SG.hu
A régióhoz képest átlag alatt teljesít a magyar IT-szektor
Ugyan néhány dologban kiemelkedünk a szomszédos országok közül, de sokkal több szempont szerint teljesít átlag alatt a hazai IT-szektor.
Az osztrák Kapsch megbízására régiós felmérést végzett a Pierre Audoin tanácsadócég a vállalatok informatikai költéséről, a feladatok kiszervezéséről és az ágazatot érintő kihívásokról, hogy ez alapján el tudják dönteni hogyan tudják növelni bevételeiket, hol van tere a bővülésnek. 885 osztrák, cseh, magyar, lengyel, román, szlovák és török, zömében 50 és 1000 főt foglalkoztató vállalati döntéshozó véleményét összegezték. Az iparági megoszlás teljesen vegyes volt, a szolgáltatócégektől kezdve a kereskedelemig mindenféle ágazatra kiterjedt. Az eredményeket Jochen Borenich, a Kapsch igazgatósági tagja ismertette, Fülöp István pedig kiegészítette a magyarországi leányvállalatra vonatkozó tényekkel.
A hazai IT-piac meglepően kicsi, mintegy 1335 millió euró (kb. 400 milliárd forint), ennél a cseh majdnem háromszor, az osztrák több mint négyszer nagyobb, viszont szinte ugyanakkora mint a román vagy a szlovák érték. Érdekes tény, hogy nyugati szomszédunkat még az összehasonlíthatatlanul nagyobb Törökország sem előzi meg. Ez a sorrend a következő három évben sem fog változni, legalábbis a cégek saját informatikai költésére vonatkozó becslés szerint.
A felhőszolgáltatások leginkább a lengyel és a török cégek körében népszerűek, de lényegében minden országban bőven van tere a bővülésnek, ugyanis a vállalatok 73 százaléka nem előfizetője egy ilyen szolgáltatónak sem. Leginkább a multik fogékonyak erre, és ők a nemzetközi felhőket preferálják, míg a helyi vállalatok inkább a privát felhőben hisznek. Az ódzkodást nem biztonsági szempontok, hanem egyszerűen az igény hiánya okozza. Magyarországon a helyi szolgáltató privát felhője a legyakoribb választás.
Hazánk virtualizáció terén is sereghajtó, szignifikánsan alacsony az elterjedtsége, leginkább az adattárolók terén vagyunk lemaradva. Kiszervezés terén viszont valamivel az átlag felett állunk, ráadásul az összes ország közül nálunk a legelégedettebbek a cégek a kihelyezett informatikával. Változást jelez hogy általánosságban véve már nem költségcsökkentési okokból döntenek így a cégek, hanem a minőség javításának szándékával. Szintén elsők vagyunk a kommunikáció egységesítése (pl. IP-telefonok használata) terén, és ezt az előnyünket a jövőben is tartani fogjuk. Ugyan a piac mérete pici, a költések román/szlovák szinten vannak, de ennek ellenére a penetráció magas.
Videókonferencia rendszert leginkább az osztrákok használnak, adatbányászati megoldásokat pedig a szlovákok és a csehek. Régiónkban az adatmennyiségek növekedése közel sem olyan jellemző trend, mint azt az egész világra vonatkozó felmérések mutatják, és azt is leginkább a felhasználói tartalmak exponenciális gyarapodása, pl. a YouTube videók özöne okozza. Biztonsági költések terén a régióval együtt mozgunk, de kedvező tapasztalat, hogy sok cég bíz meg külső cégeket helyi hálózata felmérésére.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Big Data mellett a saját eszközök munkahelyi használata, a BYOD is még gyerekcipőben jár Magyarországon, és Fülöp István szerint a piac sem érett meg rá. Hazánkban a cégek alig 2 százaléka engedi a mobileszközök emailek letöltésén túli intranetes használatát, a más vállalati alkalmazásokhoz való hozzáférést. Ez valószínűleg a magyar IT-vezetők konzervatívizmusának köszönhető, a nagyfokú kockázatkerülésnek, emiatt nem terjed például az SAP vagy CRM-rendszerek mobilról való elérése.
A régióra vonatkozó végközvetkeztetés szerint stabil növekedés várható a szektorban, mely húzni fogja magával a többi ágazatot is. Felhőszolgáltatások és Big Data terén hatalmasak a lehetőségek, és a biztonsági költések is bővülni fognak. Jelentős versenyelőnyként emelték ki a helyi regionális jelenlét kihasználását és az ügyfelek követését más országokba; például ha egy osztrák nagyvállalat, mondjuk az ÖMV vagy a Strabag valahol befektet, ők is követni szeretnék, eközben támaszkodva a helyi entitásokra. Erős anyavállalati támogatással a régióban jelen lévő nemzetközi cégeknél egyszerre több országban futtatnak projekteket, ami azok számára számos kényelmi elemmel jár (pl. egyszer kell tárgyalni, és a kis országokban is ugyanolyan árat nyújtanak, mint egy ezer felhasználós csomagnál).
Fülöp István kiemelte, hogy az ezer fős anyacéghez képest Magyarországon alig 52 embert foglalkoztatnak, éves árbevételük 13 millió euró. "Három terület foglalkoztat minket igazán, az első az IT biztonság, mely igéretesen bővülő terület, és ahol saját tapasztalataink alapján is érdemes pénzt, paripát, fegyvert beletenni. A mi rendszereinket is megpróbálták feltörni, szóval a saját bőrünkön érezzük a szükségességét. Második a felhő alapú szolgáltatások nyújtása, mely új terület a hazai részleg számára. Itt nem saját nem szerverparkkal, hanem az osztrák anyavállalatra támaszkodva, az ő adatközpontjukra alapozva igyekszünk ilyen szolgáltatásokat nyújtani a magyar, illetve regionális ügyfeleknek."
"Harmadik az outsourcing, melynek terén egyáltalán nem vagyunk ismertek. Még ma is küzdünk a minket '90-es években jellemző telefonközpontos szakcéggel azonosító kijelentésekkel, pedig ma már rég nem erről szól a történet, árbevételünk alig 10-egynéhány százalékát teszi ez ki. Az ezredfordulót követően kezdtünk el ICT infrastruktúra megoldásokra koncentrálni, tehát fokozatosan háttérbe szorult a telefónia domináns szerepe. Az említett három képességet természetesen klasszikus infrastruktúra építési tevekenységünk mellett kívánjuk erősíteni."
"Jelenleg főleg az államigazgatási ügyfelek a meghatározók. A szakmának nagyon jót tett a hétéves EU-s ciklus zárása, hogy az 2013-mal véget ért. Ha nem lenne karácsony és év vége, akkor a cégek elhalasztanák IT-beruházásaikat. Mi magunk is láttuk a szakmán belül a kedvező hatásait annak, hogy a kormány gyorsította a pénzek lehívását, egyszerűsítette a bürokráciát. Tavaly az IT-cégek ebből általában jól jöttek ki, legalábbis azok, amelyek hozzáfértek ezen uniós projektekhez. Ha az IT-szakmában az EU-s pénzek nem álltak volna rendelkezésre akkor nagyon csúnyán álltunk volna az Úr színe előtt." - mondta Fülöp István.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
"Még mindig az állam, az állami beruházások pörgetik a piacot, bevételeink több, mint a fele innen származik. Kettős hatás van, azaz a magánszektor vagy a szektoriális adók miatt, vagy a beszerzések Nyugat-Európába vándoroltatása miatt szűkűl, a másik oldalon pedig erősítette a hatást az EU-s pénzek lehívása, és ezzel az állami projektek felfutása. Ez a kettő billentette az állami pénzek javára a mérleget."
"Régebben ez kiegyensúlyozottabb volt, de a válság óta azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi cégek, a szolgáltató központok a beruházási pénzeket nem itt költik el. Amit korábban egy nagy gyártó, egy multi automatikusan a helyi cégeknél költött el, azt most a mi nyugat-európai vetélytársaink - német, osztrák, de angol cégek is - kapják központilag, sok esetben drágábban. A beszerzési osztályok nem foglalkoznak ezzel, nem engedik a változtatást. Minden ágazatban, gyártó- és telekommunikációs cégeknél is látunk erre példát. Ez is okoz egy piacszűkülést a magyar IT-cégeknek, mert ez nem csak eszközbeszerzésre - szerverek, asztali gépek stb. - vonatkozik, hogy azt nem a magyar disztribútoroknál veszik meg, hanem a szolgáltatásokat illetően is. Az üzemeltetés támogatást is onnan veszik igénybe, és nálunk tényleg csak az aprópénzt hagyják."
"Korábban meghatározó ügyfélkörünkbe tartoztak az energiaipari és a távközlési cégek; mindkettőt szektoriális adók sújtották, amit abszolút megéreztünk mi is. Ezek olyan hagyományos területek, amelyek 10-15 éve jelen vagyunk, és bizony látjuk ez mennyire visszaveti a beruházási kedvet. Az ezeket a szektorokat érintő meghúzásokat nagyon szépen tudta kompenzálni az EU-s pénzek okozta fellendülés, emiatt optimista vagyok a jövőre nézve." - zárta a sajtótájékoztatót Fülöp István.
Az osztrák Kapsch megbízására régiós felmérést végzett a Pierre Audoin tanácsadócég a vállalatok informatikai költéséről, a feladatok kiszervezéséről és az ágazatot érintő kihívásokról, hogy ez alapján el tudják dönteni hogyan tudják növelni bevételeiket, hol van tere a bővülésnek. 885 osztrák, cseh, magyar, lengyel, román, szlovák és török, zömében 50 és 1000 főt foglalkoztató vállalati döntéshozó véleményét összegezték. Az iparági megoszlás teljesen vegyes volt, a szolgáltatócégektől kezdve a kereskedelemig mindenféle ágazatra kiterjedt. Az eredményeket Jochen Borenich, a Kapsch igazgatósági tagja ismertette, Fülöp István pedig kiegészítette a magyarországi leányvállalatra vonatkozó tényekkel.
A hazai IT-piac meglepően kicsi, mintegy 1335 millió euró (kb. 400 milliárd forint), ennél a cseh majdnem háromszor, az osztrák több mint négyszer nagyobb, viszont szinte ugyanakkora mint a román vagy a szlovák érték. Érdekes tény, hogy nyugati szomszédunkat még az összehasonlíthatatlanul nagyobb Törökország sem előzi meg. Ez a sorrend a következő három évben sem fog változni, legalábbis a cégek saját informatikai költésére vonatkozó becslés szerint.
A felhőszolgáltatások leginkább a lengyel és a török cégek körében népszerűek, de lényegében minden országban bőven van tere a bővülésnek, ugyanis a vállalatok 73 százaléka nem előfizetője egy ilyen szolgáltatónak sem. Leginkább a multik fogékonyak erre, és ők a nemzetközi felhőket preferálják, míg a helyi vállalatok inkább a privát felhőben hisznek. Az ódzkodást nem biztonsági szempontok, hanem egyszerűen az igény hiánya okozza. Magyarországon a helyi szolgáltató privát felhője a legyakoribb választás.
Hazánk virtualizáció terén is sereghajtó, szignifikánsan alacsony az elterjedtsége, leginkább az adattárolók terén vagyunk lemaradva. Kiszervezés terén viszont valamivel az átlag felett állunk, ráadásul az összes ország közül nálunk a legelégedettebbek a cégek a kihelyezett informatikával. Változást jelez hogy általánosságban véve már nem költségcsökkentési okokból döntenek így a cégek, hanem a minőség javításának szándékával. Szintén elsők vagyunk a kommunikáció egységesítése (pl. IP-telefonok használata) terén, és ezt az előnyünket a jövőben is tartani fogjuk. Ugyan a piac mérete pici, a költések román/szlovák szinten vannak, de ennek ellenére a penetráció magas.
Videókonferencia rendszert leginkább az osztrákok használnak, adatbányászati megoldásokat pedig a szlovákok és a csehek. Régiónkban az adatmennyiségek növekedése közel sem olyan jellemző trend, mint azt az egész világra vonatkozó felmérések mutatják, és azt is leginkább a felhasználói tartalmak exponenciális gyarapodása, pl. a YouTube videók özöne okozza. Biztonsági költések terén a régióval együtt mozgunk, de kedvező tapasztalat, hogy sok cég bíz meg külső cégeket helyi hálózata felmérésére.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Big Data mellett a saját eszközök munkahelyi használata, a BYOD is még gyerekcipőben jár Magyarországon, és Fülöp István szerint a piac sem érett meg rá. Hazánkban a cégek alig 2 százaléka engedi a mobileszközök emailek letöltésén túli intranetes használatát, a más vállalati alkalmazásokhoz való hozzáférést. Ez valószínűleg a magyar IT-vezetők konzervatívizmusának köszönhető, a nagyfokú kockázatkerülésnek, emiatt nem terjed például az SAP vagy CRM-rendszerek mobilról való elérése.
A régióra vonatkozó végközvetkeztetés szerint stabil növekedés várható a szektorban, mely húzni fogja magával a többi ágazatot is. Felhőszolgáltatások és Big Data terén hatalmasak a lehetőségek, és a biztonsági költések is bővülni fognak. Jelentős versenyelőnyként emelték ki a helyi regionális jelenlét kihasználását és az ügyfelek követését más országokba; például ha egy osztrák nagyvállalat, mondjuk az ÖMV vagy a Strabag valahol befektet, ők is követni szeretnék, eközben támaszkodva a helyi entitásokra. Erős anyavállalati támogatással a régióban jelen lévő nemzetközi cégeknél egyszerre több országban futtatnak projekteket, ami azok számára számos kényelmi elemmel jár (pl. egyszer kell tárgyalni, és a kis országokban is ugyanolyan árat nyújtanak, mint egy ezer felhasználós csomagnál).
Fülöp István kiemelte, hogy az ezer fős anyacéghez képest Magyarországon alig 52 embert foglalkoztatnak, éves árbevételük 13 millió euró. "Három terület foglalkoztat minket igazán, az első az IT biztonság, mely igéretesen bővülő terület, és ahol saját tapasztalataink alapján is érdemes pénzt, paripát, fegyvert beletenni. A mi rendszereinket is megpróbálták feltörni, szóval a saját bőrünkön érezzük a szükségességét. Második a felhő alapú szolgáltatások nyújtása, mely új terület a hazai részleg számára. Itt nem saját nem szerverparkkal, hanem az osztrák anyavállalatra támaszkodva, az ő adatközpontjukra alapozva igyekszünk ilyen szolgáltatásokat nyújtani a magyar, illetve regionális ügyfeleknek."
"Harmadik az outsourcing, melynek terén egyáltalán nem vagyunk ismertek. Még ma is küzdünk a minket '90-es években jellemző telefonközpontos szakcéggel azonosító kijelentésekkel, pedig ma már rég nem erről szól a történet, árbevételünk alig 10-egynéhány százalékát teszi ez ki. Az ezredfordulót követően kezdtünk el ICT infrastruktúra megoldásokra koncentrálni, tehát fokozatosan háttérbe szorult a telefónia domináns szerepe. Az említett három képességet természetesen klasszikus infrastruktúra építési tevekenységünk mellett kívánjuk erősíteni."
"Jelenleg főleg az államigazgatási ügyfelek a meghatározók. A szakmának nagyon jót tett a hétéves EU-s ciklus zárása, hogy az 2013-mal véget ért. Ha nem lenne karácsony és év vége, akkor a cégek elhalasztanák IT-beruházásaikat. Mi magunk is láttuk a szakmán belül a kedvező hatásait annak, hogy a kormány gyorsította a pénzek lehívását, egyszerűsítette a bürokráciát. Tavaly az IT-cégek ebből általában jól jöttek ki, legalábbis azok, amelyek hozzáfértek ezen uniós projektekhez. Ha az IT-szakmában az EU-s pénzek nem álltak volna rendelkezésre akkor nagyon csúnyán álltunk volna az Úr színe előtt." - mondta Fülöp István.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
"Még mindig az állam, az állami beruházások pörgetik a piacot, bevételeink több, mint a fele innen származik. Kettős hatás van, azaz a magánszektor vagy a szektoriális adók miatt, vagy a beszerzések Nyugat-Európába vándoroltatása miatt szűkűl, a másik oldalon pedig erősítette a hatást az EU-s pénzek lehívása, és ezzel az állami projektek felfutása. Ez a kettő billentette az állami pénzek javára a mérleget."
"Régebben ez kiegyensúlyozottabb volt, de a válság óta azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi cégek, a szolgáltató központok a beruházási pénzeket nem itt költik el. Amit korábban egy nagy gyártó, egy multi automatikusan a helyi cégeknél költött el, azt most a mi nyugat-európai vetélytársaink - német, osztrák, de angol cégek is - kapják központilag, sok esetben drágábban. A beszerzési osztályok nem foglalkoznak ezzel, nem engedik a változtatást. Minden ágazatban, gyártó- és telekommunikációs cégeknél is látunk erre példát. Ez is okoz egy piacszűkülést a magyar IT-cégeknek, mert ez nem csak eszközbeszerzésre - szerverek, asztali gépek stb. - vonatkozik, hogy azt nem a magyar disztribútoroknál veszik meg, hanem a szolgáltatásokat illetően is. Az üzemeltetés támogatást is onnan veszik igénybe, és nálunk tényleg csak az aprópénzt hagyják."
"Korábban meghatározó ügyfélkörünkbe tartoztak az energiaipari és a távközlési cégek; mindkettőt szektoriális adók sújtották, amit abszolút megéreztünk mi is. Ezek olyan hagyományos területek, amelyek 10-15 éve jelen vagyunk, és bizony látjuk ez mennyire visszaveti a beruházási kedvet. Az ezeket a szektorokat érintő meghúzásokat nagyon szépen tudta kompenzálni az EU-s pénzek okozta fellendülés, emiatt optimista vagyok a jövőre nézve." - zárta a sajtótájékoztatót Fülöp István.