Berta Sándor
Még parányibb megoldások jöhetnek az egészségügyben
Az eddig testen kívül viselt szerkezetek belülre kerülnek, míg a már most apró eszközök okosabbá válnak. A szabványosítás biztonsági problémákat hozott magával.
Az elmúlt években komoly fejlődés volt tapasztalható az egészségügyben, legyen szó az érzéseket is lehetővé tévő kézprotézisekről vagy a külső vázakról, amelyek rendkívül nagy erőt biztosítanak a viselőiknek. Az ilyen megoldások és technológiák fejlesztésében a AT&S is komoly szerepet vállal. A vállalat többek között az okostelefon- és az autógyártók beszállítója, emellett pedig egyre inkább jelen van az egészségügyben is.
"Korábban a hallókészülékek vagy a pacemakerek konfigurálásához egyedi eszközökre volt szükség, amelyek általában saját rádiós rendszerekkel kommunikáltak. Ma viszont, miután kialakult egy bizonyos szabványosítás, az került előtérbe, hogy a mobiltelefon is hozzáférhet bizonyos funkciókhoz. Mindegyik ügyfélszegmensünkben nagyon magasak a minőségkövetelmények, de az egészségügyben ezek még egy szinttel feljebb vannak, hiszen itt végső soron életfontosságú funkciókról van szó. Például a szívritmus-szabályozók esetében pontosan elő van írva, hogy milyen teszteket milyen gyakran és milyen statisztikai pontossággal kell elvégezni. A pacemakerek áramköreire vonatkozó kiindulási ellenőrzések például tízszeres tesztelési erőfeszítéseket követelnek meg és a legszigorúbb minőségkövetelmények vonatkoznak rájuk" - jelentette ki Walter Moser, az AT&S ipari és egészségügyi részlegének értékesítési vezetője.
A felhasznált anyagokkal kapcsolatban egyébként nincsenek különleges előírások és az áramkörök eleve védettek is egy külön ház által, így csak nagyon ritkán kerülnek közvetlenül kapcsolatba a szervezettel. Kiemelten fontos viszont az, hogy az eszközök rendkívül megbízhatóan működjenek. Moser elismerte, hogy dolgoznak olyan anyagokon, amelyek akár a testen belül közvetlenül is felhasználhatók. Az intenzív kutatásokat két irányba folytatják. Egyrészt rezisztens anyagokat keresnek, amelyek nem reagálnak a különböző hatásokra, másrészt olyan anyagokat is, amelyek feloldódhatnak a szervezetben.
Általában két év, amíg egy termék piacra kerülhet, a szívritmus-szabályozók esetében ez az időtartam viszont 5 esztendő. Ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy az illetékes amerikai hatóság, az FDA engedélyezési eljárása akár egy évig is elhúzódhat. Ezek a hosszadalmas és egyben költséges folyamatok arra kényszerítik a gyártókat, hogy inkább a kiforrott rendszerekre építsenek, mint komoly kockázatokat vállaljanak.
A fejlesztők azért sincsenek könnyű helyzetben, mert rendkívül lényeges szempont nem csupán a megbízható működés, hanem a biztonság is. Moser rámutatott, hogy elvileg minden adatkapcsolat feltörhető és minél inkább szabványosított valami, annál több feltörési kísérletre lehet számítani. Bármennyire is felelősségteljesen kezelik a gyártók a kérdést, még több figyelmet és pénzt kellene a biztonságra fordítaniuk. A szabványosítás ugyanakkor nem csupán hátrányos, hanem előnyös is, hiszen például megnövelheti a hordozható egészségügyi eszközök élettartamát. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy pacemakert 3 vagy 6 évente kell cserélni és ez még akkor is komoly különbség, ha alapvetően egy kisebb beavatkozásról van szó.
A vezető szerint a jövőben még kisebb és okosabb lesz az egészségügyi technika, és a miniatürizálási folyamat egyáltalán nem ért véget. Azokat az eszközöket, amelyeket eddig csak körülményesen lehetett a testen hordani, a jövőben akár be is lehet majd építeni a szervezetbe, mert kisebbek és energiahatékonyabbak lesznek. A fejlesztők ezen a területen még közel sem érték el a lehetőségek határait. Lehetővé válhat például egy kompakt 24 órás EKG a szívbetegeknek.
A miniatürizálás azonban nem csupán kisebb készülékeket eredményezhet. A hallókészülékek például már most olyan kicsik, hogy a méretük nem csökkenthető tovább. Éppen ezért itt más változások várhatók, a megoldások okosabbá válhatnak. A 10 vagy 15 évvel ezelőtti termékek még nem voltak túlzottan intelligensek, míg ma már számos funkciójuk van. Az Amerikai Egyesült Államokban éppen ezért cserélte le számos gyártó üzleti modelljét és immár egy rendszeres díjért cserébe az ügyfél mindig a legújabb modellt kapja meg kiegészítő funkciókkal.
Az elmúlt években komoly fejlődés volt tapasztalható az egészségügyben, legyen szó az érzéseket is lehetővé tévő kézprotézisekről vagy a külső vázakról, amelyek rendkívül nagy erőt biztosítanak a viselőiknek. Az ilyen megoldások és technológiák fejlesztésében a AT&S is komoly szerepet vállal. A vállalat többek között az okostelefon- és az autógyártók beszállítója, emellett pedig egyre inkább jelen van az egészségügyben is.
"Korábban a hallókészülékek vagy a pacemakerek konfigurálásához egyedi eszközökre volt szükség, amelyek általában saját rádiós rendszerekkel kommunikáltak. Ma viszont, miután kialakult egy bizonyos szabványosítás, az került előtérbe, hogy a mobiltelefon is hozzáférhet bizonyos funkciókhoz. Mindegyik ügyfélszegmensünkben nagyon magasak a minőségkövetelmények, de az egészségügyben ezek még egy szinttel feljebb vannak, hiszen itt végső soron életfontosságú funkciókról van szó. Például a szívritmus-szabályozók esetében pontosan elő van írva, hogy milyen teszteket milyen gyakran és milyen statisztikai pontossággal kell elvégezni. A pacemakerek áramköreire vonatkozó kiindulási ellenőrzések például tízszeres tesztelési erőfeszítéseket követelnek meg és a legszigorúbb minőségkövetelmények vonatkoznak rájuk" - jelentette ki Walter Moser, az AT&S ipari és egészségügyi részlegének értékesítési vezetője.
A felhasznált anyagokkal kapcsolatban egyébként nincsenek különleges előírások és az áramkörök eleve védettek is egy külön ház által, így csak nagyon ritkán kerülnek közvetlenül kapcsolatba a szervezettel. Kiemelten fontos viszont az, hogy az eszközök rendkívül megbízhatóan működjenek. Moser elismerte, hogy dolgoznak olyan anyagokon, amelyek akár a testen belül közvetlenül is felhasználhatók. Az intenzív kutatásokat két irányba folytatják. Egyrészt rezisztens anyagokat keresnek, amelyek nem reagálnak a különböző hatásokra, másrészt olyan anyagokat is, amelyek feloldódhatnak a szervezetben.
Általában két év, amíg egy termék piacra kerülhet, a szívritmus-szabályozók esetében ez az időtartam viszont 5 esztendő. Ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy az illetékes amerikai hatóság, az FDA engedélyezési eljárása akár egy évig is elhúzódhat. Ezek a hosszadalmas és egyben költséges folyamatok arra kényszerítik a gyártókat, hogy inkább a kiforrott rendszerekre építsenek, mint komoly kockázatokat vállaljanak.
A fejlesztők azért sincsenek könnyű helyzetben, mert rendkívül lényeges szempont nem csupán a megbízható működés, hanem a biztonság is. Moser rámutatott, hogy elvileg minden adatkapcsolat feltörhető és minél inkább szabványosított valami, annál több feltörési kísérletre lehet számítani. Bármennyire is felelősségteljesen kezelik a gyártók a kérdést, még több figyelmet és pénzt kellene a biztonságra fordítaniuk. A szabványosítás ugyanakkor nem csupán hátrányos, hanem előnyös is, hiszen például megnövelheti a hordozható egészségügyi eszközök élettartamát. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy pacemakert 3 vagy 6 évente kell cserélni és ez még akkor is komoly különbség, ha alapvetően egy kisebb beavatkozásról van szó.
A vezető szerint a jövőben még kisebb és okosabb lesz az egészségügyi technika, és a miniatürizálási folyamat egyáltalán nem ért véget. Azokat az eszközöket, amelyeket eddig csak körülményesen lehetett a testen hordani, a jövőben akár be is lehet majd építeni a szervezetbe, mert kisebbek és energiahatékonyabbak lesznek. A fejlesztők ezen a területen még közel sem érték el a lehetőségek határait. Lehetővé válhat például egy kompakt 24 órás EKG a szívbetegeknek.
A miniatürizálás azonban nem csupán kisebb készülékeket eredményezhet. A hallókészülékek például már most olyan kicsik, hogy a méretük nem csökkenthető tovább. Éppen ezért itt más változások várhatók, a megoldások okosabbá válhatnak. A 10 vagy 15 évvel ezelőtti termékek még nem voltak túlzottan intelligensek, míg ma már számos funkciójuk van. Az Amerikai Egyesült Államokban éppen ezért cserélte le számos gyártó üzleti modelljét és immár egy rendszeres díjért cserébe az ügyfél mindig a legújabb modellt kapja meg kiegészítő funkciókkal.