Berta Sándor
Ügyészek a titkosítás ellen
Bármennyire is hasznos a titkosítás az egyik oldalon, legalább annyira árt a másikon.
Manhattani, párizsi, londoni és spanyol rendőrségi és ügyészségi vezetők közös cikkben írtak arról, hogy mennyire akadályozza a munkájukat és ezáltal a bűncselekmények felderítését az okostelefonok titkosítása.
Cyrus R. Vance Jr. manhattani kerületi ügyész, François Molins párizsi főügyész, Adrian Leppard, a City of London rendőrségének parancsnoka és Javier Zaragoza, a Spanyol Legfelsőbb Bíróság legfőbb ügyésze rámutatott: amióta tavaly szeptemberben az Apple és a Google bejelentette, hogy módosítja az IOS-t és az Androidot, s ezáltal a jövőben minden adat titkosítva lesz, azóta nem olvashatók ki az okostelefonokon lévő adatok és tartalmak. S mindez akkor is így van, ha történesen az adott hatóság bírósági engedéllyel rendelkezik.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon a titkosítás valóban hasznos-e vagy sem. Ahhoz ugyanis, hogy például a szexuális bűncselekményeket, a gyermekmolesztálási eseteket, a kiber- és más bűncselekményeket fel lehessen deríteni, hozzá kellene férni mind az elkövetők, mind az áldozatok készülékeihez, de erre gyakorlatilag nincs lehetőség. Csak Manhattanben tavaly október és idén június között 74 iPhone készülékbe nem tudtak belelátni a nyomozók annak ellenére, hogy volt bírósági engedélyük. Az esetek között voltak gyilkossági kísérletek, visszatérő gyermekmolesztálások és rablások.
A rendőri vezető és az ügyészek azt írták, hogy az Apple és a Google több okot is felhozott a titkosítás mellett. Az egyik szerint a titkosítás válasz Edward Snowden leleplezéseire, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) tömeges adatgyűjtéseire, de a kiberbűnözés elleni harcban is nagyobb biztonságra van szükségük a felhasználóknak. A nyomozóhatóságok ugyanakkor nem gyűjtik tömegesen az információkat, ehelyett célzott kérdéseik vannak és minden esetben független bíró engedélyezi ezeket az intézkedéseket, amelyek szükségességét egyenként megvizsgálják.
Az ügyészek és a rendőri vezető támogatják az egyének személyiségi jogait, de miután a Google és az Apple nem működtek együtt velük, ezért a törvényhozóknak és a szabályozásokért felelős vezetőknek kell megteremteniük az egyensúlyt a bűncselekmények felderítése és az adatok teljes titkosítása között.
Manhattani, párizsi, londoni és spanyol rendőrségi és ügyészségi vezetők közös cikkben írtak arról, hogy mennyire akadályozza a munkájukat és ezáltal a bűncselekmények felderítését az okostelefonok titkosítása.
Cyrus R. Vance Jr. manhattani kerületi ügyész, François Molins párizsi főügyész, Adrian Leppard, a City of London rendőrségének parancsnoka és Javier Zaragoza, a Spanyol Legfelsőbb Bíróság legfőbb ügyésze rámutatott: amióta tavaly szeptemberben az Apple és a Google bejelentette, hogy módosítja az IOS-t és az Androidot, s ezáltal a jövőben minden adat titkosítva lesz, azóta nem olvashatók ki az okostelefonokon lévő adatok és tartalmak. S mindez akkor is így van, ha történesen az adott hatóság bírósági engedéllyel rendelkezik.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon a titkosítás valóban hasznos-e vagy sem. Ahhoz ugyanis, hogy például a szexuális bűncselekményeket, a gyermekmolesztálási eseteket, a kiber- és más bűncselekményeket fel lehessen deríteni, hozzá kellene férni mind az elkövetők, mind az áldozatok készülékeihez, de erre gyakorlatilag nincs lehetőség. Csak Manhattanben tavaly október és idén június között 74 iPhone készülékbe nem tudtak belelátni a nyomozók annak ellenére, hogy volt bírósági engedélyük. Az esetek között voltak gyilkossági kísérletek, visszatérő gyermekmolesztálások és rablások.
A rendőri vezető és az ügyészek azt írták, hogy az Apple és a Google több okot is felhozott a titkosítás mellett. Az egyik szerint a titkosítás válasz Edward Snowden leleplezéseire, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) tömeges adatgyűjtéseire, de a kiberbűnözés elleni harcban is nagyobb biztonságra van szükségük a felhasználóknak. A nyomozóhatóságok ugyanakkor nem gyűjtik tömegesen az információkat, ehelyett célzott kérdéseik vannak és minden esetben független bíró engedélyezi ezeket az intézkedéseket, amelyek szükségességét egyenként megvizsgálják.
Az ügyészek és a rendőri vezető támogatják az egyének személyiségi jogait, de miután a Google és az Apple nem működtek együtt velük, ezért a törvényhozóknak és a szabályozásokért felelős vezetőknek kell megteremteniük az egyensúlyt a bűncselekmények felderítése és az adatok teljes titkosítása között.