Berta Sándor
Észtország az első digitális állam
A világon a legtöbb ország csodálja és követendő példának tartja a balti államot.
Számos ország állítja azt, hogy az e-kormányzásra épít, de ezt valójában ezt csak az észtek valósították meg teljes egészében. Az 1,3 millió lakosú balti állam évek óta következetesen foglalkozik a digitalizálással, mi is már több cikkben méltattuk erőfeszítéseiket, emiatt állandóan érdeklődő delegációk érkeznek Tallinnba. (A látogatások másik, aktuális oka pedig az, hogy Észtország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.) Robert Krimmer professzor Tallinnban tanít és az e-kormányzat a szakterülete. Ő úgy vélte, hogy a közigazgatást tekintve Észtország globális úttörő, a digitális koncepciókat teljes mértékben megvalósítják. Azonban fontos tudni, hogy sok dolgot meg lehet ugyan tanulni az észtektől, de nem lehet egyszerűen mindent lemásolni. Sok dolog azért működik, mert az ország kicsi és minden szereplő ismeri egymást.
Az ország 1991 óta független. 1996-ban elindították a Tiigrihüpe nevű programot, amelynek keretében nyilvános internetállomásokat alakítottak ki és minden iskolát csatlakoztattak a világhálóhoz. A Skype mellett számos IT-cég települt a balti államba. Az észt fővárosban már a hidegháború alatt kibernetikai intézet működött, ennek alapjain jött létre később a Cybernetica nevű vállalat, amely 2001-ben felépítette azt a decentralizált rendszert, amely a különböző adatbázisok között információcserét szabályozta. 2005-ben került sor az első online választásokra, az online banki szolgáltatások elterjedtek és az egész országban optikai hálózat van kiépítve. Néhány külföldi már viccesen Laptopiának hívja az országot.
A rendszer legfontosabb eleme az elektronikus azonosítókártya és annak egyéni azonosítószáma. Ennek megszerzése semmit sem jelent, szükség van ugyanis egy azonosítókódra is. A digitális azonosítókártya mindenre jó, egyszerre személyi igazolvány, jogosítvány, társadalombiztosítási kártya, könyvtári igazolvány és a szupermarketek hűségpont-kártyája. A www.eesti.ee oldalra minden állampolgár beléphet és a digitális aláírásával láthat el különböző dokumentumokat, továbbá elkészítheti az adóbevallását. Az egész folyamat 3 percig tart, mert minden előre ki van töltve.
Egy cég bejegyzése 18 percig tart. Most már több száz szolgáltatás érhető el, 2005 óta pedig online lehet szavazni is. Jelenleg csak három dolgot nem lehet az interneten keresztül intézni: házasságkötés, válás és ingatlanvásárlás. A kormány számításai alapján a rendszerrel töb mint 800 évnyi munkaidőt lehet így megtakarítani csak a közigazgatásban. A digitalizálás nem csupán kisebb korrupciót eredményezett, hanem ezzel párhuzamosan nagyobb átláthatóságot is. Az állampolgárok azt is láthatják, hogy melyik állami hivatal fért hozzá az adataikhoz és a profiljukhoz. Amennyi egy orvos, aki kezeli az illetőt, túl kíváncsi, akkor megbüntetik. Tavaly az adatvédelmi hivatal hét esetben élt retorziókkal a nem megfelelő adatkezelések miatt.
Észtországban az oktatási intézmények 85 százaléka csatlakozott eddig a helyi e-iskola programhoz. A szülők online lekérdezhetik a házi feladatokat és betekinthetnek a gyermekeik jegyeibe. A programozás kötelező tantárgy és 2020-ra minden oktatási anyag teljesen digitális lesz. Az aktuális Pisa-tanulmányban - a természettudományok területén - Észtország az első helyet szerezte meg Európában, míg a világon a harmadik helyet, kizárólag Szingapúr és Japán előzte meg.
Ain Aaviksoom, az észt szociális minisztériumban az e-egészségügyért felel. A meglévő adatokat az eddiginél hatékonyabb megelőzésre és a személyre szabott egészségügyi ajánlatok elkészítésére akarják felhasználni. A szakember rajongással beszélt az elektronikus receptekről és feltette a kérdést, vajon nem lenne-e nagyszerű, ha minden európai uniós állampolgár bárhol megkaphatná a gyógyszereit. Amennyiben több európai uniós tagország gyűjtene egészségügyi adatokat állampolgárairól, akkor azokat a tudósok - anonimizálva - kiértékelhetnék. Úgy véli, Európának össze kellene fognia, hogy megfelelő alternatívát tudjon kínálni Kínával és az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
Idén március óta az észt utak tesztpályákká váltak, már most önállóan közlekedő minibuszok róják a kilométereket. Jövő januárban megnyílik az észt adatkövetség Luxemburgban, ott fogják tárolni a balti állam összes adatát. Észtország virtuális állampolgárság programot is hirdetett, amelynek lényege, hogy az úgynevezett digitális nomádok, akik éppen onnan dolgoznak, ahol tartózkodnak, minden szolgáltatást használhatnak. Ezáltal még vonzóbbá vált az ország a külföldi befektetők és munkavállalók számára. Ugyanakkor a balti államban sem minden tökéletes. Jó példa erre, hogy nemrég kiderült: egy hiba miatt PIN-kód nélkül is használható több százezer észt elektronikus azonosítókártya.
Számos ország állítja azt, hogy az e-kormányzásra épít, de ezt valójában ezt csak az észtek valósították meg teljes egészében. Az 1,3 millió lakosú balti állam évek óta következetesen foglalkozik a digitalizálással, mi is már több cikkben méltattuk erőfeszítéseiket, emiatt állandóan érdeklődő delegációk érkeznek Tallinnba. (A látogatások másik, aktuális oka pedig az, hogy Észtország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.) Robert Krimmer professzor Tallinnban tanít és az e-kormányzat a szakterülete. Ő úgy vélte, hogy a közigazgatást tekintve Észtország globális úttörő, a digitális koncepciókat teljes mértékben megvalósítják. Azonban fontos tudni, hogy sok dolgot meg lehet ugyan tanulni az észtektől, de nem lehet egyszerűen mindent lemásolni. Sok dolog azért működik, mert az ország kicsi és minden szereplő ismeri egymást.
Az ország 1991 óta független. 1996-ban elindították a Tiigrihüpe nevű programot, amelynek keretében nyilvános internetállomásokat alakítottak ki és minden iskolát csatlakoztattak a világhálóhoz. A Skype mellett számos IT-cég települt a balti államba. Az észt fővárosban már a hidegháború alatt kibernetikai intézet működött, ennek alapjain jött létre később a Cybernetica nevű vállalat, amely 2001-ben felépítette azt a decentralizált rendszert, amely a különböző adatbázisok között információcserét szabályozta. 2005-ben került sor az első online választásokra, az online banki szolgáltatások elterjedtek és az egész országban optikai hálózat van kiépítve. Néhány külföldi már viccesen Laptopiának hívja az országot.
A rendszer legfontosabb eleme az elektronikus azonosítókártya és annak egyéni azonosítószáma. Ennek megszerzése semmit sem jelent, szükség van ugyanis egy azonosítókódra is. A digitális azonosítókártya mindenre jó, egyszerre személyi igazolvány, jogosítvány, társadalombiztosítási kártya, könyvtári igazolvány és a szupermarketek hűségpont-kártyája. A www.eesti.ee oldalra minden állampolgár beléphet és a digitális aláírásával láthat el különböző dokumentumokat, továbbá elkészítheti az adóbevallását. Az egész folyamat 3 percig tart, mert minden előre ki van töltve.
Egy cég bejegyzése 18 percig tart. Most már több száz szolgáltatás érhető el, 2005 óta pedig online lehet szavazni is. Jelenleg csak három dolgot nem lehet az interneten keresztül intézni: házasságkötés, válás és ingatlanvásárlás. A kormány számításai alapján a rendszerrel töb mint 800 évnyi munkaidőt lehet így megtakarítani csak a közigazgatásban. A digitalizálás nem csupán kisebb korrupciót eredményezett, hanem ezzel párhuzamosan nagyobb átláthatóságot is. Az állampolgárok azt is láthatják, hogy melyik állami hivatal fért hozzá az adataikhoz és a profiljukhoz. Amennyi egy orvos, aki kezeli az illetőt, túl kíváncsi, akkor megbüntetik. Tavaly az adatvédelmi hivatal hét esetben élt retorziókkal a nem megfelelő adatkezelések miatt.
Észtországban az oktatási intézmények 85 százaléka csatlakozott eddig a helyi e-iskola programhoz. A szülők online lekérdezhetik a házi feladatokat és betekinthetnek a gyermekeik jegyeibe. A programozás kötelező tantárgy és 2020-ra minden oktatási anyag teljesen digitális lesz. Az aktuális Pisa-tanulmányban - a természettudományok területén - Észtország az első helyet szerezte meg Európában, míg a világon a harmadik helyet, kizárólag Szingapúr és Japán előzte meg.
Ain Aaviksoom, az észt szociális minisztériumban az e-egészségügyért felel. A meglévő adatokat az eddiginél hatékonyabb megelőzésre és a személyre szabott egészségügyi ajánlatok elkészítésére akarják felhasználni. A szakember rajongással beszélt az elektronikus receptekről és feltette a kérdést, vajon nem lenne-e nagyszerű, ha minden európai uniós állampolgár bárhol megkaphatná a gyógyszereit. Amennyiben több európai uniós tagország gyűjtene egészségügyi adatokat állampolgárairól, akkor azokat a tudósok - anonimizálva - kiértékelhetnék. Úgy véli, Európának össze kellene fognia, hogy megfelelő alternatívát tudjon kínálni Kínával és az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
Idén március óta az észt utak tesztpályákká váltak, már most önállóan közlekedő minibuszok róják a kilométereket. Jövő januárban megnyílik az észt adatkövetség Luxemburgban, ott fogják tárolni a balti állam összes adatát. Észtország virtuális állampolgárság programot is hirdetett, amelynek lényege, hogy az úgynevezett digitális nomádok, akik éppen onnan dolgoznak, ahol tartózkodnak, minden szolgáltatást használhatnak. Ezáltal még vonzóbbá vált az ország a külföldi befektetők és munkavállalók számára. Ugyanakkor a balti államban sem minden tökéletes. Jó példa erre, hogy nemrég kiderült: egy hiba miatt PIN-kód nélkül is használható több százezer észt elektronikus azonosítókártya.