Berta Sándor
Startupok - érdemes vállalkozni
Egyre több végzős egyetemista alapít startupot, és a bennük rejlő lehetőségeket a nagy cégek is kihasználják.
Magyarország izraeli nagykövetsége kezdeményezte és szervezte a feltörekvő magyar vállalkozások megjelenését a világ egyik legjelentősebb innovációs fesztiválján, ahol külön szekcióban mutatkoztak be a magyar projektek, főként izraeli befektetők előtt. Az idén másodszor szerepel itt Magyarország külön a hivatalos program részeként. Azbej Tristán, technológiai tudományos attasé kiemelte, hogy a kiváló, világszínvonalú ötletek mellett komoly kihívást jelent a magyar cégeknek a globális piacon való megjelenés, a remek projektek sikeres üzletté változtatása. "Az izraeli high-tech iparnak éppen ez az egyik erőssége, ezért látom fontosnak, hogy a kezdő magyar vállalkozók megismerjék és tanulhassanak az itteni gyakorlatból" - mondta.
A Tel-Avivban megjelent cégek képviselői elmondták, hogy elsősorban üzleti kapcsolatrendszerük építését, tőkebefektetőket, visszajelzéseket és szakmai információkat remélnek a fesztiválon való szerepléstől. A Joket Tao nevű projekt képviselője, Mátyás Bence az eseményt jellemezve elmondta, hogy "itt még a trafikban is egy potenciális befektetővel találkoztam, akivel névjegykártyát cseréltem és rögtönzött tárgyalásokba kezdtem". Más országokban is egyre több hallgató mozdul el az önrendelkezés, a startupok és a kisvállalkozások irányába. Európa legjelentősebb startup központjai London, Berlin és Párizs, azonban a kelet-közép-európai régióban minden startup vállalkozásokkal foglalkozó felmérés Észtország és Lengyelország mellett már Magyarországot is kiemelkedő jelentőséggel említi.
Alexander Rinke, a Celonis nevű technológiai startup alapítója és egyben ügyvezetője szerint az új vállalkozások beindításához döntő tényező a hideg fej és a bátorság, valamint a megfelelő tőke megszerzése. Amelyik fiatal vállalkozni akar, az bátran vágjon bele, nem kell engedélyt kérnie senkitől és nem kell várnia sem semmire. Ugyanakkor senkinek se legyenek illúziói arról, hogy a startupok világa kőkemény és a kezdőket eleinte egyáltalán nem veszik komolyan. Ez utóbbit alátámasztotta Ali Mahlodji, a whatchado létrehozója is, aki úgy vélte, hogy az az igen nehéz, amikor valaki felveszi az első családos alkalmazottját. Onnantól ugyanis az illetőnek nem csupán önmagáért és a vállalkozásáért kell felelősséget vállalnia, hanem egy családért is.
A nagyobb cégek nem titkolják, hogy kihasználják a startupokban rejlő lehetőségeket. "A legjobbat és a legolcsóbbat vásároljuk meg" - fogalmazott egyértelműen Christian Kern, az Osztrák Szövetségi Vasút első embere. Ugyanakkor elismerte, hogy a nagy társaságok is tanulhatnak számos dolgot a startupoktól, például kísérletezési kedvet, dinamikát vagy éppen azt, hogy miként kezeljék a kudarcot. Viszont a menedzser arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad elfelejteni, hogy sok technológia - az internettől kezdve a GPS-ig - nem is létezne, ha nincsenek állami támogatású programok.
Alexa Wesner, az Amerikai Egyesült Államok ausztriai nagykövete is azt hangsúlyozta, hogy a helyi startupokból hiányzik a kockáztatási kultúra, pedig a kudarc nem szégyen, hiszen abból lehet tanulni. A CB Insights már korábban megállapította, hogy tavaly az amerikai cégek összesen 47,3 milliárd dollárt fektettek be különböző induló vállalkozásokba és ez az összeg hasonló nagyságrendű, mint a dotkom érában adott támogatások. A 47,3 milliárd dollár összesen 3617 befektetés között oszlott el.
Magyarország izraeli nagykövetsége kezdeményezte és szervezte a feltörekvő magyar vállalkozások megjelenését a világ egyik legjelentősebb innovációs fesztiválján, ahol külön szekcióban mutatkoztak be a magyar projektek, főként izraeli befektetők előtt. Az idén másodszor szerepel itt Magyarország külön a hivatalos program részeként. Azbej Tristán, technológiai tudományos attasé kiemelte, hogy a kiváló, világszínvonalú ötletek mellett komoly kihívást jelent a magyar cégeknek a globális piacon való megjelenés, a remek projektek sikeres üzletté változtatása. "Az izraeli high-tech iparnak éppen ez az egyik erőssége, ezért látom fontosnak, hogy a kezdő magyar vállalkozók megismerjék és tanulhassanak az itteni gyakorlatból" - mondta.
A Tel-Avivban megjelent cégek képviselői elmondták, hogy elsősorban üzleti kapcsolatrendszerük építését, tőkebefektetőket, visszajelzéseket és szakmai információkat remélnek a fesztiválon való szerepléstől. A Joket Tao nevű projekt képviselője, Mátyás Bence az eseményt jellemezve elmondta, hogy "itt még a trafikban is egy potenciális befektetővel találkoztam, akivel névjegykártyát cseréltem és rögtönzött tárgyalásokba kezdtem". Más országokban is egyre több hallgató mozdul el az önrendelkezés, a startupok és a kisvállalkozások irányába. Európa legjelentősebb startup központjai London, Berlin és Párizs, azonban a kelet-közép-európai régióban minden startup vállalkozásokkal foglalkozó felmérés Észtország és Lengyelország mellett már Magyarországot is kiemelkedő jelentőséggel említi.
Alexander Rinke, a Celonis nevű technológiai startup alapítója és egyben ügyvezetője szerint az új vállalkozások beindításához döntő tényező a hideg fej és a bátorság, valamint a megfelelő tőke megszerzése. Amelyik fiatal vállalkozni akar, az bátran vágjon bele, nem kell engedélyt kérnie senkitől és nem kell várnia sem semmire. Ugyanakkor senkinek se legyenek illúziói arról, hogy a startupok világa kőkemény és a kezdőket eleinte egyáltalán nem veszik komolyan. Ez utóbbit alátámasztotta Ali Mahlodji, a whatchado létrehozója is, aki úgy vélte, hogy az az igen nehéz, amikor valaki felveszi az első családos alkalmazottját. Onnantól ugyanis az illetőnek nem csupán önmagáért és a vállalkozásáért kell felelősséget vállalnia, hanem egy családért is.
A nagyobb cégek nem titkolják, hogy kihasználják a startupokban rejlő lehetőségeket. "A legjobbat és a legolcsóbbat vásároljuk meg" - fogalmazott egyértelműen Christian Kern, az Osztrák Szövetségi Vasút első embere. Ugyanakkor elismerte, hogy a nagy társaságok is tanulhatnak számos dolgot a startupoktól, például kísérletezési kedvet, dinamikát vagy éppen azt, hogy miként kezeljék a kudarcot. Viszont a menedzser arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad elfelejteni, hogy sok technológia - az internettől kezdve a GPS-ig - nem is létezne, ha nincsenek állami támogatású programok.
Alexa Wesner, az Amerikai Egyesült Államok ausztriai nagykövete is azt hangsúlyozta, hogy a helyi startupokból hiányzik a kockáztatási kultúra, pedig a kudarc nem szégyen, hiszen abból lehet tanulni. A CB Insights már korábban megállapította, hogy tavaly az amerikai cégek összesen 47,3 milliárd dollárt fektettek be különböző induló vállalkozásokba és ez az összeg hasonló nagyságrendű, mint a dotkom érában adott támogatások. A 47,3 milliárd dollár összesen 3617 befektetés között oszlott el.