Berta Sándor
Szembetegségeket szimulálnak számítógépen
A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai lemodellezték a különböző szembetegségeket. A megoldás segítségével az emberek jobban megérthetik, hogy milyen problémákat hoz magával például a szürke hályog.
A Bécsi Műszaki Egyetem projektjében a virtuális világ szemüveg azt mutatja meg, hogy milyen az, ha valaki a környezetét szürke hályogon keresztül látja. Így például kideríthető, hogy hogyan lehet a lámpákat az emberek igényeihez igazítani, hogy azok ne vakítsák el a felhasználókat, miként tervezhető meg egy épületben a világítás, illetve hogyan helyezhetők el jobban a vészkijáratokhoz utat mutató jelzések. A szürke hályog az egyik leggyakoribb szembetegség, amelynél jelentős mértékben csökkenhet a látásélesség, romlik a kontraszt érzékelése, nő a szem fényérzékenysége, zavarok keletkeznek a színérzékelésben, előfordulhat kettős látás és romlik a térlátás.
Katharina Krösl, a Bécsi Műszaki Egyetem Vizuális Számítástechnikai és Humánközpontú Technológia Intézetében működő számítógépes grafikai csoport munkatársa kifejtette, hogy az egészséges emberek számára nehéz elképzelni milyen lehet valakinek a szürke hályoggal való élet. Az optimális eredmények eléréséhez a virtuális valóság szemüvegeket szemmozgás-követő rendszerrel látták el, amelyek a látásirány minden egyes változását regisztrálják. Michael Wimmer professzor, az egyetem számítógépes grafikai renderelő és modellező csoportjának vezetője hozzátette, hogy a készülékek által mutatott kép valós időben úgy igazítható, hogy minél jobban megfeleljen a szürke hályogtól szenvedő személyek látási élményeinek. A kép könnyen elmosódottá tehető, megváltoztatható a kontraszt és a színmegjelenítés.
A kép szándékosan életlen, ilyen lenne a látásunk szürkehályoggal
Katharina Krösl rámutatott, hogy a jól látók számára megfelelő világítás a szürke hályogtól szenvedő személyeknek kényelmetlen vagy zavaró lehet és lehetetlenné teheti bizonyos objektumok felismerését. A kutatók Dr. Sonja Karst szemésszel közösen többek között azt vizsgálták, hogy mekkora az a maximális távolság, ameddig egy szürke hályogtól szenvedő ember még felismeri a különböző táblákat, illetve hogyan hatnak rá az eltérő fényviszonyok egy lemodellezett konyhában.
Krösl kiemelte, hogy korábban alig voltak ilyen jellegű tanulmányok, mert nagyon nehéz elegendő szürke hályogtól szenvedő felhasználót toborozni a kísérletekhez. A virtuális valóság szemüvegek viszont nagyon sokat segíthetnek. A jövőben további változtatásokat terveznek, együtt akarnak működni azokkal, akiknek korábban szürke hályogjuk volt, de időközben megműtötték őket.
A Deepmind szakértői tavaly kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia rendszert, amely képessé vált a szembetegségek diagnosztizálására, a tünetek azonosítására a retináról készített nagy felbontású 3D-felvételek segítségével.
A Bécsi Műszaki Egyetem projektjében a virtuális világ szemüveg azt mutatja meg, hogy milyen az, ha valaki a környezetét szürke hályogon keresztül látja. Így például kideríthető, hogy hogyan lehet a lámpákat az emberek igényeihez igazítani, hogy azok ne vakítsák el a felhasználókat, miként tervezhető meg egy épületben a világítás, illetve hogyan helyezhetők el jobban a vészkijáratokhoz utat mutató jelzések. A szürke hályog az egyik leggyakoribb szembetegség, amelynél jelentős mértékben csökkenhet a látásélesség, romlik a kontraszt érzékelése, nő a szem fényérzékenysége, zavarok keletkeznek a színérzékelésben, előfordulhat kettős látás és romlik a térlátás.
Katharina Krösl, a Bécsi Műszaki Egyetem Vizuális Számítástechnikai és Humánközpontú Technológia Intézetében működő számítógépes grafikai csoport munkatársa kifejtette, hogy az egészséges emberek számára nehéz elképzelni milyen lehet valakinek a szürke hályoggal való élet. Az optimális eredmények eléréséhez a virtuális valóság szemüvegeket szemmozgás-követő rendszerrel látták el, amelyek a látásirány minden egyes változását regisztrálják. Michael Wimmer professzor, az egyetem számítógépes grafikai renderelő és modellező csoportjának vezetője hozzátette, hogy a készülékek által mutatott kép valós időben úgy igazítható, hogy minél jobban megfeleljen a szürke hályogtól szenvedő személyek látási élményeinek. A kép könnyen elmosódottá tehető, megváltoztatható a kontraszt és a színmegjelenítés.
A kép szándékosan életlen, ilyen lenne a látásunk szürkehályoggal
Katharina Krösl rámutatott, hogy a jól látók számára megfelelő világítás a szürke hályogtól szenvedő személyeknek kényelmetlen vagy zavaró lehet és lehetetlenné teheti bizonyos objektumok felismerését. A kutatók Dr. Sonja Karst szemésszel közösen többek között azt vizsgálták, hogy mekkora az a maximális távolság, ameddig egy szürke hályogtól szenvedő ember még felismeri a különböző táblákat, illetve hogyan hatnak rá az eltérő fényviszonyok egy lemodellezett konyhában.
Krösl kiemelte, hogy korábban alig voltak ilyen jellegű tanulmányok, mert nagyon nehéz elegendő szürke hályogtól szenvedő felhasználót toborozni a kísérletekhez. A virtuális valóság szemüvegek viszont nagyon sokat segíthetnek. A jövőben további változtatásokat terveznek, együtt akarnak működni azokkal, akiknek korábban szürke hályogjuk volt, de időközben megműtötték őket.
A Deepmind szakértői tavaly kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia rendszert, amely képessé vált a szembetegségek diagnosztizálására, a tünetek azonosítására a retináról készített nagy felbontású 3D-felvételek segítségével.