Berta Sándor
Kérdéses a podcastok jövője
Az Apple nem igazán foglalkozik a formátummal, mert számukra nem jelent közvetlen hasznot.
2005-ben a New Oxford American szótár az év szavának nyilvánította a podcast szót, amely: "Egy rádióadás vagy ahhoz hasonló műsor digitális felvétele, amely letölthető hordozható audió lejátszóra az internetről". A podcast, a broadcasting (műsorszórás) és az iPod lejátszó szavakból olvadt össze, az elnevezés Ben Hammersley újságíró nevéhez kötődik. A hangfelvételek azután terjedtek el igazán, hogy az Apple 2005-ben integrálta azokat az iTunes rendszerébe.
Az ilyen felvételek ma is rendkívül népszerűek és elsősorban a reklámipar használja ki a bennük rejlő lehetőségeket, ugyanakkor egyre többen kritizálják a kaliforniai konszernt amiatt, mert nem tesz eleget a formátum megmaradásáért. A The New York Times számos podcast-készítővel beszélt, akik leginkább azért támadták az Apple-t, mert az alig ad információkat a podcastok felhasználóiról. Komoly hátrány, hogy a felvételek csak nagyon nehezen oszthatók meg a közösségi platformokon és a társaságnál is csak egyetlen kapcsolattartó van kijelölve. A cég számára az egész podcast-téma csupán egy bevételt nem hozó érdekes kiegészítő, mely a hardvereladásokat segíti.
A formátum nem hoz közvetlen bevételeket az óriáscégnek, ennek ellenére néhány podcast-hálózat a hirdetési bevételekből több millió dollárra tesz szert. Az érdekesebb adások reklámhelyeit 20-100 dollárért lehet eladni ezer felhasználónként, amire szükségük is van az alkotóknak, mert az Apple nem engedi meg számukra, hogy pénzt kérjenek a letöltésekért, sőt, az ilyen előfizetéseket sem támogatja, hiába szeretnék sokan. A letöltési szám sem elegendő visszajelzés, hiszen a tényleges hallgatókat nem regisztrálják, a meghallgatott időről már nem is beszélve. Ezzel szemben például egy YouTube videónál könnyedén megismerhetők ugyanezek az adatok. A környezet tehát teljesen ugyanaz, mint ahogy azt anno kitalálták, csak azóta eltelt egy évtized.
Csupán egy jó mikrofonra van szükség egy saját adás létrehozásához
Az Apple áprilisban meghívta a központjába a hét leghallgatottabb podcast-készítőt, erről névtelen informátorok tájékoztatták az újságot. Minden megjelentnek titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnia. Ugyan a podcast-készítők jelezték a kritikáikat, a vállalat mégsem állt elő javaslatokkal a rendszer megreformálására. Chris Morrow, a Loud Speakers Podcast Network vezetője elmondta, hogy legalább azt szerették volna megtudni, hogy az Apple egyáltalán mit tervez a podcastokkal.
Elemzők szerint ráadásul a közösség még jobban fog növekedni a jövőben és a jelenleginél is nagyobb bevételeket könyvelhet majd el. Eddy Cue, az Apple szoftverekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke csupán annyit reagált, hogy a podcastok különleges helyet töltenek be az Apple struktúrájában és minden eddiginél több embert sikerült a podcastok készítésére rávenniük. Arról viszont nem beszélt, hogy mit akarnak tenni a kritikákkal kapcsolatban, terveznek-e például javításokat vagy módosításokat.
A podcastok iránti érdeklődés jelentősnek számít, hiszen csak az Amerikai Egyesült Államokban tavaly havonta 46 millió felhasználó hallgatott ilyen felvételeket és ez a szám idén az Edison Research előrejelzése szerint 57 millióra nőhet. Az Apple rendszerében 325 ezer podcast van, de mivel egyáltalán nem foglalkozik a témával, a versenytársak is megjelentek, például a piacon már többek között a Spotify is jelen van. Részesedése egy év alatt 70-ről 65 százalékra csökkent, és például az Amazon hangoskönyvekre létrehozott szolgáltatása, az Audible minden fentebb említett adatot biztosít partnereinek.
2005-ben a New Oxford American szótár az év szavának nyilvánította a podcast szót, amely: "Egy rádióadás vagy ahhoz hasonló műsor digitális felvétele, amely letölthető hordozható audió lejátszóra az internetről". A podcast, a broadcasting (műsorszórás) és az iPod lejátszó szavakból olvadt össze, az elnevezés Ben Hammersley újságíró nevéhez kötődik. A hangfelvételek azután terjedtek el igazán, hogy az Apple 2005-ben integrálta azokat az iTunes rendszerébe.
Az ilyen felvételek ma is rendkívül népszerűek és elsősorban a reklámipar használja ki a bennük rejlő lehetőségeket, ugyanakkor egyre többen kritizálják a kaliforniai konszernt amiatt, mert nem tesz eleget a formátum megmaradásáért. A The New York Times számos podcast-készítővel beszélt, akik leginkább azért támadták az Apple-t, mert az alig ad információkat a podcastok felhasználóiról. Komoly hátrány, hogy a felvételek csak nagyon nehezen oszthatók meg a közösségi platformokon és a társaságnál is csak egyetlen kapcsolattartó van kijelölve. A cég számára az egész podcast-téma csupán egy bevételt nem hozó érdekes kiegészítő, mely a hardvereladásokat segíti.
A formátum nem hoz közvetlen bevételeket az óriáscégnek, ennek ellenére néhány podcast-hálózat a hirdetési bevételekből több millió dollárra tesz szert. Az érdekesebb adások reklámhelyeit 20-100 dollárért lehet eladni ezer felhasználónként, amire szükségük is van az alkotóknak, mert az Apple nem engedi meg számukra, hogy pénzt kérjenek a letöltésekért, sőt, az ilyen előfizetéseket sem támogatja, hiába szeretnék sokan. A letöltési szám sem elegendő visszajelzés, hiszen a tényleges hallgatókat nem regisztrálják, a meghallgatott időről már nem is beszélve. Ezzel szemben például egy YouTube videónál könnyedén megismerhetők ugyanezek az adatok. A környezet tehát teljesen ugyanaz, mint ahogy azt anno kitalálták, csak azóta eltelt egy évtized.
Csupán egy jó mikrofonra van szükség egy saját adás létrehozásához
Az Apple áprilisban meghívta a központjába a hét leghallgatottabb podcast-készítőt, erről névtelen informátorok tájékoztatták az újságot. Minden megjelentnek titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnia. Ugyan a podcast-készítők jelezték a kritikáikat, a vállalat mégsem állt elő javaslatokkal a rendszer megreformálására. Chris Morrow, a Loud Speakers Podcast Network vezetője elmondta, hogy legalább azt szerették volna megtudni, hogy az Apple egyáltalán mit tervez a podcastokkal.
Elemzők szerint ráadásul a közösség még jobban fog növekedni a jövőben és a jelenleginél is nagyobb bevételeket könyvelhet majd el. Eddy Cue, az Apple szoftverekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke csupán annyit reagált, hogy a podcastok különleges helyet töltenek be az Apple struktúrájában és minden eddiginél több embert sikerült a podcastok készítésére rávenniük. Arról viszont nem beszélt, hogy mit akarnak tenni a kritikákkal kapcsolatban, terveznek-e például javításokat vagy módosításokat.
A podcastok iránti érdeklődés jelentősnek számít, hiszen csak az Amerikai Egyesült Államokban tavaly havonta 46 millió felhasználó hallgatott ilyen felvételeket és ez a szám idén az Edison Research előrejelzése szerint 57 millióra nőhet. Az Apple rendszerében 325 ezer podcast van, de mivel egyáltalán nem foglalkozik a témával, a versenytársak is megjelentek, például a piacon már többek között a Spotify is jelen van. Részesedése egy év alatt 70-ről 65 százalékra csökkent, és például az Amazon hangoskönyvekre létrehozott szolgáltatása, az Audible minden fentebb említett adatot biztosít partnereinek.