Az Európai Unió megreformálná a fogyasztóvédelmet és ennek során egy vitatott módszert is bevetne.

Az EU fogyasztóvédelemmel kapcsolatos reformjának keretében az állami fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőséget kapnának a csalást elkövető online áruházak bezárására. Mindez hatékony és jó megoldásnak tűnhet, hiszen megelőzheti a további károkozást, azonban komoly visszaélésekre adhatna okot. A Bleeping Computer rámutatott, hogy egy európai uniós rendeletről van szó, amely minden tagállamra vonatkozik és nem kell a helyi jogba átültetni. Célja az, hogy a hivataloknak lehetőséget adjanak arra, hogy fellépjenek a csalásokat elkövető oldalak ellen, amelyek például hamisított termékeket értékesítenek. Ehhez a fogyasztóvédők hozzáférést kapnának a honlapok tulajdonosainak személyes adataihoz is, ráadásul még arra is jogosultak lennének, hogy lefoglalják az érintett doménneveket.

Az Európai Parlament így akár a bírói engedély nélkül megvalósított honlap- blokkolás előtt is egyengetheti az utat, az állami fogyasztóvédelmi hivataloknak így ugyanis nem kellene várniuk az engedélyekre, hanem önállóan cselekedhetnének. A jogosítványok "nem meghatározott harmadik félre" vonatkoznának. A módosítások alapján az internetszolgáltatók kötelesek lennének egy külön infrastruktúrát létrehozni azért, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok utasításait bármikor végre tudják hajtani, de a tervezett rendszer elvileg lehetővé tenné a más célokra való felhasználást, például a cenzúrát.

A bírói engedély hiányában viszont nem lehetne kizárni a visszaéléseket. Előfordulhatna például, hogy a szerzői jogtulajdonosak azzal érvelnek, hogy egy nekik nem tetsző portál megkárosítja a fogyasztókat, hogy így eszközöljék ki a betiltást, amelynek megvalósítására eddig nem volt lehetőségük akkor, ha például szerzői jogsértésekre hivatkoztak. Az új előírásokról az Európai Tanácsnak, az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő testületnek kell döntenie és ha ez megtörténik, akkor két év múlva léphet hatályba.