Berta Sándor
Mesterséges intelligenciával elemzik a genti szárnyas oltárt
A kutatók részben a mű készítését fejtenék meg, részben a restaurátoroknak segítenének.
Az University College London, a Duke Egyetem és a Brit Nemzeti Galéria munkatársai megvizsgálták a genti Szent Bávó Katedrálisban található szárnyas oltárt, amely becsukva és széttárva is külön jeleneteket ábrázol. A nem mindennapi alkotást Hubert és Jan van Eyck készítették a 15. században. A művet Hubert kezdte el készíteni, majd halála után a testvére fejezte be.
Az oltár különlegessége, hogy a kitárható szárnyainak mind a két oldalán találhatók festmények, amelyekről a kutatók nagy felbontású digitális röntgenképeket készítettek, majd azokat a mesterséges intelligencián alapuló algoritmus segítségével elemezték ki. A szakemberek azt remélték, hogy az innovatív eljárással olyan értékes információkhoz juthatnak, amelyek hasznosak lehetnek az alkotás megismerése szempontjából és a restaurátorok számára.
Hélene Dubois, a Brit Királyi Kulturális Örökség Intézet (KIK-IRPA) restaurációs csapatának vezetője nagy reményeket fűzött az új eljáráshoz. Mint hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia és a röntgenképek egyaránt értékes eszközök, ha arról van szó, hogy az adott műnél használt anyagokat kell azonosítani és az alkalmazott festési technikát megfejteni. Az eljárás ráadásul segít annak megállapításában is, hogy mennyire stabil az oltár alapjául szolgáló anyag, jelen esetben a fa, s az egyes színrétegek miként épülnek egymásra. A különleges elemzésnek köszönhetően mind az eredeti munkák, mind a későbbi javítások láthatóvá válnak, s megismerhetők a két testvér technikái.
A tudósok az Artificial Intelligence for Art Investigation: Meeting the Challenge of Separating X-ray Images of the Ghent Altarpiece című anyagukban összesítették az eddigi tapasztalataikat. A kutatást az EPSRC és a Simons Alapítvány finanszírozza.
Az University College London, a Duke Egyetem és a Brit Nemzeti Galéria munkatársai megvizsgálták a genti Szent Bávó Katedrálisban található szárnyas oltárt, amely becsukva és széttárva is külön jeleneteket ábrázol. A nem mindennapi alkotást Hubert és Jan van Eyck készítették a 15. században. A művet Hubert kezdte el készíteni, majd halála után a testvére fejezte be.
Az oltár különlegessége, hogy a kitárható szárnyainak mind a két oldalán találhatók festmények, amelyekről a kutatók nagy felbontású digitális röntgenképeket készítettek, majd azokat a mesterséges intelligencián alapuló algoritmus segítségével elemezték ki. A szakemberek azt remélték, hogy az innovatív eljárással olyan értékes információkhoz juthatnak, amelyek hasznosak lehetnek az alkotás megismerése szempontjából és a restaurátorok számára.
Hélene Dubois, a Brit Királyi Kulturális Örökség Intézet (KIK-IRPA) restaurációs csapatának vezetője nagy reményeket fűzött az új eljáráshoz. Mint hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia és a röntgenképek egyaránt értékes eszközök, ha arról van szó, hogy az adott műnél használt anyagokat kell azonosítani és az alkalmazott festési technikát megfejteni. Az eljárás ráadásul segít annak megállapításában is, hogy mennyire stabil az oltár alapjául szolgáló anyag, jelen esetben a fa, s az egyes színrétegek miként épülnek egymásra. A különleges elemzésnek köszönhetően mind az eredeti munkák, mind a későbbi javítások láthatóvá válnak, s megismerhetők a két testvér technikái.
A tudósok az Artificial Intelligence for Art Investigation: Meeting the Challenge of Separating X-ray Images of the Ghent Altarpiece című anyagukban összesítették az eddigi tapasztalataikat. A kutatást az EPSRC és a Simons Alapítvány finanszírozza.