Az MIT kutatói egy automatikus ütközéselkerülő rendszert fejlesztenek, Németországban pedig rendszámhoz és jogosítványhoz kötnék a drónok vezetését.

Andrew Barry, az MIT egyik kutatója egy rendkívül egyszerűen integrálható megoldást fejlesztett ki a robotrepülőkhöz, amelynek a segítségével a járművek kikerülhetik akár a fák ágait is. A jövőben az ilyen és ehhez hasonló rendszerekre még nagyobb szerep hárulhat, hiszen egyre több robotrepülőgép fog közlekedni. Az új megoldás lehetővé teszi, hogy a drónok felismerjék a környezetüket és kitérjenek a különböző objektumok útjából, hogy így akadályozzák meg az összeütközéseket. A sikeres elkerüléshez az is szükséges, hogy a jármű maximum 50 kilométer/órás sebességgel repüljön.

A logikus megoldás az lett volna, hogy a robotrepülőgépekbe egy LIDAR-szkennert, azaz egy lézeres távolságérzékelőt építenek be, amellyel centiméteres pontossággal lehet feltérképezni a környezetet, azonban a LIDAR-rendszerek egyszerűen túl nehezek. Barry ezért más megoldást választott: két rendkívül kis méretű kamerát szerelt fel a körülbelül 90 cm méretű drón szárnyaira. A készülékek másodpercenként 120 képet tudnak rögzíteni és elkészítik a környezet 3D-felvételét.


Ahhoz, hogy a fedélzeti számítógép fel tudja dolgozni a beérkező adatmennyiséget, csak arra koncentrál a rendszer, ami a jármű 10 méteres körzetében történik és minden más dolgot figyelmen kívül hagy. Van ugyanakkor egy komoly hiányosság is: a tesztelési célokra használt robotrepülőgép még nem tud reagálni például az oldalszélre.

Ezzel szemben Németországban úgy néz ki, hogy kötelező lesz a jogosítvány a drónpilótáknak, így akadályoznák meg az esetleges baleseteket. A BILD am Sonntag értesülései alapján a német közlekedési minisztérium nem akarja megvárni az első katasztrófákat, ezért már most lépne. A most felmerült ötlet alapján jogosítvánnyal kellene rendelkezniük az automatikus légi járművek üzemeltetőinek. A tervezett rendelet szerint a pilótáknak "egy vizsga keretében egyaránt bizonyítaniuk kellene a repülési és légi jogi ismereteiket". Az engedélyt a Szövetségi Légi Közlekedési Hivatal adná ki és egy robotrepülőgép-baleset esetén a hibázó fél viselné a következményeket.


Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi közlekedési miniszter ráadásul azt tervezi, hogy minden 500 grammosnál nehezebb kereskedelmi célú és magántulajdonban lévő drónt ellátnának rendszámmal, hogy baleset vagy visszaélés esetén így könnyítsék meg a jármű azonosítását. Előírnák azt is, hogy magánszemélyek nem alkalmazhatják felderítési vagy kémkedési célokra a kamerákkal ellátott robotrepülőgépeket, míg az ipari létesítmények, a büntetés-végrehajtási intézetek, a katonai táborok, a balesetek és a katasztrófák helyszínei, valamint a rendőrségi műveletek felett tilos lenne minden drónrepülés. Biztonsági okokból szintén lezárt területnek fognak minősülni az erőművek, az autópályák, a repülőterek és a vasútvonalak feletti légterek is.

A szövetségi közlekedési minisztérium megerősítette az újság által közölt információkat. Dobrindt azzal egészítette ki a megjelent dolgokat, hogy szintén tilos lesz robotrepülőgépekkel megjelenni az energiaellátók telepei, az embertömegek és a lakóövezetek felett, s a magántulajdonban lévő robot légijárművek 100 méternél magasabban nem közlekedhetnek majd.