendő utolsó negyedévére. Olaszország, Lengyelország, Bulgária, Görögország és Málta esetében pedig semmilyen időpont sem ismert.

A csúszások hátterében a különböző ágazatok képviselőivel folytatott belső és külső konzultációk állnak. Az utóbbiak lefolytatására mindenképpen szükség van, ugyanis a mesterséges intelligencia számos területet érint, így több ágazat képviselőivel is egyeztetni kell. Áprilisban kiderült, hogy Belgiumnak, Dániának, az Egyesült Királyságnak, Finnországnak, Franciaországnak, Litvániának, Németországnak és Svédországnak már van mesterséges intelligencia stratégiája, más tagállamok pedig elindították a folyamatot.