Berta Sándor
Odense, az egészségügyi mintaváros
A dán városban a legkorszerűbb megoldásokkal igyekeznek segíteni a betegeknek.
Odense a skandináv ország harmadik legnagyobb városa, 180 000 lakosa van és következetesen az egészségügy digitalizálására törekszik. A települést a szociálpolitikai hagyományok, az úttörő szellem és a technológiában való teljes bizalom egyvelege jellemzik. A város iparát korábban a Maersk hajózási társasághoz tartozó lindói üzem határozta meg, minden a hajógyártásról szólt. Közel 30 évvel ezelőtt azonban a cég akkori vezetője Arnold Maersk a robotika felé fordult.
Mindez pedig egy olyan lépésnek bizonyult, amely évtizedekre meghatározta a település arculatát, hiszen Odense napjainkban a skandináv robotkutatás egyik fellegvára. Anker Boye polgármesternek nem véletlenül az az elképzelése, hogy az otthonuk a világ e-egészségügyi fővárosa lehet és olyan finanszírozható megoldásokat kínálhat a beteg embereknek, amelyek segítségével teljes életet élhetnek. Ilyen személy Sine Jörgensen is, aki a családjával együtt három havonta felkeresi a helyi laboratóriumot, ahol megtekintheti a legújabb technológiai vívmányokat és digitális eszközöket, amelyeket Morten Hoff, a városi jólét-technológiai és digitalizálási központ vezetője és kollégái alkották meg.
Az 51 éves gazdálkodó Sine Höjgaard Jörgensen kerekesszékbe kényszerült, mivel három éve szenved amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenved. A világ bármely más országában már rég egy otthonban lenne, de Dániában ez másképp van. Jörgensen és más betegek is otthon próbálhatják ki a legújabb fejlesztéseket. A nő egy olyan laptopot kapott, amelyet a szemeivel vezérelhet. A gazdálkodó Hoff csapatának köszönhetően ismét teljes életet élhet, amit a szemvezérlésű laptop mellett egy úgynevezett karemelő teszi lehetővé. Ez felerősíti a nő erejét és biztosítja, hogy amíg a legkisebb erővel is rendelkezik, önállóan képes legyen felemelni a különböző tárgyakat.
Jörgensen egyike annak a 15 kísérleti személynek, akiket Hoff és csapata gondoz. A szakemberek ma már teljesen eltérően gondolkodnak: korábban olyan megoldásokat kínáltak a betegeknek, amelyeket ők hasznosnak ítéltek, de most már olyan rendszerek megalkotásán dolgoznak, amelyek a betegek számára fontosak lehetnek és megfelelnek az ő igényeiknek. Ez nagy különbség, egyúttal pedig lehetővé teszi komoly összegek megtakarítását. Kiderült például, hogy sok idős és beteg számára a takarításban vagy a főzésben segítők nem csak tevékenységük miatt fontosak, hanem mert ők az egyetlenek, akikkel beszélgetni tudnak. Hoff szerint ugyanakkor sokkal jobb, ha ezeket az embereket inkább fitté teszik és felszerelik a szükséges technikákkal, amelyeket jól tudnak kezelni, mert ez olcsóbb megoldás. Ezzel az érintetteknek visszatér az életkedvük, újra tudnak ismerkedni és beszélgetni másokkal.
Az innovatív megoldások új munkahelyeket is teremthetnek. Az új helyi egyetemi klinika építését megelőzően létrehoztak egy laboratóriumot, ahol felépítették a kórház virtuális modelljét, így minden tervezett rendszer tesztelhető és előzetesen kiderülhet, hogy működne-e a gyakorlatban vagy sem. Katrine Vedel, a laboratórium egyik munkatársa rendszeresen fogadja az orvosokat, a nővéreket és a betegeket, s miután az érintettek mindent kipróbáltak, kikéri a véleményüket. Az egyik ötlet például a falakra elhelyezett kijelzőké, amelyek összeköthetők lesznek az okostelefonokkal és a táblagépekkel. A képernyőket a tervek szerint közvetlenül a falakba fogják integrálni.
A dán állam öt szuperkórházat akar építeni, a legnagyobbat Odensében. A létesítmény 2022-re készül el. A klinikákat 5,5 milliárd euróért építik és szerelik fel. A kiadások körülbelül 20 százalékát fordítják majd az egészségügyi IT-re. A cél a drága kórházi ágyak 20 százalékkal való csökkentése. Ezt részben úgy érnék el, hogy a személyzet a betegek egyik felét távgyógyászat keretében kezelné, míg a másik felét legfeljebb 3 napig látná el a kórházban.
Odense a skandináv ország harmadik legnagyobb városa, 180 000 lakosa van és következetesen az egészségügy digitalizálására törekszik. A települést a szociálpolitikai hagyományok, az úttörő szellem és a technológiában való teljes bizalom egyvelege jellemzik. A város iparát korábban a Maersk hajózási társasághoz tartozó lindói üzem határozta meg, minden a hajógyártásról szólt. Közel 30 évvel ezelőtt azonban a cég akkori vezetője Arnold Maersk a robotika felé fordult.
Mindez pedig egy olyan lépésnek bizonyult, amely évtizedekre meghatározta a település arculatát, hiszen Odense napjainkban a skandináv robotkutatás egyik fellegvára. Anker Boye polgármesternek nem véletlenül az az elképzelése, hogy az otthonuk a világ e-egészségügyi fővárosa lehet és olyan finanszírozható megoldásokat kínálhat a beteg embereknek, amelyek segítségével teljes életet élhetnek. Ilyen személy Sine Jörgensen is, aki a családjával együtt három havonta felkeresi a helyi laboratóriumot, ahol megtekintheti a legújabb technológiai vívmányokat és digitális eszközöket, amelyeket Morten Hoff, a városi jólét-technológiai és digitalizálási központ vezetője és kollégái alkották meg.
Az 51 éves gazdálkodó Sine Höjgaard Jörgensen kerekesszékbe kényszerült, mivel három éve szenved amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenved. A világ bármely más országában már rég egy otthonban lenne, de Dániában ez másképp van. Jörgensen és más betegek is otthon próbálhatják ki a legújabb fejlesztéseket. A nő egy olyan laptopot kapott, amelyet a szemeivel vezérelhet. A gazdálkodó Hoff csapatának köszönhetően ismét teljes életet élhet, amit a szemvezérlésű laptop mellett egy úgynevezett karemelő teszi lehetővé. Ez felerősíti a nő erejét és biztosítja, hogy amíg a legkisebb erővel is rendelkezik, önállóan képes legyen felemelni a különböző tárgyakat.
Jörgensen egyike annak a 15 kísérleti személynek, akiket Hoff és csapata gondoz. A szakemberek ma már teljesen eltérően gondolkodnak: korábban olyan megoldásokat kínáltak a betegeknek, amelyeket ők hasznosnak ítéltek, de most már olyan rendszerek megalkotásán dolgoznak, amelyek a betegek számára fontosak lehetnek és megfelelnek az ő igényeiknek. Ez nagy különbség, egyúttal pedig lehetővé teszi komoly összegek megtakarítását. Kiderült például, hogy sok idős és beteg számára a takarításban vagy a főzésben segítők nem csak tevékenységük miatt fontosak, hanem mert ők az egyetlenek, akikkel beszélgetni tudnak. Hoff szerint ugyanakkor sokkal jobb, ha ezeket az embereket inkább fitté teszik és felszerelik a szükséges technikákkal, amelyeket jól tudnak kezelni, mert ez olcsóbb megoldás. Ezzel az érintetteknek visszatér az életkedvük, újra tudnak ismerkedni és beszélgetni másokkal.
Az innovatív megoldások új munkahelyeket is teremthetnek. Az új helyi egyetemi klinika építését megelőzően létrehoztak egy laboratóriumot, ahol felépítették a kórház virtuális modelljét, így minden tervezett rendszer tesztelhető és előzetesen kiderülhet, hogy működne-e a gyakorlatban vagy sem. Katrine Vedel, a laboratórium egyik munkatársa rendszeresen fogadja az orvosokat, a nővéreket és a betegeket, s miután az érintettek mindent kipróbáltak, kikéri a véleményüket. Az egyik ötlet például a falakra elhelyezett kijelzőké, amelyek összeköthetők lesznek az okostelefonokkal és a táblagépekkel. A képernyőket a tervek szerint közvetlenül a falakba fogják integrálni.
A dán állam öt szuperkórházat akar építeni, a legnagyobbat Odensében. A létesítmény 2022-re készül el. A klinikákat 5,5 milliárd euróért építik és szerelik fel. A kiadások körülbelül 20 százalékát fordítják majd az egészségügyi IT-re. A cél a drága kórházi ágyak 20 százalékkal való csökkentése. Ezt részben úgy érnék el, hogy a személyzet a betegek egyik felét távgyógyászat keretében kezelné, míg a másik felét legfeljebb 3 napig látná el a kórházban.