Világszerte soktízmillió ember próbálja megismerni DNS-teszt segítségével a múltját és a jövőjét, azonban sokszor nem a remélt eredményt kapják. A terület jogilag szürke zónának minősül.

Vannak, akik arra kíváncsiak, hogy milyen betegségek voltak jellemzőek a szüleikre vagy a nagyszüleikre, mások azt szeretnék megtudni, milyen hajlamosító tényezők vannak bennük, azaz mi várhat rájuk a jövőben. Ugyanakkor gyakori, hogy az otthonról elvégzett közvetlen internetes felhasználói géntesztek teljesen más eredményeket hoznak. Nem ritka eset, hogy az édesapa valójában nem is apa, esetleg egy kórház elcserélés miatt egyik szülő sem az, vagy vannak, aki így tudják meg, hogy őket voltaképpen örökbe fogadták. Az eredményre a teszteket kérők egy része egyáltalán nincs felkészülve.

Géntesztlehetőségeket kínál az Ancestry, a MyHeritage és a 23andMe. E vállalkozások rendelkeznek a világ legnagyobb DNS-adatbázisával és a tevékenységük rendkívül nyereséges. 2017-ben a globális piacot 685 millió dollárosra becsülte a BIS Research piackutató intézet, de az előrejelzése alapján 2028-ban már 6,4 milliárd dolláros lesz a terület. Ez 23 százalékos éves növekedést jelent. A globális piacon jelenleg mintegy 20 nagy cég osztozik, de a felhasználók 300 kisebb vállalat összesen 400 online géntesztje közül tudnak válogatni.

A szolgáltatók általában két ígéretet tesznek. Az egyik a származáselemzés, amelynek során igyekeznek megállapítani, hogy honnan származik az illető és a világ melyik részén élnek lehetséges rokonai, míg a másik a konkrét rokoni szálak feltérképezése. Az előbbi általában a következőképpen néz ki: 62 százalék Skandinávia, 21 százalék Olaszország vagy Görögország, 11 százalék Kenya, 6 százalék Délkelet-Ázsia.

Egy egyszerű teszt az Ancestry kínálatában 89 euró, a MyHeritage-nél 59 euróba kerül. Egy mindenre kiterjedő tesztért ezzel szemben több mint 1000 eurót is elkérhetnek. Az eredményhez a vállalatok elküldenek egy kémcsövet, amelybe a felhasználó elhelyezi a nyálmintáját, majd visszaküldi az üvegcsét. Az eredményt általában néhány hét múlva e-mailben kézbesítik. A szabályozás országonként eltérő, aminek elsősorban adatvédelmi okai vannak. Az Amerikai Egyesült Államokban 26 millióan végeztettek eddig génteszteket. Az MIT kutatói úgy becsülik, hogy ez a szám a következő két évben a kétszeresére fog nőni. Nem véletlen, hogy a tengerentúlon van bejegyezve a legtöbb ilyen tesztet kínáló társaság. A piac a leggyorsabban a Közel-Keleten és Afrikában nő.

Ortrud Steinlein, a Müncheni Egyetem Humángenetikai Intézetének vezetője nagyon szkeptikus, szerinte ezek tesztek gyakorlatilag teljes átverést jelentenek. A mintákat kielemző vállalkozások még azt sem hajlandók elárulni, hogy milyen módon jutnak az eredményekhez, így ezek tudományos módon nem is tekinthetők megalapozottaknak. Uwe Kornak professzor, a berlini Charité Egyetemi Klinika Humángenetikai szakorvosa ezt azzal egészítette ki, hogy előfordult, hogy ugyanannak a személynek a mintájából teljesen különböző dolgokat állapítottak meg a cégek.

A géntesztekkel foglalkozó 23andMe 2008 óta működik és az általa kínált online géntesztek ára eleinte 999 dollár volt, de utána 399 dollárra csökkent. A céget Sergey Brin Google-társalapító felesége, Anne Wojcicki biotechnológiai szakértő és Linda Avey alapították. Brin már 2008 szeptemberében bejelentette, hogy a szervezetében egy olyan gén található, amelyet a Parkinson-kórral hoznak összefüggésbe a kutatók. A génnek köszönhetően Brin esetében 20-80 százalékkal nagyobb annak az esélye, hogy Parkinson-kóros lesz, mint egy átlagembernél. A menedzser édesanyja, Eugenia is hordozza a gént és ő Parkinson-kórban szenved.