Berta Sándor
Nem fejlesztenek halálos robotfegyvereket a techóriások
Egyre nagyobb a tiltakozás az autonóm fegyverrendszerek fejlesztése és alkalmazása ellen.
A stockholmi International Joint Conference on Artificial Intelligence (IJCAI) keretében számos nagy technológiai vállalat és üzletember jelentette be, hogy nem akarnak halálos autonóm fegyvereket fejleszteni. Köztük volt Elon Musk, a DeepMind és annak három társalapítója, Shane Legg, Mustafa Suleyman és Demis Hassabis; Jaan Tallinn, a Skype alapítója; s számos neves mesterséges intelligencia kutató, így Stuart Russell, Max Tegmark, Yoshua Bengio és Jürgen Schmidhuber. A szakemberek, menedzserek és a társaságok egyöntetűen azt az álláspontot képviselték, hogy emberéletről soha ne döntsön egy gép.
A stockholmi nyilatkozat alapján az emberek megölésének idejéről maguk döntő harci robotokkal két alapvető probléma van. Az egyik az a morális tényező, hogy egy ember életéről mindig egy másiknak kellene döntenie, míg a másik egy pragmatikus probléma: az ilyen jellegű fegyverek egész régiókat, sőt, akár az egész világot is destabilizálhatják.
Max Tegmark, az MIT professzora úgy nyilatkozott, hogy az emberek megöléséről önállóan döntő fegyverek ugyanolyan gusztustalanok és destabilizáló hatásúak, mint a biológiai fegyverek és azokhoz hasonló módon is kellene kezelni azokat. Az ilyen rendszereket be kellene tiltaniuk az országoknak. A Google június elején döntött úgy, hogy kivonul a Pentagonnal közös projektekből. Musk és számos más tudós már korábban is követelte a katonai robotok fejlesztésének befagyasztását, illetve az autonóm fegyverrendszerekkel való esetleges visszaélések veszélyeire figyelmeztetett.
A stockholmi International Joint Conference on Artificial Intelligence (IJCAI) keretében számos nagy technológiai vállalat és üzletember jelentette be, hogy nem akarnak halálos autonóm fegyvereket fejleszteni. Köztük volt Elon Musk, a DeepMind és annak három társalapítója, Shane Legg, Mustafa Suleyman és Demis Hassabis; Jaan Tallinn, a Skype alapítója; s számos neves mesterséges intelligencia kutató, így Stuart Russell, Max Tegmark, Yoshua Bengio és Jürgen Schmidhuber. A szakemberek, menedzserek és a társaságok egyöntetűen azt az álláspontot képviselték, hogy emberéletről soha ne döntsön egy gép.
A stockholmi nyilatkozat alapján az emberek megölésének idejéről maguk döntő harci robotokkal két alapvető probléma van. Az egyik az a morális tényező, hogy egy ember életéről mindig egy másiknak kellene döntenie, míg a másik egy pragmatikus probléma: az ilyen jellegű fegyverek egész régiókat, sőt, akár az egész világot is destabilizálhatják.
Max Tegmark, az MIT professzora úgy nyilatkozott, hogy az emberek megöléséről önállóan döntő fegyverek ugyanolyan gusztustalanok és destabilizáló hatásúak, mint a biológiai fegyverek és azokhoz hasonló módon is kellene kezelni azokat. Az ilyen rendszereket be kellene tiltaniuk az országoknak. A Google június elején döntött úgy, hogy kivonul a Pentagonnal közös projektekből. Musk és számos más tudós már korábban is követelte a katonai robotok fejlesztésének befagyasztását, illetve az autonóm fegyverrendszerekkel való esetleges visszaélések veszélyeire figyelmeztetett.