A brit miniszterelnök betiltaná a titkosításokat, a londoni polgármester pedig támogatja a széleskörű lehallgatást.

A brit miniszterelnök a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet után mondott beszédében állt elő az elképzeléssel. David Cameron azt szeretné, ha a különböző brit hivatalok hozzáférhetnének a titkosított üzenetekhez is. A politikus Nottinghamben mondott beszédet és ebben kifejtette, hogy a titkosított e-mailek és az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül küldött üzenetek nem nyújthatnak lehetőséget a titkos kommunikációra.

A brit miniszterelnök azt a kérdést tette fel, hogy valóban megengedhető-e a szigetországban az olyan kommunikáció, amit extrém esetben nem tudnak elolvasni. Szerinte egy modern és liberális demokráciában jogos, hogy a hivatalok bírói engedély birtokában hozzáférhessenek a különböző tartalmakhoz. Amennyiben ez nincs biztosítva, akkor a titkosított chatprotokollokat be kell tiltani. A kijelentéseivel Cameron célzottan az olyan szolgáltatásokat támadta, mint a WhatsApp vagy iMessage, amelyek a felhasználók közötti üzenetváltásokat titkosítják, így azokat más nem foghatja el.

A brit politikus, ha kell, akár törvényt is kidolgozna a célja elérésére. Egy tervezet mindenesetre már készen van. A Draft Communications Data Bill többek között 12 hónapos távközlési adattárolási kötelezettséget írna elő, továbbá legitimmé tenné az olyan technikai intézkedéseket, mint a Deep Packet Inspection, amelynek segítségével az adatcsomagokat át lehet vizsgálni különböző tartalmak után. A törvény elfogadását tavaly Nick Clegg miniszterelnök-helyettes vezetésével megakadályozták a liberálisok. (David Cameron már korábban is aggódott a korszerű kommunikációs csatornák miatt. A 2011-es londoni zavargások után azt szorgalmazta, hogy a Facebookot, a Twittert és a többi közösségi oldalt erősebben kell ellenőrizni, azért, hogy kiszűrjék a lehetséges bűnelkövetőket.)

Boris Johnson, London polgármestere szintén kijelentette a BBC-nek: ő "nagyon nem az a lágyszívű polgárjogi aktivistaféle", amikor azoknak a szabadságjogairól van szó, akik ártani akarnak Nagy-Britanniának. Hozzátette: ehelyett teljes mértékben támogatja a terrorveszélyt jelentő szélsőségesek megfigyelését, lehallgatását, email-üzeneteik figyelését. Johnson szerint hatalmas nyomás nehezedik a brit biztonsági szolgálatokra és a rendőrségre, néhány ezerre tehető azoknak a száma, akiket folyamatosan megfigyelés alatt kell tartani, és "nem lenne fair azt kérni azoktól, akik biztonságunkra ügyelnek, hogy ezt félig gúzsba kötve tegyék".

A brit kormány már tavaly év végén a terrorellenes jogszabályok széles körű és jelentős szigorítására jelentett be terveket, elsősorban a Közel-Kelet felől fenyegető, egyre súlyosabb terrorveszélyre hivatkozva. Az intézkedési csomag elemei között szerepel, hogy a kiutazóktól a határátkelő pontokon a hatóságok a jövőben bevonhatják útlevelüket és menetjegyüket, ha az a megalapozott gyanú merül fel, hogy az illető terrorcselekmények végrehajtása céljából akarja elhagyni az Egyesült Királyságot, például fegyveres terrorcsoporthoz akar csatlakozni.

Lehetővé válik az olyan brit állampolgárok hazatérésének időleges megakadályozása is, akikről gyanítható, hogy ilyen célból utaztak külföldre. Mindemellett a Nagy-Britanniába közlekedő légitársaságoknak a jövőben szélesebb körű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk utasaikról, figyelembe kell venniük a brit kormány által összeállított repüléstilalmi névjegyzéket, és alkalmazniuk kell a London által megszabott biztonsági szűrési eljárásokat. Ha ennek nem tesznek eleget, járataik nem szállhatnak le brit repülőtereken.